2247 cikk rendezése:
41. cikk / 2247 Üzemi baleset minősítése munkahelyi rendbontás esetén
Kérdés: Mi minősül munkahelyi rendbontásnak az üzemi baleset elbírálása során? A szóváltás is beletartozik? Hogyan kell elbírálni azt az esetet, ha két munkavállaló szóváltásba keveredik, az egyikük el akarja hagyni a helyszínt, viszont a másik a karjánál fogva megrántja, ami által a távozni kívánó munkavállalónak orvos által igazolt sérülése keletkezett, és keresőképtelen állományba került? A munkavédelem munkabalesetként kezeli az esetet? Üzemi balesetnek minősíthető ez alapján az eset?
42. cikk / 2247 Táppénz visszafizetése visszamenőleges nyugdíjazás miatt
Kérdés: Felróható a munkavállalónak az ellátás felvétele, azaz vissza kell vonni a kifizetett táppénzellátást a munkavállalótól a következő esetben? Egy 1957-ben született ukrán állampolgárságú, Magyarországon nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező biztosított munkavállaló 2024. szeptember 30-tól 2024. október 17-ig keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesült, melynek összegét 2024. október 24-én a kifizetőhely kiutalta. A munkavállaló 2025. február 6-án öregségi nyugdíj igénylésére irányuló kérelmet terjesztett elő a kormányhivatalnál, amely 2025. február 24-én kelt határozatával megállapította a nyugellátást visszamenőlegesen 2024. július 26-ától. A határozatot a dolgozó 2025. április 1-jén nyújtotta be a munkáltató részére. Mi a kifizetőhely helyes eljárása ebben az esetben?
43. cikk / 2247 Kifizetőhelyi nyomtatványok
Kérdés: Kötelező a kifizetőhelynek használnia a papíralapú nyomtatványokat a kifizetőhelyi munka során, vagy használható mindenre a számítógépes program, amely egyébként minden szükséges adatot tartalmaz, és valamennyi szükséges nyomtatvány előállítására alkalmas?
44. cikk / 2247 Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
45. cikk / 2247 Résznyugdíjhoz szükséges szolgálati idő
Kérdés: Érdemes megvásárolnia a résznyugdíjhoz szükséges 20 évből hiányzó szolgálati időt annak a személynek, aki 19 év 100 nap szolgálati idővel rendelkezik, jelenleg nem dolgozik, és néhány hónap múlva eléri a nyugdíjkorhatárát? Milyen összegbe kerülne a hiányzó egy év megvásárlása, kifizetődő a magánszemély számára ez a megoldás?
46. cikk / 2247 Önellenőrzés munkavállaló nyugdíjazása miatt
Kérdés: Van arra valamilyen előírás, hogy hány hónapra visszamenőleg kell önellenőrzést végeznie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavállaló 2025 áprilisában adta le a határozatot, amely szerint 2024. augusztus 1. napjától meghatározott összegű öregséginyugdíj-részre jogosult? A munkavállaló a nők részére 40 éves jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjra adta be a kérelmét. Nyugdíjasnak kell minősíteni ez alapján a dolgozót?
47. cikk / 2247 Kiva alapja
Kérdés: Keletkezik kisvállalatiadó-fizetési kötelezettsége egy betéti társaságnak a máshol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező beltagja részére kifizetett megbízási díj után abban az esetben, ha a díjazás nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért magánszemélyként nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség?
48. cikk / 2247 Táppénzjogosultság többes jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre egy magánszemély, akinek a heti 40 órás munkaviszonya mellett van egy egyéni vállalkozása is, ahol nem vesz ki jövedelmet, így társadalombiztosítási járulékot sem fizet? Kell szüneteltetni az egyéni vállalkozást ebben az esetben? A vállalkozásban dolgozik egy alkalmazott is heti 4 órás részmunkaidőben.
49. cikk / 2247 Kiküldött munkavállaló családi járulékkedvezménye
Kérdés: Élhet a családi járulékkedvezménnyel egy Németországba kiküldött és ott adózó – de a járulékot Magyarországon fizető – munkavállaló?
50. cikk / 2247 Táppénz kezdőnapja
Kérdés: Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkavállaló „9” kódú táppénzigényt nyújtott be a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatóhoz a 2025. március 23-tól március 28-ig tartó időtartamra, de március 23-a a dolgozó pihenőnapja volt? A kifizetőhelyi tájékoztató alapján március 23-ra a táppénz megállapítására nem kerülhet sor, mivel a biztosítottnak aznap nem állt fenn a munkavégzési kötelezettsége, az Eb-tv. 47. § (2) bekezdéséből azonban 2023. július 1-től kikerült az a szöveg, hogy nem jár táppénz, ha a munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, így a kifizetőhely ellentmondásosnak találja a törvény és a tájékoztató szövegét.
