Szabadság kiadása hosszú keresőképtelenség esetén

Kérdés: Mikor adható ki a 2018. évre járó szabadság annak a munkavállalónak, aki 2018. március 15-től keresőképtelen, és ez az időtartam 2019. évre is áthúzódik? Meg kell szakítani a keresőképtelenséget annak érdekében, hogy a szabadság még ebben az évben kiadható legyen? A dolgozó munkaviszonya 2008. március 1-jétől áll fenn jelenlegi munkáltatójánál.
Részlet a válaszából: […] A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság ki nem adott része nem haladja meg az öt munkanapot.A szabadság tárgyévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Méltányossági nyugdíjemelés és egyszeri segély

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az öregségi nyugdíjban részesülő 70 éves személynek, akinek jelentősen megromlott az egészségi állapota, megnövekedtek a kiadásai, és emiatt a nyugdíja már nem fedezi a megélhetési költségeit?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a nyugellátásban részesülő személy olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, a lakóhelye szerint illetékes megyei vagy fővárosi kormányhivatalnál, vagy a Magyar Államkincstár Központjánál méltányossági nyugdíjemelést vagy egyszeri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Jogviszony bejelentésének ellenőrzése

Kérdés: Hogyan tudja ellenőrizni egy munka-viszonyban álló magánszemély, hogy a foglalkoztatója bejelentette, illetve hogy megfizette utána a kötelező közterheket? Lehetséges az, hogy a cég nem tesz eleget a kötelezettségeinek, és a munkavállaló emiatt nem lesz jogosult orvosi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] Amikor a munkaviszony létrejön, akkor a munkáltatónak azonnal többféle kötelezettsége is felmerül. A?munkaviszony létrejöttét ugyanis írásba kell foglalni, azaz el kell készíteni a munkaszerződést, valamint a hozzá tartozó tájékoztatót, ezenkívül a munkavállalót pontosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül összetett, és sok – ténylegesen nem megfogalmazott – problémát is felvet. Az alábbiakban sorra vesszük az egyes kérdéseket, illetve a lehetséges megoldásokat, a jelenleg hatályos jogszabályi keretek figyelembevételével.Az Eb-tv. 2013. július 5-ig az 56....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Táppénz idejére járó szabadság

Kérdés: Ki lehet adni annak a dolgozónak a 2017. évi és a 2018. évi 40 nap szabadságát, akinek az egyéves táppénze 2018. június 14-én lejár, vagy ezt egy összegben kell kifizetni szabadságmegváltásként a munkaviszony megszűnésekor? A dolgozó június 15-től szabadságra szeretne menni, és csak annak lejárta után igényelné a rokkantsági ellátást.
Részlet a válaszából: […] A szabadság kiadásának szabályai szerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. A szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége, tehát a munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy azért nem adta ki a munkavállaló szabadságát, mert az nem kérte. Nyilvánvalóan vannak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Alapbérbe beépített pótlékok

Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha egy 24/48 órás munkarendben dolgozó portást a minimálbérrel megegyező munkabérrel foglalkoztat annak ellenére, hogy a munkavállaló havi 240 órát dolgozik? A munkaviszony bejelentésekor ebben az esetben heti 60 órát kell szerepeltetni? Kell valamilyen pluszösszeget fizetni ebben az esetben annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerint a megállapított alapbére a bérpótlékokat is tartalmazza? Hogyan kell elszámolni a szabadságot ebben az esetben? Hány napnak felel meg egy 24 órás munkanap? Hogyan kell elszámolni a betegszabadság napjait?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony létesítésével összefüggő biztosítotti bejelentést az új Art. 1. melléklet 3. pontja szerinti adattartalommal kell megtenni az illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A bejelentésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Többletként kivett szabadság megtérítése

Kérdés: Valóban meg kell térítenie a kivett többletszabadságot annak a munkavállalónak, aki év közben létrejött munkaviszonyát még ugyanabban az évben meg kívánja szüntetni, és a munkáltatója 4 nap szabadság visszafizetésére kötelezte? A dolgozó vitatja a munkáltató követelését.
Részlet a válaszából: […] A kérdés a megújult munkajogi szabályozáshoz kapcsolódik, és érinti a munkavállalókat megillető szabadság kiadásának rendjét, valamint a munkáltatói követelésekre irányadó jogszabályok rendszerét.A témakör elemzése során azonban nem mellőzhető az a tény, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Munkába visszaállt édesanya második szülése

Kérdés: Igényelhet ismét fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló a jelenleg másfél éves gyermeke gondozása miatt abban az esetben, ha a GYED folyósítása mellett visszament dolgozni a munkahelyére napi 6 órában, vagy a munkáltató megtagadhatja a kérést? Fennáll az anya biztosítási jogviszonya a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra, illetve GYED-re, ha időközben ismét várandós? Milyen módon kell igényelni a CSED-et?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 128. §-a értelmében a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságra jogosult, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ennek alapján a munkáltató a gyermek gondozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Közeli hozzátartozó halála

Kérdés: A halotti anyakönyvi kivonaton szereplő elhalálozási időtől számítva mennyi ideig köteles kiadni a munkáltató a közeli hozzátartozó halála miatt a dolgozót megillető 2 nap fizetett távollétet? Minden esetben el kell fogadni a munkavállaló kérését, vagy dönthet a munkáltató is a pótszabadság kiadásáról?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. több olyan, változatos jellegű időtartamot meghatároz, amikor a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Ezek egy részére távolléti díj jár (idetartozik a közeli hozzátartozó halálakor járó 2 nap is),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Szabadság kiadása munkaidőkeret esetén

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató a szabadság kiadása során az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, négyhavi munkaidőkeretben hétfő-szerda-péntek, illetve kedd-csütörtök-szombat beosztásban napi 12 órás munkarendben dolgozó munkavállaló esetében akkor, ha a pénteki napra kért szabadság esetén egy napra, a szerdára és péntekre kért szabadság esetén viszont szerdától péntekig, azaz 3 napra írja ki a szabadságengedélyét?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ez egyértelmű akkor, amikor a munkáltató a munkavállalót általános munkarendben foglalkoztatja (hétfőtől péntekig) egyenlő napi munkaidőben. Ebben az esetben ugyanis a beosztás szerinti munkanapokon a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.
1
5
6
7
26