1003 talált cikk a Táppénz+jogosultság kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Igénybe veheti a GYED extra ellátásban részesülő édesapa a GYÁP-ot a kétéves gyermeke után, abban az esetben, ha a gyermek édesanyja is dolgozik?

Kérdés: Amennyiben a munkavállalónak átadott bérelszámoláson a biztosítás szünetelése napjainak száma megegyezik a táppénzes napok számával, az azt jelenti, hogy a munkáltató kijelentette a munkavállalót a keresőképtelenség időszakára? A munkavállaló kérésére a munkáltató azt válaszolta, hogy ez a táppénzes időszak, de a munkavállalónak kétségei vannak.

Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?

Kérdés: Az Eb-tv. 46. §-a 2016. július 1-jétől életbe lépő változásai után továbbra is meg kell kérni a másik szülő munkahelyéről a GYÁP-ra vonatkozó előzményadatokat, vagy a munkáltató dolgozhat a birtokában lévő adatokkal?

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 5 éve dolgozott egy cégnél, amely 2016. június 30-án jogutód nélkül megszűnt, így a dolgozó munkaviszonya is megszűnt, de 2016. április 13-tól munkahelyi baleset következtében keresőképtelensége miatt táppénzben részesül, 2016. augusztus 29-re ismételt műtétre van előjegyezve, és a második gyermekét 2016. október 10-re várja?

Kérdés: Folyamatos a biztosítási ideje annak a munkavállalónak, akinek a munkaviszonya a táppénz folyósításának tartama alatt szűnt meg, de betegsége miatt csak 5 hét múlva tudott újabb jogviszony létesíteni, viszont emellett rendelkezik egy kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozással is?

Kérdés: Helyesen jár el a kifizetőhely abban az esetben, ha csak egy napra folyósít ellátást annak a dolgozójának, aki 2009. július 29-én született gyermeke betegségére tekintettel 2016. július 7-től gyermekápolásitáppénz-igényt nyújtott be, de házastársa ugyanezen gyermek ápolása címén már gyermekápolási táppénzben részesült 2015. november hóban 5 napra, 2016. februárban 3 napra, április hóban 5 napra? A többi napra ellátatlan lesz a szülő?

Kérdés: Keresőképtelensége esetén jogosult lesz táppénzre egy munkaviszonyban álló rokkantsági ellátásban részesülő személy? Amennyiben jogosult, nem veszti el a rokkantsági ellátását?

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.

Kérdés: Van valamilyen akadálya a két ellátás együttes folyósításának, annak a 24 éves súlyosan fogyatékos személynek az esetében, akinek rokkantsági ellátást állapítottak meg, és saját jogán családi pótlékban is részesül? A jogosult azt a felvilágosítást kapta, hogy az ellátásokat élete végéig kaphatja.