Szülési szabadság rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban

Kérdés: A rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló biztosított a szülési szabadság tartamára távolléti díjra jogosult. A csecsemőgondozási díj 2025. július 1. napjától bevezetett személyijövedelemadó-mentességével szinkronban a szolgálati jogviszonyban állók számára is biztosított az adókedvezmény. A kedvezmény bevezetését megelőzően megállapított szülési szabadság időtartamára járó távolléti díjat és a 2025. július 1. napját követően kifizetett távolléti díjat eltérően vagy egyezően kell megállapítani és folyósítani a jogosult részére?
Részlet a válaszából: […] ...körére nézve pillanatnyi, rövid távú hátrányos következménnyel járt, mert a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontja alapján nem képezi társadalombiztosítási járulék alapját a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás. A Hszt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

A letiltás és a családi kedvezmény

Kérdés:

Elvesztheti a 200 ezer forint feletti családi adókedvezmény teljes összegét az a munkavállaló, akinek a nettó jövedelme meghaladja ezt az összeget, de több nagy összegű banki tartozása is van, amelyek miatt a munkabérére jelenleg kettő végrehajtás van folyamatban? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak ebben az esetben, különös tekintettel arra, hogy a Vht. 63. §-a szerint a munkavállaló nettó munkabéréből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot, a törvény 74. §-ának új l) pontja alapján viszont az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény nettó összege mentes a letiltás alól?

Részlet a válaszából: […] ...a Vht. 63. §-ában arról rendelkezett, hogy a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak, társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmaradó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 8.

Járulékfizetés többes jogviszonyban

Kérdés:

Hol kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot a biztosítási jogviszony létrejöttének érdekében annak a személynek, aki két kft. ügyvezető tulajdonosa, és emellett egy sportszövetségben is dolgozik, ahonnan ekhósan veszi ki a jövedelmét? A cégekből semmilyen jövedelmet nem vesz ki az érintett. Elegendő ebben az esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett természetes személy a saját társaságaiban ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, ezért a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja szerint mindkét kft.-ben társas vállalkozónak minősül.A biztosítás mindkét társas vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 8.

Amerikai állampolgárságú diák szakmai gyakorlata

Kérdés:

Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik annak a kft.-nek, amely egy Magyarországon nappali tagozaton, duális képzés formájában egyetemi tanulmányokat folytató amerikai állampolgárságú diákot fogadott szakmai gyakorlatra? A gyakorlat idejére a cég a minimálbér 65 százalékának megfelelő díjazást fizet a diák számára. Élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a vállalkozás a foglalkoztatással összefüggésben?

Részlet a válaszából: […] ...4.12. pontjának b) alpontja alapján havonta a minimálbér erejéig adómentes, illetve – biztosítási kötelezettség hiányában – társadalombiztosítási járulék sem terheli.A foglalkoztató pedig a Szocho-tv. 5. § (1) bekezdése e) pontjának eb) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 8.

Fülöp-szigeteki állampolgárságú munkavállalók táppénzjogosultsága

Kérdés: Jogosultak táppénzre egy munkaerő-kölcsönző cégnél foglalkoztatott Fülöp-szigeteki állampolgárságú munkavállalók, akik Magyarországon munkaviszonnyal rendelkeznek, így társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősülnek? Amennyiben a munkaerő-kölcsönző cég tb-kifizetőhely, kifizetheti-e részükre a táppénzt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra vonatkozik, hogy a biztosítottnak minősülő Fülöp-szigeti állampolgárságú munkavállalók jogosultak-e a táppénzre. Természetesen az általános szabályok szerint igen, és ezt a kifizetőhely folyósíthatja a számukra.Noha feltételezzük, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 8.

Munkavégzés rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Dolgozhat közalkalmazottként egy rokkantsági ellátásban részesülő személy az ellátása veszélyeztetése nélkül? Amennyiben igen, akkor le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a munkabéréből, illetve betegsége esetén jogosult lesz táppénzre?
Részlet a válaszából: […] ...egyaránt. Mivel sem a rehabilitációs ellátás, sem a rokkantsági ellátás nem minősül nyugdíjnak, így az ellátottnak 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie munkavállalása esetén, és egyéni vagy társas vállalkozóként nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 8.

Egyidejű jogosultság több ellátásra

Kérdés: Választhat az ellátások között az a nő, aki rendelkezik a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idővel, de a korhatár előtti ellátás jogosultsági feltételeit is teljesíti? Igényelhető a korhatár előtti ellátás ebben az esetben? Amennyiben igen, akkor kell társadalombiztosítási járulékot fizetni az ellátás melletti munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...előtti ellátás nem nyugellátás. Ha az ellátásban részesülő munkát vállal, akkor a keresete után meg kell fizetnie a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, és a foglalkoztatója sem mentesül a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetése alól....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 8.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó járulékalapját a Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.E szerint az őt havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől (a biztosítási jogviszony keletkezésétől) a tárgynegyedév utolsó napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Egyszemélyes kft. tulajdonosa

Kérdés: Milyen önellenőrzéseket kell elvégeznie egy végelszámolás előtt álló kft.-nek abban az esetben, ha a cég egyetlen ügyvezető tulajdonosa, aki jövedelmet nem vesz fel a társaságból, 2024. augusztus 31-ig főállású (heti 40 órás) munkaviszonyban állt egy másik cégnél, ezt követően munkanélküli-ellátást vett igénybe, és 2024. december hónaptól egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet? Az ügyvezető után a társaság semmilyen közterhet nem fizetett, ami az új könyvelő szerint nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
Részlet a válaszából: […] ...új könyvelő helyes felvilágosítást adott, társadalombiztosítási szempontból „több sebből is vérzik” a vázolt történet.A probléma megoldása érdekében mindenekelőtt az érintett személy jogviszonyát kell tisztázni. Egy kft. természetes személy tulajdonosáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Szövetkezet tagjának munkavégzése

Kérdés: Milyen esetben végezhet munkát tagi jogviszonyban egy szövetkezet tagja? Tagi jogviszonyban történő munkavégzés esetén létrejön biztosítási jogviszony? Abban az esetben, ha megbízási jogviszonyban dolgozik a szövetkezet tagja, akkor kötelező alkalmazni a 10 százalékos költséghányadot a társadalombiztosítási járulék és a szociálishozzájárulásiadó-alap meghatározásához?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a szövetkezet tagjára abban az esetben terjed ki a biztosítás, amennyiben a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
1
…
5
6
7
…
229