Találati lista:
31. cikk / 1593 Munkabérletiltás keresőképtelenség esetén
Kérdés: Milyen sorrendben kell foganatosítani a levonásokat annak a munkavállalónak az esetében, aki a május havi, kb. 300 ezer forint nettó összegű munkabérének felét munkabérelőlegként felvette, másnap érkezett a nevére két végrehajtói letiltás több mint 500 ezer forint összegben, majd a hónap végén keresőképtelen állományba került? Helyesen jár el a munkáltató, ha először kizárólag a munkáért járó bér, valamint a munkába járás címén fizetett költségtérítés összegének 50 százalékáig foganatosítják a két letiltást, majd a fennmaradó összegből, illetve a táppénzből levonják a 150 ezer forintos munkabérelőleget? Értesíteni kell a végrehajtót a letiltás akadályoztatásáról abban az esetben, ha a dolgozó hosszabb ideig lesz táppénzen?
32. cikk / 1593 GYED-ről visszatérő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha egy GYED-ben részesülő kismama, megszakítva a fizetés nélküli szabadságot, vissza szeretne menni a munkahelyére recepciós munkakörbe, de a helyére már felvettek egy másik dolgozót, a kismamát pedig a továbbiakban nem kívánják foglalkoztatni?
33. cikk / 1593 Letiltás alól mentes jövedelem
Kérdés: A munkáltatói munkabérletiltásban 2025. július 1. napjától életbe lépő változás, hogy letiltás alól mentes jogcímnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege. Mit kell érteni családi kedvezmény nettó összege alatt? Ez magában foglalja a Tbj-tv. szerinti járulékkedvezményt is? Miként különül el egymástól a levonásmentes munkabér és a letiltásmentes jövedelem?
34. cikk / 1593 Nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Változatlanul biztosítottnak minősül, azaz terheli a járulékfizetési kötelezettség azt a munkavállalót, aki jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, 2025. április 29-én betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de nem igényelte az öregségi nyugdíjat? Munkajogi értelemben tekinthető nyugdíjasnak a dolgozó, azaz könnyebben felmondhat számára a munkaadó, és nem illeti meg végkielégítés?
35. cikk / 1593 Résztáppénzes nap
Kérdés: Jogosult táppénzre a keresőképtelenség első napjára egy 6 havi munkaidőkeretben, 12 órás beosztással foglalkoztatott munkavállaló abban az esetben, ha éjszakai munkára volt beosztva 2025. március 10-e 18.00 órától 2025. március 11-e reggel 06.00 óráig, amit el is végzett, de március 11-én este 18.00 órakor már nem tudta felvenni a munkát betegség miatt? A munkavállaló az elvégzett 6 órára járó munkabérét megkapta.
36. cikk / 1593 Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett
Kérdés: Kell arányosítani az éves kereseti korlát keretösszegét abban az esetben, ha egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy év közben munkát vállal?
37. cikk / 1593 Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
38. cikk / 1593 Önellenőrzés munkavállaló nyugdíjazása miatt
Kérdés: Van arra valamilyen előírás, hogy hány hónapra visszamenőleg kell önellenőrzést végeznie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavállaló 2025 áprilisában adta le a határozatot, amely szerint 2024. augusztus 1. napjától meghatározott összegű öregséginyugdíj-részre jogosult? A munkavállaló a nők részére 40 éves jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjra adta be a kérelmét. Nyugdíjasnak kell minősíteni ez alapján a dolgozót?
39. cikk / 1593 Gyermekvállaláshoz kapcsolódó szja-kedvezmények
Kérdés: Melyek a gyermekvállalás támogatásával kapcsolatos legfontosabb, személyi jövedelemadózást érintő változások, amelyek 2025. július 1-jén kerülnek bevezetésre?
40. cikk / 1593 Önellenőrzés nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás után
Kérdés: Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?
