Találati lista:
61. cikk / 267 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
62. cikk / 267 Táppénz idejére járó szabadság
Kérdés: Ki lehet adni annak a dolgozónak a 2017. évi és a 2018. évi 40 nap szabadságát, akinek az egyéves táppénze 2018. június 14-én lejár, vagy ezt egy összegben kell kifizetni szabadságmegváltásként a munkaviszony megszűnésekor? A dolgozó június 15-től szabadságra szeretne menni, és csak annak lejárta után igényelné a rokkantsági ellátást.
63. cikk / 267 Alapbérbe beépített pótlékok
Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha egy 24/48 órás munkarendben dolgozó portást a minimálbérrel megegyező munkabérrel foglalkoztat annak ellenére, hogy a munkavállaló havi 240 órát dolgozik? A munkaviszony bejelentésekor ebben az esetben heti 60 órát kell szerepeltetni? Kell valamilyen pluszösszeget fizetni ebben az esetben annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerint a megállapított alapbére a bérpótlékokat is tartalmazza? Hogyan kell elszámolni a szabadságot ebben az esetben? Hány napnak felel meg egy 24 órás munkanap? Hogyan kell elszámolni a betegszabadság napjait?
64. cikk / 267 Többletként kivett szabadság megtérítése
Kérdés: Valóban meg kell térítenie a kivett többletszabadságot annak a munkavállalónak, aki év közben létrejött munkaviszonyát még ugyanabban az évben meg kívánja szüntetni, és a munkáltatója 4 nap szabadság visszafizetésére kötelezte? A dolgozó vitatja a munkáltató követelését.
65. cikk / 267 Munkába visszaállt édesanya második szülése
Kérdés: Igényelhet ismét fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló a jelenleg másfél éves gyermeke gondozása miatt abban az esetben, ha a GYED folyósítása mellett visszament dolgozni a munkahelyére napi 6 órában, vagy a munkáltató megtagadhatja a kérést? Fennáll az anya biztosítási jogviszonya a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra, illetve GYED-re, ha időközben ismét várandós? Milyen módon kell igényelni a CSED-et?
66. cikk / 267 Közeli hozzátartozó halála
Kérdés: A halotti anyakönyvi kivonaton szereplő elhalálozási időtől számítva mennyi ideig köteles kiadni a munkáltató a közeli hozzátartozó halála miatt a dolgozót megillető 2 nap fizetett távollétet? Minden esetben el kell fogadni a munkavállaló kérését, vagy dönthet a munkáltató is a pótszabadság kiadásáról?
67. cikk / 267 Szabadság kiadása munkaidőkeret esetén
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató a szabadság kiadása során az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, négyhavi munkaidőkeretben hétfő-szerda-péntek, illetve kedd-csütörtök-szombat beosztásban napi 12 órás munkarendben dolgozó munkavállaló esetében akkor, ha a pénteki napra kért szabadság esetén egy napra, a szerdára és péntekre kért szabadság esetén viszont szerdától péntekig, azaz 3 napra írja ki a szabadságengedélyét?
68. cikk / 267 Keresőképtelenség kódjának változása
Kérdés: Új táppénzalapot kell megállapítani abban az esetben, ha egy munkavállaló táppénzben részesül 8-as kóddal, a 2017. július 1-jétől július 27-ig tartó időszakra szóló orvosi igazolása szintén 8-as kódú, a július 28-tól július 31-ig tartó napokra viszont már 9-es kódú, ezen a "diagnózisváltás" megjegyzés szerepel?
69. cikk / 267 Elhunyt munkavállaló
Kérdés: Hogyan rendezheti a táppénzt, illetve a ki nem adott szabadságot a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, akit 2016. március 21-től foglalkoztatott, 2016. augusztus 1-jétől súlyos betegség miatt keresőképtelen volt, és 2017. áprilisban elhunyt? A munkavállaló haláláról az internetről értesült a munkáltató, a családtól semmilyen értesítést nem kaptak, az özvegy nem akar kommunikálni a munkáltatóval. A keresőképtelenségről szóló igazolások 2017. április 3-ig állnak a kifizetőhely rendelkezésére, a munkáltató a halál pontos idejét nem tudja.
70. cikk / 267 Táppénz fizetés nélküli szabadság ideje alatt
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az előre bejelentett fizetés nélküli szabadság lejárta után az a munkavállaló, aki 2016. november 14-től áll kifizetőhelyet működtető munkáltatója alkalmazásában, és a 2017. április 20-tól 2017. június 16-ig igényelt fizetés nélküli szabadságának ideje alatt, 2017. június 3-án közúti balesetet szenvedett, amely miatt előreláthatólag hosszú ideig keresőképtelen lesz? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, mi a teen-dő a fizetés nélküli szabadság lejárta után?
A szabadság kiadásakor a munkáltató írásban felhívta a dolgozó figyelmét, hogy a biztosítása szünetel, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A dolgozó a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt Ausztriában dolgozott, de a baleset ideje alatt már ott sem volt bejelentve, mert előbb végeztek az eltervezett munkával.
A szabadság kiadásakor a munkáltató írásban felhívta a dolgozó figyelmét, hogy a biztosítása szünetel, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A dolgozó a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt Ausztriában dolgozott, de a baleset ideje alatt már ott sem volt bejelentve, mert előbb végeztek az eltervezett munkával.
