Nyugdíjas munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés
Mi lesz a baleseti táppénz alapja annak a 2004. január hónapban belépett nyugdíjas dolgozónak az esetében, aki január-február hónapokban teljes munkaidősként, márciusban részmunkaidősként dolgozott, és március 22-én üzemi balesetet szenvedett?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. augusztus 3-án (41. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 732
[…] történt baleset sem. Nem indokolatlan az utazás megszakítása akkor, ha például a dolgozó munkába menet elviszi a gyermekét az oktatási intézménybe. Baleseti táppénz annak jár, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt keresőképtelenné válik (munkát végezni nem tud), és a baleset a biztosítása alatt vagy annak megszűnését követő legkésőbb harmadik napon következik be. A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre és a táppénzfolyósításra való tekintett nélkül egy éven keresztül folyósítható, ami legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A baleseti táppénz esetében a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ilyen esetekben a táppénzfolyósítás kezdőnapja az üzemi baleset következtében keletkezett keresőképtelenség első napja. A baleseti táppénz mértéke 100 százalék. A baleseti táppénz alapja a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett (elszámolt) egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem, tehát jelen esetben a nyugdíjas munkavállaló február havi munkabére. Amennyiben a megelőző hónapban nem lenne egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem, a baleseti táppénz alapja a balesetet megelőzően […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. augusztus 3-án (41. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 732
[…] történt baleset sem. Nem indokolatlan az utazás megszakítása akkor, ha például a dolgozó munkába menet elviszi a gyermekét az oktatási intézménybe. Baleseti táppénz annak jár, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt keresőképtelenné válik (munkát végezni nem tud), és a baleset a biztosítása alatt vagy annak megszűnését követő legkésőbb harmadik napon következik be. A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre és a táppénzfolyósításra való tekintett nélkül egy éven keresztül folyósítható, ami legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A baleseti táppénz esetében a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ilyen esetekben a táppénzfolyósítás kezdőnapja az üzemi baleset következtében keletkezett keresőképtelenség első napja. A baleseti táppénz mértéke 100 százalék. A baleseti táppénz alapja a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett (elszámolt) egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem, tehát jelen esetben a nyugdíjas munkavállaló február havi munkabére. Amennyiben a megelőző hónapban nem lenne egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem, a baleseti táppénz alapja a balesetet megelőzően […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
