Járulékfizetési felső határ
Kérdés
Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. május 20-án (15. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 254
[…] járulékalapot képező jövedelme nem volt, ilyen például a keresőképtelenség ideje) és a járulékalap napi maximumának a szorzatával. A konkrét helyzetre alkalmazva a szabályt: munkavállalónk éves várható felső határa január 1-jén 365 x 10 700 = 3 905 500 forint. A kifizetett jövedelemből tehát a nyugdíjjárulékot mindaddig le kell vonni, amíg ezt az éves felső határt el nem éri. A megállapított felső határ jóval meghaladja a példában említett 400 ezer forintot, így ez után a 400 000 x 8,5 százalék nyugdíjjárulékot természetesen le kell vonni. Akkor változik a helyzet, ha a jogviszony nem folyamatos. A fent említett esetben például, ha a jogviszony január 31-éig áll csak fenn, és február 1-jétől egy másikat létesít a munkavállaló. Ekkor bizony a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) csak a 31 x 10 700 = 331 700 forintos határig kell megfizetni, és a 400 000 forint és a 331 700 forint különbsége […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. május 20-án (15. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 254
[…] járulékalapot képező jövedelme nem volt, ilyen például a keresőképtelenség ideje) és a járulékalap napi maximumának a szorzatával. A konkrét helyzetre alkalmazva a szabályt: munkavállalónk éves várható felső határa január 1-jén 365 x 10 700 = 3 905 500 forint. A kifizetett jövedelemből tehát a nyugdíjjárulékot mindaddig le kell vonni, amíg ezt az éves felső határt el nem éri. A megállapított felső határ jóval meghaladja a példában említett 400 ezer forintot, így ez után a 400 000 x 8,5 százalék nyugdíjjárulékot természetesen le kell vonni. Akkor változik a helyzet, ha a jogviszony nem folyamatos. A fent említett esetben például, ha a jogviszony január 31-éig áll csak fenn, és február 1-jétől egy másikat létesít a munkavállaló. Ekkor bizony a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) csak a 31 x 10 700 = 331 700 forintos határig kell megfizetni, és a 400 000 forint és a 331 700 forint különbsége […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
