Találati lista:
161. cikk / 1019 Megbízott táppénzjogosultsága
Kérdés: Miként oldható fel a megbízási díjban részesülő munkavállaló biztosítási jogviszonyával és táppénzjogosultságával kapcsolatos alábbi probléma? A kifizető társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkezik, és megbízási jogviszonyban foglalkoztat egy személyt folyamatosan. A megbízott havi megbízási díja 200 ezer forint, tehát a biztosítása minden hónapban fennáll. Az említett személy április hónap végén keresőképtelen lett, de erre a hónapra számfejtésre került számára a teljes megbízási díj, így táppénzre csak május hónaptól jogosult. Május hónapra viszont nem részesül megbízási díjban, így értelemszerűen a járulékalapot képező jövedelme alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Abban az esetben viszont, ha nem terjed ki rá a biztosítás, táppénzre sem jogosult.
162. cikk / 1019 Többes munkaviszonyú munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén táppénzre az a munkavállaló, aki 2020. július 1-jétől áll napi 6 órás munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2023. május 2-ától egy másik munkáltatónál napi 3 órás munkaviszonyt létesített, és 2023. május 8-ától keresőképtelen, ami miatt egyik munkáját sem tudja ellátni? A keresőképtelenség előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
163. cikk / 1019 Rendvédelmi igazgatási alkalmazott szülése
Kérdés: Rendvédelmi igazgatási alkalmazott a szülési szabadság tartamára csecsemőgondozási díjra vagy szülési szabadságra szerez jogosultságot. Melyek azok a rendelkezések, melyek megkönnyítik a választást, hogy valójában melyik ellátás igénybevételére nyílik lehetőség?
164. cikk / 1019 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
165. cikk / 1019 Nyugdíjkorhatárt elért társas vállalkozó
Kérdés: Van valamilyen teendője, illetve fizetnivalója egy kiva hatálya alá tartozó kft.-nek abban az esetben, ha az egyik társas vállalkozónak minősülő tagja április 8-án betöltötte a 65. életévét, de még nem igényelte meg a nyugellátását, mivel a 43 év szolgálati ideje csak július 31-ével lenne meg? A tag jelenleg – és előreláthatóan hosszabb ideig – táppénzben részesül.
166. cikk / 1019 Táppénzben részesült munkavállaló visszamenőleges nyugdíja
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy 2022. augusztus 5-től november 30-ig táppénzben részesült munkavállalója bejelenti, hogy 2022. szeptember 20-tól visszamenőleg öregségi nyugdíjas lett? Azon túl, hogy elvégzi az önellenőrzést, a táppénz visszafizettetéséről is kell határozatot hozni?
167. cikk / 1019 Ápolási díjban részesülő munkavállaló szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re a 2023. július hónap 4-én születendő gyermekére tekintettel az édesanya abban az esetben, ha 2022. május 1-jétől – beteg édesanyja ápolására tekintettel – ápolási díjban részesül, ezért több mint tíz éve fennálló munkaviszonyát 2022. március 31-én megszüntette, és 2023. február 1-jétől újra munkaviszonyt létesített, amelyben munkáját otthonról tudja végezni? Keresőképtelensége esetén kaphat táppénzt ebben az esetben?
168. cikk / 1019 Nagyszülő GYED-e és GYES-e szülő keresőképtelensége esetén
Kérdés: Jogosult lesz továbbra is GYED-re, illetve a gyermek második életéve betöltése után GYES-re a nagyszülő abban az esetben, ha a második gyermekkel várandós, kisadózó egyéni vállalkozó anya keresőképtelen állományba kerül, és emiatt már nem is fog a vállalkozásban dolgozni július végéig, a szülés várható időpontjáig? A második gyermek születése után a nagyszülő visszamegy a főfoglalkozású munkahelyére.
169. cikk / 1019 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkavállalónak lejár az egyéves táppénzjogosultsága, de betegségéből eredően továbbra is keresőképtelen? Mennyi ideig tarthatja keresőképtelen állományban az orvos a beteg személyt?
170. cikk / 1019 Ingatlan-bérbeadás adószámos magánszemélyként
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége annak az adószámos magánszemélynek, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, jelenleg GYES-ben részesül, de úgy tervezi, hogy a GYES lejártát követően sem megy vissza főállású munkahelyére? Elegendő lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben is, ha a magánszemély évi több millió forintos bevételre tesz szert a bérbeadásból, és esetleg az áfakörbe is bejelentkezik, vagy létrejön a biztosítási kötelezettség?
