Szüléshez kapcsolódó ellátások

Kérdés: Egy nő dolgozó foglalkoztatása határozatlan idejű munkaszerződéssel történik 1998. november 12-től. Veszélyeztetett terhesség miatt 2002. június 7-től 2002. december 9-ig táppénzben részesült, majd szülését követően 2002. december 9-től 2003. június 15-ig terhességi-gyermekágyi segélyt, 2003. június 16-tól 2004. december 9-ig gyermekgondozási díjat kapott. A gyermekgondozási díj letelte után kiadható-e a dolgozónak az ún. "GYES-szabadság", és utána közvetlenül igényelheti-e a gyermekgondozási segélyt? Tervezik a második gyermeket, de a többszöri vetélést követően az anyának ezt az időszakot is ágynyugalomban kell töltenie. A GYES megszakítása után igényelhető-e a táppénz, és ha igen, milyen mértékben? A második gyermek megszületését követően jogosult lesz-e gyermekgondozási díjra, ha igen, mi alapján?
Részlet a válaszából: […] A kérdések megválaszolásához először is azt kell figyelembevenni, hogy az illető 1998. november 12-től jelenleg is munkaviszonyban áll,tehát biztosított.A szabadság kiadásáról az Mt. rendelkezik. A szabadságkiadásának időpontját – a munkavállaló meghallgatása után – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.
Kapcsolódó címkék:    

Társadalombiztosítási jogszabályok változásai 2005-ben

Kérdés: Milyen fontos változások történtek a társadalombiztosítási jogszabályok vonatkozásában 2005. január 1-től?
Részlet a válaszából: […] 2005. január 1-től a Tbj-tv.-t érintő lényeges változás nemtörtént. A járulékok alapja és mértéke is lényegében változatlan maradt. ATbj-tv. 24. § értelmében azonban a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékotegyértelműen a Magyar Köztársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.
Kapcsolódó címke:

Táppénz ideje alatti munkavégzés további közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: További közalkalmazotti jogviszonyában végezhet-e szellemi tevékenységet az a munkavállaló, aki a főállású közalkalmazotti jogviszonyában tartós betegállománya miatt nem tudja ellátni feladatát? A további jogviszonyában nem jogosult táppénzre, mert a főállású munkaviszonyában megfizeti az egészségbiztosítási járulékot, a továbbiban viszont nem.
Részlet a válaszából: […] További közalkalmazotti jogviszony, vagy munkavégzésreirányuló egyéb jogviszony keretében történő munkavégzésre vonatkozórendelkezéseket a Kjt. 41-44. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.A Kjt. 41. §-ában foglalt rendelkezések értelmében aközalkalmazott nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Betegszabadság elszámolása határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére járó betegszabadság napjainak számát? Amennyiben a határozott idejű munkaszerződés határozatlanná válik, és a dolgozó újból megbetegszik, betegszabadságot, vagy a keresőképtelenség első napjától táppénzt kell-e részére folyósítani?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságra való jogosultságot, s a betegszabadságkiadását az Mt. 137. §-a szabályozza. Törvényileg van szabályozva, hogy anaptári évre mikor jogosult a dolgozó a betegszabadság időarányos részére. Anaptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Táppénz irányadó időszaka és időtartama

Kérdés: Mennyi ideig jogosult táppénzre, és a táppénz összegének megállapításához mi az irányadó időszak annak a 2004. április 5-étől munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2004. április 20-ától jelenleg is keresőképtelen beteg. Korábbi jogviszonyai: – 1998. március 24-től 2003. január 26-ig és – 2003. március 4-től 2004. február 9-ig tartott. – 2003. január 28-tól 2003. március 3-ig, majd – 2004. február 11-től 2004. április 4-ig munkanélküli volt.
Részlet a válaszából: […] Nem tudjuk, hogy a munka nélküli időszakban részesült-e azillető munkanélküli járadékban. Ugyanis a munkanélküli járadék folyósításánakaz időtartama meghatározza a táppénzjogosultság időtartamát, összegét ésmértékét.Bíráljuk el először úgy az esetet, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Felmondás táppénzes időszak alatt

Kérdés: Mikor és milyen feltételekkel lehet felmondani:a) a táppénzes időszak alatt?b) a táppénzes időszakot követően?Milyen mértékű bérfizetések kötelezőek ezekben az esetekben? Milyen szabályokat, illetve eljárásokat alkalmazhat a munkáltató, ha dolgozója 3-10 napos váltásokkal hol dolgozik, hol táppénzen van?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 89. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet.A munkáltató a – nyugdíjassá minősítés egyes eseteit kivéve – köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Táppénzes állomány megszakítása

Kérdés: Egy 2003. december 15-től folyamatosan keresőképtelen állományban lévő főállású munkavállaló, akinek leszázalékolása is várható, 2004. március 24-én (1 nap) szabadságot vett ki, mivel nem jelentkezett háziorvosánál csak a következő napon. Meddig jogosult táppénzre az egy nap megszakítás miatt? A munkáltatónak van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége a háziorvos, illetve az OEP felé?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló keresőképtelen beteg, aki mivel nem jelentkezett az orvosánál 2004. március 24-én, 1 nap szabadságot vesz ki. Következő napon az orvosnál megjelenik, aki ismételten keresőképtelennek nyilvánítja.Feltételezzük, hogy a biztosított keresőképtelenségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Betegszabadság napjai

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a munkavállalót 2003-ban, és 2004-ben, ha 2002. április 1-jétől 2003. október 31-ig munkaviszonyban állt egy munkáltatónál, majd 2003. november 1-jétől egy új munkahelyen helyezkedett el? Az előző munkáltatójánál fennállt munkaviszonya alatt betegszabadságot nem vett igénybe. 2003. december 15-től 2004. március 7-ig keresőképtelen beteg volt, és táppénzben részesült.
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságról az Mt. rendelkezik. Az Mt. 137. §-ában foglaltak alapján a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg (nem vonatkozik a betegszabadságra való jogosultság az üzemi baleset és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Nem rendszeres jövedelmek

Kérdés: Az állásfoglalás szerint a túlóradíj nem rendszeres jövedelemnek minősül a táppénzalap megállapításánál. Ugyanez vonatkozik-e arra az esetre, ha minden hónapban elszámolásra kerül valamennyi, változó összegű (tehát nem átalányszerűen azonos mértékű) túlóradíj? Jövedelmen az alap+pótlék együttesen értendő, vagy csak a túlóraként számításba vett alapbér? Ugyanilyen megítélés alá esik-e a műszakpótlék abban az esetben, ha csak munkatorlódás esetén, vagy idényjelleggel történik a több műszakos munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. értelmezése szerint a táppénz összegének megállapításánál jövedelemnek a táppénzre való jogosultság kezdőnapját megelőző naptári évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell tekinteni.Először pontosítom a túlóradíjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Táppénz alapjának megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a következő esetben a táppénz összegét képező naptári napi jövedelmet? A dolgozó munkaviszonyban állt 2000. augusztus 1-jétől 2003. január 31-ig, passzív táppénzben részesült: 2003. február 1-jétől 2003. március 16-ig, munkanélküli-segélyben részesült: 2003. március 18-tól 2004. május 2-ig, munkaviszonyban áll 2004. május 1-jétől jelenleg is.
Részlet a válaszából: […] Keresőképtelen beteg 2004. július 19-től. Az időarányosan járó 10 nap betegszabadságra távolléti díjban részesült.A dolgozó folyamatos biztosításban töltött idővel rendelkezik 2000. augusztus 1-jétől. A keresőképtelenség első napjához igazodóan a folyamatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:
1
88
89
90
101