Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2002. november 26-án (4. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 61

[…] társadalombiztosítási vagy szociális juttatásként kapható rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve magát a GYET-et, továbbá a GYET folyósítása mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt; olyan gyermek után igényli a támogatást, akit gyermekvédelmi céllal ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, vagy 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el (e tekintetben nem minősül intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló, valamint a 30 napot meg nem haladó tartamú intézményi elhelyezése); a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el (az ilyen elhelyezés a támogatás folyósítását akkor nem érinti, ha azért vált szükségessé, mert a szülő a megengedett keretek közötti (legfeljebb napi négyórás) keresőtevékenységet folytat, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója); előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti. Nem jár a GYET a szülőnek és a gyámnak a három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának időtartamára. Ilyenkor a támogatást a gyermeket otthonában ténylegesen gondozó személy igényelheti, ha az előzőekben felsorolt egyéb feltételek fennállnak. Mint a fentiekből is kiolvasható, a törvény a támogatásban részesülő személy számára nem tiltja a keresőtevékenység folytatását, azonban – a támogatás tulajdonképpeni célja, a gyermeknevelés védelme érdekében – korlátokat állít azzal, hogy a következő feltételek érvényesülését kívánja meg: A Cst. 24. §-a alapján a GYET folyósítása mellett a keresőtevékenységet csak napi 4 órát meg nem haladó időtartamban lehet folytatni, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés a támogatásban részesülő személy otthonában történik. A gyermeknevelési támogatás szabályainak rövid áttekintése után rátérünk a GYET-ben részesülő társas vállalkozó utáni járulékfizetés kérdésének megválaszolására. A társas vállalkozás tagja esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a tagnak a társaság tevékenységében történő tényleges és személyes közreműködése alapozza meg. Ennek a személyes közreműködésnek nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében kell megvalósulnia, ilyenkor beszélhetünk csak társadalombiztosítási jogi értelemben is tagsági jogviszonyról. Ezzel áll összhangban a Tbj-tv. 28. § (1) bekezdésének a) pontjába foglalt rendelkezés, amely szerint a társas vállalkozó után fizetendő járulékok alapját a GYET folyósításának időtartamával arányosan csökkenteni kell, kivéve ha a támogatás folyósításának időtartama alatt a tag társas vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Tehát amennyiben a GYET időszaka alatt a tag a tevékenység gyakorlásában személyesen közreműködik, a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell megállapítani. Egészen tömören: e szabályok szerint a társas vállalkozás a tagja után, a tag részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (töredék hónap esetén naptári napokra a harmincadrésze) alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni. A társas vállalkozót terhelő egyéni járulékok alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után köteles megfizetni (Tbj-tv. 27. §). A Tbj-tv. rendelkezésével harmonizáltan az Eho-tv. a 7. § (1) bekezdésének c) pontjában előírja, hogy a GYET-ben részesülő személy után, […]