Járulékfizetési felső határ
Kérdés
A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. április 22-én (13. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 210
[…] elérték a nyugdíjjárulék éves felső határát. Abban az esetben, ha a biztosítottól a foglalkoztató több nyugdíj-, illetőleg egészségbiztosítási járulékot vont le, a túlfizetésként jelentkező nyugdíj-, illetőleg egészségbiztosítási járulékot 15 napon belül a foglalkoztató visszafizeti. Abban az esetben, ha a biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, a foglalkoztató az igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) különbözetét a biztosítottnak visszafizetni, és a többletbefizetés (túlfizetés) összegét a következő havi tagdíjbefizetésnél a magánnyugdíjpénztárral elszámolni vagy visszaigényelni. Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási járulék fizetésénél felső határ nincs, így annak alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulékéval. A 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a felhasználási szerződés alapján kifizetett biztosítási kötelezettség alá eső személyijövedelemadó-alapból nem kell levonni akkor, ha a munkavállaló a munkaviszonyában a heti 36 órát ledolgozza. Tekintettel arra, hogy a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék szoros összefüggésben van a táppénz alapjával, annak pontosan történő levonása nagyon fontos. A megfelelő tájékozottság érdekében az alábbiakban idézzük az ebben a témában született, hatályos APEH-közleményt: "APEH közlemény az egészségbiztosításijárulék-fizetés változásáról A 2001. január 1-jétől hatályos társadalombiztosítási jogszabályok értelmében a biztosított által fizetendő, 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa. Ez azt jelenti, hogy a biztosított magánszemély minden – a társadalombiztosítási jogszabályok szerint – járulékalapot képező jövedelme után köteles az egészségbiztosítási járulékot megfizetni. A magánszemélyt terhelő egészségbiztosítási járulék túlfizetésének kérdése 2001. január 1. napjától csak akkor merülhet fel, ha a biztosított a Tny-tv. 64. § (1) bekezdése szerint nyugellátás megállapítására vonatkozó kérelmét visszamenőleg, legfeljebb hat hónapra […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. április 22-én (13. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 210
[…] elérték a nyugdíjjárulék éves felső határát. Abban az esetben, ha a biztosítottól a foglalkoztató több nyugdíj-, illetőleg egészségbiztosítási járulékot vont le, a túlfizetésként jelentkező nyugdíj-, illetőleg egészségbiztosítási járulékot 15 napon belül a foglalkoztató visszafizeti. Abban az esetben, ha a biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, a foglalkoztató az igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) különbözetét a biztosítottnak visszafizetni, és a többletbefizetés (túlfizetés) összegét a következő havi tagdíjbefizetésnél a magánnyugdíjpénztárral elszámolni vagy visszaigényelni. Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási járulék fizetésénél felső határ nincs, így annak alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulékéval. A 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a felhasználási szerződés alapján kifizetett biztosítási kötelezettség alá eső személyijövedelemadó-alapból nem kell levonni akkor, ha a munkavállaló a munkaviszonyában a heti 36 órát ledolgozza. Tekintettel arra, hogy a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék szoros összefüggésben van a táppénz alapjával, annak pontosan történő levonása nagyon fontos. A megfelelő tájékozottság érdekében az alábbiakban idézzük az ebben a témában született, hatályos APEH-közleményt: "APEH közlemény az egészségbiztosításijárulék-fizetés változásáról A 2001. január 1-jétől hatályos társadalombiztosítási jogszabályok értelmében a biztosított által fizetendő, 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa. Ez azt jelenti, hogy a biztosított magánszemély minden – a társadalombiztosítási jogszabályok szerint – járulékalapot képező jövedelme után köteles az egészségbiztosítási járulékot megfizetni. A magánszemélyt terhelő egészségbiztosítási járulék túlfizetésének kérdése 2001. január 1. napjától csak akkor merülhet fel, ha a biztosított a Tny-tv. 64. § (1) bekezdése szerint nyugellátás megállapítására vonatkozó kérelmét visszamenőleg, legfeljebb hat hónapra […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
