Francia munkavállaló táppénze

Kérdés: Több éve Magyarországon működő francia gazdasági társaság francia állampolgárságú munkavállalója 2004. május 17-étől keresőképtelen beteg és táppénzt igényel. Hogyan kell a dolgozó táppénzjogosultságát megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Elsősorban azt kell tudni, hogy a francia munkavállaló 2004. április 30-ig nem volt biztosított. Az uniós csatlakozás napjától a Tbj-tv. 11. § b) pontja hatályát veszti. 2004. május 1-jével – a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságban foglalkoztatott – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.
Kapcsolódó címkék:    

Rendes felmondás

Kérdés: Mikor szüntethető meg legkorábban rendes felmondással annak a munkavállalónak a munkaviszonya, aki 2001. március 1. óta dolgozik egy összesen négy alkalmazottat foglalkoztató kft.-nél, 2003. év végén fizetés nélküli szabadságot igényelt, amit a munkáltató – az alacsony létszám miatt – nem tudott számára engedélyezni, másnap nem jelent meg a munkahelyén, hanem telefonon jelentette be, hogy terhes, és a szülés várható időpontjáig, 2004. július 26-ig táppénzen lesz? Milyen fizetési kötelezettségei vannak a munkáltatónak a felmondással összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben adatok hiánya miatt nem állapítható meg, hogy mikor kérte az érintett munkavállaló a fizetés nélküli szabadságot, amelyet a munkáltató nem engedélyezett számára, ehhez képest mikor közölte telefonon, hogy terhes, milyen időponttól kezdődően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.
Kapcsolódó címkék:  

Anyasági ellátások

Kérdés: Mi a foglalkoztató teendője, és milyen ellátásra jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha szülése után igénybe vette a TGYÁS-t, majd a GYED-et, amelynek lejárta előtt megszületett a második gyermeke?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak szabályait az Eb-tv. tartalmazza. A kérdéses esetben a kismama a gyermekgondozási díj ideje alatt szül, ezért egyidejűleg gyermekgondozási díjra, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyre is jogosult, de választása szerint csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.
Kapcsolódó címke:

Jogosultság TGYÁS-ra és GYED-re

Kérdés: Jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re az az édesanya, aki 2003. március hóban fejezte be tanulmányait egy felsőfokú oktatási intézményben, ahol nappali tagozatos hallgatóként egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányokat, 2004. március 1-jén passzív jogú GYES mellett napi 4 órás munkaviszonyt létesített havi 110 000 forint munkabérért, és második gyermeke 2004. május 20-án született, mely időponttól a GYES folyósítását beszüntették?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz két feltétel együttes fennállása szükséges.Az egyik feltétel, hogy az igénylő a szülést közvetlenül megelőző két éven belül rendelkezzen legalább 180 napi előzetes biztosítási idővel. A másik feltételnek, lényegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.
Kapcsolódó címkék:  

Nem rendszeres jövedelem feltüntetése a "Jövedelemigazolás"-on

Kérdés: Súlyos hibának minősül-e, ha a szigorú számadásos "Jövedelemigazolás" pótlapján nem történt meg a túlóra nem rendszeres jövedelemként való feltüntetése? A munkáltatónknál szinte havonta előfordul 2-3 túlóra, ezért a figyelembe vehető időszak minden hónap lenne. Bérszámfejtés szempontjából csak a túlórához tartozó pótlék a nem rendszeres jövedelem. Osztószám szempontjából sem jelent semmit, mert a nem rendszeres jövedelem osztószáma nem lehet kevesebb, mint a rendszeres jövedelem osztószáma, hiába csak a tárgyhónapokban fordul elő a túlóra.
Részlet a válaszából: […] Ha a foglalkoztató a "Jövedelemigazolás" pótlapján nem részletezi havonként, kifizetésenként, vonatkozó időszakonként, jogcímenként a nem rendszeres jövedelmeket, akkor súlyos hibát követ el. Ugyanis a táppénz összegének kiszámításánál a jogosultság kezdőnapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Baleseti táppénz meghosszabbítása

Kérdés: Egy dolgozó 2002 szeptemberében történt üzemi balesetéből kifolyólag, az OOSZI hosszabbítása után 2004. február 29-ig részesült táppénzben. 2004. március 1-jétől március 20-ig fizetett szabadságát vette igénybe, 2004. március 21-étől március 25-ig dolgozott, majd az üzemi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen állományba került. Mennyi időre kaphat táppénzt, illetve kell-e újra az OOSZI véleménye?
Részlet a válaszából: […] A biztosított részére baleseti táppénz egy évig jár. A baleseti táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál azonban figyelembe kell venni a baleseti táppénzre jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belüli baleseti táppénz folyósításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja

Kérdés: A három éve napi 4 órás munkaviszonyban álló dolgozó munkabére a minimálbér fele. Várhatóan 2004. augusztus hónapban szülni fog. Munkaviszonya 2004. március 31-én megszűnt, és e naptól keresőképtelen. 2004. április 30-ig nem dolgozik. 2004. május 1-jétől ismét munkaviszonyt létesít, új munkáltatója bejelenti 1 hónapra havi 110 000 forint munkabérrel. A dolgozó 2004. június 1-jétől ismét keresőképtelen a szülés időpontjáig. Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díj összegét?
Részlet a válaszából: […] Elsősorban a jogosultsági kérdéseket kell tisztázni.Ha a dolgozó biztosítása az új munkáltatónál 2004. május 1-jétől 31-ig áll fenn, akkor a folyamatos biztosításra tekintettel táppénzre a szülés napjáig jogosult. Terhességi-gyermekágyi segélyre azért válik jogosulttá,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címke:

Állásidő elszámolása

Kérdés: Egy üzem 2003. december közepétől 2004 elejéig leállt. A munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók ezen időre kivették a még járó szabadságaikat, illetve akinek már nem volt szabadsága, igazolt, de nem fizetett napokat kapott. Szünetelésnek minősül-e ez az időszak, és hogyan kell figyelembe venni a táppénz számfejtésekor? NYENYI-lapon hogyan kell jelenteni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályozza a munka díjazását.A munkavállalót a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg.A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett időre (állásidő)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Baleseti járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Van-e valamilyen korlát annak a munkavállalónak a munkavégzését illetően, aki üzemi balesetből következően munkaképességét 40 százalékos mértékben elveszítette, és üzemi baleseti járadékban részesül? Amennyiben betegállományba kerül, jogosult-e táppénzre, és a táppénz folyósítása veszélyezteti-e a baleseti járadék folyósítását?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 57. § (1) bekezdése értelmében baleseti járadékra az a személy jogosult, akinek munkaképessége üzemi baleset következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.A baleseti járadék legfeljebb két éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. rendelkezése szerint a kétévesnél fiatalabb gyermeket gondozó anyának gyermekgondozási díj (GYED) jár, ha a gyermek születése napján biztosítási jogviszonyban áll, és a szülést megelőző két évben legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezik, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:
1
92
93
94
102