Találati lista:
41. cikk / 2269 Járulékfizetés többes jogviszonyban
Kérdés:
Hol kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot a biztosítási jogviszony létrejöttének érdekében annak a személynek, aki két kft. ügyvezető tulajdonosa, és emellett egy sportszövetségben is dolgozik, ahonnan ekhósan veszi ki a jövedelmét? A cégekből semmilyen jövedelmet nem vesz ki az érintett. Elegendő ebben az esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése?
42. cikk / 2269 Amerikai állampolgárságú diák szakmai gyakorlata
Kérdés:
Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik annak a kft.-nek, amely egy Magyarországon nappali tagozaton, duális képzés formájában egyetemi tanulmányokat folytató amerikai állampolgárságú diákot fogadott szakmai gyakorlatra? A gyakorlat idejére a cég a minimálbér 65 százalékának megfelelő díjazást fizet a diák számára. Élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a vállalkozás a foglalkoztatással összefüggésben?
43. cikk / 2269 Fülöp-szigeteki állampolgárságú munkavállalók táppénzjogosultsága
Kérdés: Jogosultak táppénzre egy munkaerő-kölcsönző cégnél foglalkoztatott Fülöp-szigeteki állampolgárságú munkavállalók, akik Magyarországon munkaviszonnyal rendelkeznek, így társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősülnek? Amennyiben a munkaerő-kölcsönző cég tb-kifizetőhely, kifizetheti-e részükre a táppénzt?
44. cikk / 2269 Munkavégzés rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Dolgozhat közalkalmazottként egy rokkantsági ellátásban részesülő személy az ellátása veszélyeztetése nélkül? Amennyiben igen, akkor le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a munkabéréből, illetve betegsége esetén jogosult lesz táppénzre?
45. cikk / 2269 Egyidejű jogosultság több ellátásra
Kérdés: Választhat az ellátások között az a nő, aki rendelkezik a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idővel, de a korhatár előtti ellátás jogosultsági feltételeit is teljesíti? Igényelhető a korhatár előtti ellátás ebben az esetben? Amennyiben igen, akkor kell társadalombiztosítási járulékot fizetni az ellátás melletti munkavégzés esetén?
46. cikk / 2269 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
47. cikk / 2269 Egyszemélyes kft. tulajdonosa
Kérdés: Milyen önellenőrzéseket kell elvégeznie egy végelszámolás előtt álló kft.-nek abban az esetben, ha a cég egyetlen ügyvezető tulajdonosa, aki jövedelmet nem vesz fel a társaságból, 2024. augusztus 31-ig főállású (heti 40 órás) munkaviszonyban állt egy másik cégnél, ezt követően munkanélküli-ellátást vett igénybe, és 2024. december hónaptól egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet? Az ügyvezető után a társaság semmilyen közterhet nem fizetett, ami az új könyvelő szerint nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
48. cikk / 2269 Szövetkezet tagjának munkavégzése
Kérdés: Milyen esetben végezhet munkát tagi jogviszonyban egy szövetkezet tagja? Tagi jogviszonyban történő munkavégzés esetén létrejön biztosítási jogviszony? Abban az esetben, ha megbízási jogviszonyban dolgozik a szövetkezet tagja, akkor kötelező alkalmazni a 10 százalékos költséghányadot a társadalombiztosítási járulék és a szociálishozzájárulásiadó-alap meghatározásához?
49. cikk / 2269 Nyugdíjba vonuló munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Meg kell szüntetni a német állampolgárságú munkavállaló munkaviszonyát abban az esetben, ha hamarosan betölti a 65. életévét, és nyugdíjba kíván vonulni? A munkavállaló rendelkezik a magyar nyugellátás igénybevételéhez szükséges szolgálati idővel. A cég az érintett munkavállalót nem akarja tovább foglalkoztatni, tehát ahogy betölti a nyugdíjkorhatárt, szeretnék megszüntetni a munkaviszonyát. Hogyan történhet a munkaviszony megszüntetése, tekintettel arra, hogy a munkavállaló szeretne tovább dolgozni? Felmondás esetén számolni kell felmondási idővel, illetve végkielégítéssel?
50. cikk / 2269 Keresőképtelenségi igazolás továbbítása
Kérdés: Helyesen értelmezi a kifizetőhely a 102/1995. Korm. rendelet 10. §-ának (1a) bekezdését, hogy a biztosított csak abban az esetben adhatja le a keresőképtelenségről szóló igazolását elektronikusan, ha ő is elektronikusan kapta meg az orvostól, amennyiben viszont az igazolás kiállítása papíralapon történt, akkor a papíralapú igazolást kell leadni? Mit jelent a kormányrendelet értelmében az elektronikus út: a papíralapú igazolás egyszerű beszkennelését, vagy azonosításra alkalmas, azaz bélyegzővel ellátott digitalizált dokumentumot?
