1619 talált cikk a Munkabér kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkabérét pénzintézeti tartozás miatt terhelte letiltás, amely ezután kiegészült a lakásszövetkezet felé fennálló tartozás miatti letiltással is. Az egyik közüzemi szolgáltató a szolgáltatás korlátozását helyezte kilátásba, ha nem fizeti meg haladéktalanul az elmaradt díját, ezért a dolgozó kérte, hogy a munkabéréből levont összeget a közműszolgáltatónak utalja a munkáltató. Jelenleg a munkavállaló munkabérét 50 százalékos mértékben terheli letiltás. Jogszerűen jár el a munkáltató, ha elutasítja a munkavállaló kérését?

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?

Kérdés: Jogosult lesz a felmondási időre járó távolléti díjra az a munkavállaló, aki felmondását írásban közölte a munkáltatójával, de a felmondási idő alatt már nem dolgozott, annak ellenére, hogy a munkáltató igényt tartott a munkavégzésére? A felmondási idő alatti munkavégzésről kizárólag szóban tárgyaltak a felek, sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem foglalta írásba az álláspontját.

Kérdés: Vállalhat nyugdíjasként egyetemen vezetői állást egy 1952-ben született személy? Szüneteltetni kell a nyugdíjat ebben az esetben?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha egy önálló bírósági végrehajtó a munkabérét érintő letiltást adott ki, de álláspontja szerint a tartozást már kiegyenlítette? Továbbra is érvényesítenie kell a munkáltatónak a letiltást, vagy a munkavállaló értesítése alapján leállíthatja a levonást?

Kérdés: Elszámolhat a munkavállalóval még a táppénzes időszak alatt egy táppénz-kifizetőhelyet üzemeltető munkáltató abban az esetben, ha a keresőképtelenség ideje alatt felmondott? Ki lehet fizetni a dolgozónak a felmondási időre jutó bérét, a végkielégítését és az esetlegesen ki nem vett szabadságát, vagy meg kell várni, amíg az orvos keresőképes állományba veszi?

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy kft. mindkét munkaviszonyban álló tulajdonos ügyvezetője heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt létesít egy másik cégnél? Az ügyvezetőségre tekintettel részmunkaidős munkaviszonyban kell lenniük a kft.-ben?

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?

Kérdés: Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a tört hónapra is abban az esetben, ha egy cég május 8-tól foglalkoztatja szakképzettséget nem igénylő munkakörben a munkavállalóját, vagy csak június 1-jétől vehető igénybe a kedvezmény?