Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló baleseti táppénze

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha egy háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalót a munkavégzésével kapcsolatban 4 óra ledolgozott munkaidő után baleset ér, a munkáját tovább folytatni nem tudja, és az orvos még azon a napon keresőképtelen állományba veszi? Helyes az az eljárás, ha a baleset napjára 8 óra táppénzt folyósítanak, a ledolgozott munkaidőt pedig göngyölik, és figyelembe veszik a munkaidőkeret munkaidejének számítása során? Mi szabályozza pontosan, hogy hány óra munkavégzést kell egész napnak tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...Ez a gyakorlatban akkor fordul elő, ha a keresőképtelenné válás napján valamennyi időt a dolgozó munkában töltött, és erre az időre munkabérben is részesült, mivel ebben az esetben csak a többi időtartamra jár a táppénz, illetve a baleseti táppénz.A napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Korhatár előtti ellátásban részesülő társas vállalkozó

Kérdés: Helyesen gondolja egy egyszemélyes kft. korhatár előtti ellátásban részesülő tulajdonos ügyvezetője, hogy nem keletkezik kereseti korlátba számítandó jövedelme, ha társas vállalkozóként fizet minimumjárulékot, de tagi jövedelmet nem vesz fel, és 0 forint személyi jövedelemadót fizet e jogviszonya alapján? Létesíthet emellett egy részmunkaidős munkaviszonyt havi 100 ezer forintos munkabérért?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazása a kérdésben taglaltaktól némileg eltér. A korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátjának a meghatározására a 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-a értelmében a Tny-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...a legerősebb jogviszony, amely minden esetben biztosítási kötelezettséget eredményez, függetlenül a munkaidő hosszától, vagy a munkabér mértékétől. Ez azt jelenti, hogy a kft. tagja szabályosan köthet részmunkaidős szerződést a saját társaságával, ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Ekho szerinti adózás jogosulatlan választása

Kérdés: Milyen következményekkel jár a kifizetőre nézve, ha elfogadja egy tevékenységi feltételeknek megfelelő magánszemélyek az ekho szerinti adózás választásáról szóló nyilatkozatát, de az érintett munkaviszonya 2018. január 31-én megszűnt, és nem áll semmilyen biztosítási jogviszonyban? A?megbízási díj összege 500 ezer forint.
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály nem ír elő semmilyen kötelező igazolást a nyilatkozat mellékleteként, kivéve azt az esetet, amikor a nyilatkozattételre a munkabér vonatkozásában kerül sor, és a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló a teljes havi munkabérre nem csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.
Kapcsolódó címke:

Keresőképtelenség szolgálati viszony felfüggesztése alatt

Kérdés: Milyen ellátásra válhat jogosulttá az a munkavállaló, akinek a szolgálati viszonyában bekövetkezett felfüggesztés alatt a foglalkoztatója 100 százalékban visszatartotta az illetményét, és időközben keresőképtelenné vált?
Részlet a válaszából: […] ...ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munka-viszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér- (illetmény), átlagkereset- (távolléti díj), táppénzfizetés történt.Nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Szabadság idejére járó díjazás

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a szabadság idejére járó távolléti díjat abban az esetben, ha a munkáltató a munkabért idő- és teljesítménybér összekapcsolásával állapítja meg oly módon, hogy a havi bruttó 200 000 forint alapbéren felül jutalékot is fizet, amely a tervek alapján meghatározott forgalmi jutalékból, valamint adminisztrációs jutalékból áll? A forgalmi jutalékot a cég valamennyi üzletkötője összesített teljesítménye alapján állapítják meg. A munkaszerződésben csak az alapbérről rendelkeznek, a teljesítménykövetelményeket külön melléklet tartalmazza. Megkaphatja teljes összegben az adott hónapra járó jutalékot a munkavállaló abban az esetben, ha elmegy 5 nap szabadságra, vagy arányosítani kell a számára járó összeget?
Részlet a válaszából: […] ...bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.A jutalék meghatározott teljesítmény elérése esetére előre meghatározott munkabér, mely a munkaszerződésében megállapított alapbéren felül is kiköthető.Az alapbér és az azon felül fizetett jutalék az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.
Kapcsolódó címke:

Munkabér letiltása pénzintézeti megkeresés alapján

Kérdés: Eleget kell tennie a munkáltatónak a dolgozója részére korábban hitelt folyósító pénzintézet megkeresésének, amelyben kérték a jövedelem 33 százalékos mértékben történő letiltását? A munkavállaló jövedelmét jelenleg már 50 százalékos levonás terheli a korábbi letiltások alapján.
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint a hitelt felvevő vállalja, hogy amennyiben a fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a pénzintézet jogosult a munkabéréből a követelését kielégíteni.Önmagában a hitelfelvevő hozzájárulása, illetve a kölcsönt nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.
Kapcsolódó címke:

Nyelvvizsga díjának visszaigénylése

Kérdés: Milyen módon igényelhető vissza az államtól a sikeres nyelvvizsga díja?
Részlet a válaszából: […] ...mértéke a vizsgázó által ténylegesen megfizetett díj, de legfeljebb a díj megfizetése időpontjában érvényes kötelező legkisebb munkabér 25 százalékának megfelelő összeg, azaz 2018. évben 34?500 forint. Egyesíthető részvizsgák esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.
Kapcsolódó címke:

Rehabilitációs kártya rokkantsági ellátás megszűnése esetén

Kérdés: Visszavonják a rehabilitációs kártyáját annak a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak, aki eddig részmunkaidőben dolgozott, de a közeljövőben teljes munkaidős lesz, jelentősen megemelkedik a munkabére, és emiatt elveszítheti az ellátását?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy ki igényelhet rehabilitációs kártyát, a Pf-tv. 6/A. §-ának (1)–(2) bekezdése határozza meg. E szerint rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki– a rehabilitációs hatóság által végzett hatályos komplex minősítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.
Kapcsolódó címke:

Munkavállalás rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Valóban nem haladhatja meg a bruttó munkabér a havi 191?475 forintot annak a munkavállalónak az esetében, aki 2019. február hónapig rokkantsági ellátásban részesül, és nem szeretné elveszteni az ellátást a munkavállalása miatt? Jogosult lesz az emelésre abban az esetben, ha az ellátás mellett munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás folyósítása melletti munkavállalás megengedett, csupán arra kell figyelni, hogy az ellátásban részesülő havi bruttó jövedelme ne haladja meg a minimálbér (2018-ban 138?000 forint) 150 százalékát, vagyis 207?000 forintot.Amennyiben a rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.
1
58
59
60
162