Találati lista:
641. cikk / 1619 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Érvényesítheti a munkáltató a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után igénybe vehető szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményt abban a hónapban, amelyben a munkavállaló belépett, vagy csak a következő hónap első napjától van erre lehetőség?
642. cikk / 1619 Egyszerűsített foglalkoztatott
Kérdés: Joga van a munkáltatónak visszautasítani az egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalója 2016. évi személyijövedelemadó-bevallásának elkészítését annak ellenére, hogy a munkavállaló jövedelme meghaladta a mentesített keretösszeget, és a nyilatkozatában a munkáltatói adómegállapítást kérte?
643. cikk / 1619 Végkielégítés
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani annak a munkavállalónak a végkielégítését, aki 1996. szeptember 1-je óta dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és a munkaviszonyát most meg kívánják szüntetni? Mennyi végkielégítésre lesz jogosult a dolgozó?
644. cikk / 1619 Végelszámoló jogállása
Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
645. cikk / 1619 Egészségügyi szolgáltatási járulék nyugdíjelőleg folyósítása alatt
Kérdés: Mentesül a magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól abban az esetben, ha jelenleg semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik, mert beadta az öregséginyugdíj-igényét, de még csak a nyugdíjelőlegről szóló végzést kapta meg?
646. cikk / 1619 Munkabérletiltás mértéke
Kérdés: Szabályosan járt el a végrehajtó abban az esetben, ha a munkavállaló munkabérletiltása során a nettó fizetés több mint 60 százalékát levonás alá helyezte? A dolgozó bruttó jövedelme 545 000 forint.
647. cikk / 1619 Keresőtevékenység nyugdíjkorhatár betöltése után
Kérdés: Be kell jelenteni a nyugdíjbiztosítási szervnek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését abban az esetben, ha egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy a nyugdíj folyósítása mellett dolgozik, és a munkát szeretné folytatni a nyugdíjkorhatár betöltését követően is?
648. cikk / 1619 Többes jogviszonyú tag
Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy kft. személyesen nem közreműködő tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha egy betéti társaság bejelentett kisadózó beltagjaként a havi 75?ezer forintos tételes adó fizetését vállalta?
649. cikk / 1619 Kiva hatálya alá tartozó kft. ügyvezetője
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kiva hatálya alá tartozó kft.-ben a tulajdonos ügyvezetőnek abban az esetben, ha egyben egyéni vállalkozó is, és a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségét abban a jogviszonyában teljesíti? Hogyan kell eljárni akkor, ha a kft.-ben személyi jellegű kifizetésben is részesül? Mennyiben változik a helyzet, ha az ügyvezetést részmunkaidőben látja el?
650. cikk / 1619 Nyugdíj megállapítása után kifizetett járandóság beszámítása
Kérdés: Beszámításra kerül a ki nem fizetett végkielégítés összege a nyugdíjszámításnál, illetve ha nem, akkor mint saját jogú nyugdíjas, kérheti a nyugdíj alapjának újraszámítását az elmaradt végkielégítés kifizetésekor a munkavállaló az alábbi esetben? A dolgozót foglalkoztató gazdasági társaság 2016. év végén felszámolás alá került, 2017. év elején a felszámoló mint munkáltató az összes dolgozónak felmondott, a munkavállalók járandóságait (munkabér, felmentési időre járó bér, végkielégítés) számfejtették, de mivel a társaságnak a járandóságok kifizetésére az esedékességekor nem volt elég fedezete, a felszámoló a bérgarancia-alapból igényelte meg a kifizetéshez szükséges támogatást. Mivel a támogatás igénybe vehető keretösszege munkavállalónként behatárolt, ezért maradt ki nem fizetett járandóság, amelyet a felszámolás folyamán, nagy valószínűség szerint egy éven belül ki tudnak majd fizetni. Az elbocsátott dolgozók között van olyan személy, aki fél év múlva eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjas lesz.
