Járulékfizetési felső határ


Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. április 22-én (13. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 211

[…] terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesített, a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg. A leírtak alapján tehát az első munkahelyen a jogviszony megszűnésének napján az éves felső határt úgy kell megállapítani, hogy a biztosítási jogviszony kezdetétől annak befejezéséig eltöltött időszak naptári napjaiból le kell vonni a három hét fizetés nélküli szabadság időtartamát. Az egy hónap végkielégítés és az öt nap betegszabadság a felső határ napjait […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.