Munkaszüneti nap díjazása kilépő dolgozó esetén

Kérdés: Jár munkabér egy havibéres munkavállaló részére a munkaszüneti napra, pl. május 1-jére, ha a munkaviszonya május 8-án megszűnik? Május 2-től május 8-ig 5 napra megkapta a munkabérét.
Részlet a válaszából: […] ...ha a hétköznapra eső munkaszüneti napon, vagyis az ún. fizetett ünnepnapon nem dolgozik.A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. [95. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.
Kapcsolódó címke:

Utólag kifizetett munkabér elszámolása táppénzalapként

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a dolgozó március 11-től folyamatosan keresőképtelen, és a 2018. december 1. napjától megemelkedett munkabérét a munkáltató csak késedelmesen, 2019. február hónaptól utalta az elmaradt különbözettel együtt?
Részlet a válaszából: […] ...személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.A már megemelt, valamint az elmaradt, jogosult munkabér visszamenőleges elszámolására, kifizetésére 2019. február hónapban került sor, ezért a bevallás benyújtását 2019. március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Utólag fizetett munkabér

Kérdés: Elhalaszthatja a munkáltató a munkavállalói bérének kifizetését abban az esetben, ha átmenetileg fizetésképtelenné vált, de 2-3 hónap múlva előreláthatólag nagyobb összegű bevételt realizál, amelyből valamennyi tartozását és a munkabéreket is ki tudja fizetni? Kell valamilyen írásbeli megállapodást kötni a munkavállalókkal ebben az esetben? Bevallhatja és fizetheti utólag, a kifizetés időpontjában a munkabéreket terhelő közterheket a cég annak érdekében, hogy ne veszítse el a köztartozásmentes adózói státuszát, vagy a bérek számfejtését és a közterhek bejelentését mindenképpen az esedékesség időpontjában kell megtenni? A munkáltató zavartalan működéséhez nagyon fontos, hogy szerepeljen a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló és a munkabér védelmében az Mt. szigorú szabályokat fogalmaz meg. Ezek közül talán az egyik legfontosabb a 163. §-ban megfogalmazott rendelkezés, amely szerint a munkavállaló munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.
Kapcsolódó címke:

Kiküldött munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen járt el a közterhek megállapítása során az a magyarországi kft., amely a német-országi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített alapbére után fizeti meg Magyarországon a járulékokat, a németországi fióktelep által juttatott jövedelemből pedig kizárólag a személyi jövedelemadót fizeti meg a német jogszabályoknak megfelelően? Ebben az esetben meg kell fizetni a járulékokat a németországi bér után Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló, ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege. Ennek hiányában a tárgyhavi alapbér a járulékalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.
Kapcsolódó címke:

Izraeli állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét Magyarországon egy izraeli vállalkozás által alapított magyar kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője? Biztosítottá válik e tevékenysége alapján, illetve kell adóazonosító jelet és tajszámot igényelni a részére? Az ügyvezető Izraelben nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, hetente 4 napot tölt Magyarországon, ezért a társaság lakást bérel a részére. Változna a helyzete abban az esetben, ha Izraelben rendelkezne biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatás. Munkaviszony esetén minden esetben kötelező megállapodni a bérezésről is, és az ügyvezető részére kifizetett munkabérből le kell vonni a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat, illetve meg kell utána fizetni a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Nyugdíjas munkavállalók esedékességet követően kifizetett jövedelme

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a közterheket abban az esetben, ha egy végelszámolással megszűnő vállalkozás, amely végre be tudta hajtani a nagy összegű kintlévőségeit, kifizeti a nyugdíjas munkavállalói számára a 2018 utolsó negyedévének elmaradt munkabérét, illetve a 2018. évre vonatkozó jutalmakat is? Van valamilyen különbség az elszámolásban a 2018. december 31-én megszűnt munkaviszonyokra, illetve a jelenleg is fennálló jogviszonyokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...jelen esetben – tulajdonképpen nincs különbség a kilépett nyugdíjas munkavállalók és a még állományban lévők 2018. évre kifizetett munkabérének, illetve jutalmának elszámolása között. A lényeg, hogy ezekben az esetekben a 2018. évi szabályok alapján kell megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Felmondási tilalom ikergyermekek esetében

Kérdés: A gyermekek hároméves koráig vagy a tankötelessé válásig tart a felmondási tilalom abban az esetben, ha a munkavállaló ikergyermekei születése után fizetés nélküli szabadságot igényelt, és csak a gyermekek tankötelessé válása után akar visszamenni dolgozni? Visszavonhatja a fizetés nélküli szabadság engedélyezését a munkáltató a gyermekek 3. életévének betöltése után, vagy csak a GYES lejártát követően kötelezhető munkavégzésre a dolgozó? Felmondás esetén a végkielégítés számításánál figyelembe kell venni a fizetés nélküli szabadság időtartamát is?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivévea) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.
Kapcsolódó címke:

1954-ben született munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül egy 1954. március 31-én született, rokkantsági ellátásban részesülő női munkavállaló, aki 2017. szeptember 30-tól öregségi nyugdíj iránti kérelmet adott be, amelyet a nyugdíjfolyósító igazgatóság azért utasított el, mert a rokkantsági ellátása magasabb összegű, mint az öregségi nyugdíja lenne? A munka-vállaló rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A dolgozó 2015. január 13-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 6 órás munka-idővel, de a munkaviszonya 2017. szeptember 29-én megszűnt, majd 2017. október 1-jétől újra fennáll, az akkor érvényes nyugdíjszabályok előírásai miatt.
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg is rokkantsági ellátásban részesül, nem vehető figyelembe nyugdíjasként, munkavállalóként kiterjed rá a biztosítás, munkabérét az általános szabályok szerint terhelik az egyéni járulékok (10 százalék nyugdíjjárulék, 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.
Kapcsolódó címke:

Osztrák állampolgár magyarországi kiküldetése

Kérdés: Milyen bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettség terheli a munkavállalót, illetve a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy osztrák anyavállalat egy osztrák állampolgárságú munkavállalóját a magyarországi leányvállalatához rendeli munkavégzésre kiküldetés keretében, amely várhatóan több évre szól? A dolgozó Magyarországon semmilyen jövedelmet nem kap, az anyavállalat folyósítja a munkabérét, A1-es igazolással rendelkezik, és a lakóhelye Ausztriában van, azaz naponta ingázik a két ország között.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kiküldött osztrák munkavállalóra a 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése előírásai alapján a kiküldetést követő 24 hónapig továbbra is Ausztriában terjed ki a biztosítás – amit az említett A1-es igazolás bizonyít is –, ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.
Kapcsolódó címkék:  

Ellátások végelszámolás alatt álló vállalkozás dolgozói részére

Kérdés: Meddig kaphatja a táppénzt egy végelszámolással megszűnő kft. keresőképtelen dolgozója, illetve meddig kaphatja az ellátást ugyanezen cég GYES-en lévő munkavállalója?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonya 3 évnél hosszabb ideje áll fenn, és nem volt harminc napot meghaladó olyan időszak a munkaviszonya alatt, amelyre vonatkozóan munkabér nem járt részére, végkielégítés is megilletheti a törvényi mérték szerint. A végkielégítésre jogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.
Kapcsolódó címke:
1
52
53
54
162