Találati lista:
581. cikk / 1619 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha egy háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalót a munkavégzésével kapcsolatban 4 óra ledolgozott munkaidő után baleset ér, a munkáját tovább folytatni nem tudja, és az orvos még azon a napon keresőképtelen állományba veszi? Helyes az az eljárás, ha a baleset napjára 8 óra táppénzt folyósítanak, a ledolgozott munkaidőt pedig göngyölik, és figyelembe veszik a munkaidőkeret munkaidejének számítása során? Mi szabályozza pontosan, hogy hány óra munkavégzést kell egész napnak tekinteni?
582. cikk / 1619 Korhatár előtti ellátásban részesülő társas vállalkozó
Kérdés: Helyesen gondolja egy egyszemélyes kft. korhatár előtti ellátásban részesülő tulajdonos ügyvezetője, hogy nem keletkezik kereseti korlátba számítandó jövedelme, ha társas vállalkozóként fizet minimumjárulékot, de tagi jövedelmet nem vesz fel, és 0 forint személyi jövedelemadót fizet e jogviszonya alapján? Létesíthet emellett egy részmunkaidős munkaviszonyt havi 100 ezer forintos munkabérért?
583. cikk / 1619 Többes jogviszonyú tag
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
584. cikk / 1619 Ekho szerinti adózás jogosulatlan választása
Kérdés: Milyen következményekkel jár a kifizetőre nézve, ha elfogadja egy tevékenységi feltételeknek megfelelő magánszemélyek az ekho szerinti adózás választásáról szóló nyilatkozatát, de az érintett munkaviszonya 2018. január 31-én megszűnt, és nem áll semmilyen biztosítási jogviszonyban? A?megbízási díj összege 500 ezer forint.
585. cikk / 1619 Keresőképtelenség szolgálati viszony felfüggesztése alatt
Kérdés: Milyen ellátásra válhat jogosulttá az a munkavállaló, akinek a szolgálati viszonyában bekövetkezett felfüggesztés alatt a foglalkoztatója 100 százalékban visszatartotta az illetményét, és időközben keresőképtelenné vált?
586. cikk / 1619 Szabadság idejére járó díjazás
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a szabadság idejére járó távolléti díjat abban az esetben, ha a munkáltató a munkabért idő- és teljesítménybér összekapcsolásával állapítja meg oly módon, hogy a havi bruttó 200 000 forint alapbéren felül jutalékot is fizet, amely a tervek alapján meghatározott forgalmi jutalékból, valamint adminisztrációs jutalékból áll? A forgalmi jutalékot a cég valamennyi üzletkötője összesített teljesítménye alapján állapítják meg. A munkaszerződésben csak az alapbérről rendelkeznek, a teljesítménykövetelményeket külön melléklet tartalmazza. Megkaphatja teljes összegben az adott hónapra járó jutalékot a munkavállaló abban az esetben, ha elmegy 5 nap szabadságra, vagy arányosítani kell a számára járó összeget?
587. cikk / 1619 Munkabér letiltása pénzintézeti megkeresés alapján
Kérdés: Eleget kell tennie a munkáltatónak a dolgozója részére korábban hitelt folyósító pénzintézet megkeresésének, amelyben kérték a jövedelem 33 százalékos mértékben történő letiltását? A munkavállaló jövedelmét jelenleg már 50 százalékos levonás terheli a korábbi letiltások alapján.
588. cikk / 1619 Nyelvvizsga díjának visszaigénylése
Kérdés: Milyen módon igényelhető vissza az államtól a sikeres nyelvvizsga díja?
589. cikk / 1619 Rehabilitációs kártya rokkantsági ellátás megszűnése esetén
Kérdés: Visszavonják a rehabilitációs kártyáját annak a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak, aki eddig részmunkaidőben dolgozott, de a közeljövőben teljes munkaidős lesz, jelentősen megemelkedik a munkabére, és emiatt elveszítheti az ellátását?
590. cikk / 1619 Munkavállalás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Valóban nem haladhatja meg a bruttó munkabér a havi 191?475 forintot annak a munkavállalónak az esetében, aki 2019. február hónapig rokkantsági ellátásban részesül, és nem szeretné elveszteni az ellátást a munkavállalása miatt? Jogosult lesz az emelésre abban az esetben, ha az ellátás mellett munkaviszonyban áll?
