1816 talált cikk a Járulékfizetés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.

Kérdés: Kötelezett járulékfizetésre egy társaság ügyvezetője abban az esetben, ha nem tagja a vállalkozásnak, és az ügyvezetői tevékenység végzéséért semmilyen jövedelemben nem részesül? A vezető máshol rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a bérjövedelme meghaladja a minimálbér kétszeresét.

Kérdés: Milyen járulékfizetésre kötelezett az áta­lány­adózást választó nyugdíjas egyéni vállalkozó?

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a dolgozó munkába lépésének napja 2013. november 25., de ettől a naptól keresőképtelen beteg, emiatt nem tudja felvenni a munkát, és betegszabadságra válik jogosulttá?

Kérdés: Milyen kilépéssel kapcsolatos nyomtatványokat kell kiállítani abban az esetben, ha egy társaság vezető tisztségviselőjének jövedelemkifizetése és járulékfizetése megszűnik, mert máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt létesít, de a tisztséget továbbra is ellátja, tehát a biztosítási jogviszonya továbbra is fennáll? Egy OEP-ellenőrzés alkalmával az ellenőr lesztornózta a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" nevű nyomtatványt, mondván, a nyomtatványt nem lehetett volna kiállítani – függetlenül attól, hogy a tényleges járulékfizetés megszűnt –, mert a biztosítási jogviszony nem szűnt meg.

Kérdés: Főállású kisadózónak minősül egy kata hatálya alá tartozó betéti társaság nappali tagozatos egyetemi hallgató tagja, vagy elegendő megfizetni utána a havi 25 000 forint összegű tételes adót?

Kérdés: Köteles társas vállalkozóként is megfizetni a járulékokat egy két ügyvezetővel működő gazdasági társaság egyik ügyvezetője, aki ugyanannál a társaságnál munkavállalóként heti 40 órában egyéb tevékenységet is végez? Elfogadható ez a munkaviszony főfoglalkozásként annak ellenére, hogy ugyanannál a kft.-nél áll fenn, mint az ügyvezetői jogviszony, vagy csak egy másik foglalkoztatónál történő foglalkoztatás ismerhető el? Munkavállalóként elegendő a garantált bérminimumnak megfelelő bérezés, vagy a munkabér összegének el kell érnie a minimálbér 112,5 százalékát, illetve másfélszeresét?

Kérdés: Keletkezik társas vállalkozói jogviszonya egy kft. ügyvezetőjének, aki egy másik cégnél heti 30 órás munkaviszonyban áll, ahol a jövedelme eléri a minimálbér kétszeresét? Elegendő ez a magas jövedelem ahhoz, hogy ügyvezetőként mentesüljön a járulékfizetési kötelezettség alól?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat 2013-ban és 2014-ben annak az egyéni vállalkozónak, aki 2002 óta rokkantnyugdíjban részesült, vállalkozási tevékenységét 2004. április 16-án kezdte meg, 2012. január 1-jétől a jogszabályok változása miatt rehabilitációs ellátást kap, és a komplex felülvizsgálat során megállapított 58 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodása miatt 2014. január 1-jétől rokkantsági ellátásra válik jogosulttá? Van valamilyen korlátozás a munkavégzésére vonatkozóan abban az esetben, ha könyvelő egyéni vállalkozóként kizárólag a lakásán dolgozik? Igényelheti méltányosságból a nők kedvezményes nyugdíját, ha 1956-ban született, 30 év szolgálati idővel rendelkezik, a vállalkozásában kiegészítő tevékenységűként 4,5 évig fizette a nyugdíjjárulékot, és kettő súlyos értelmi fogyatékos gyermeke van, akik közül az egyiket 27 év óta a saját háztartásában neveli, mert teljes ellátásra szorul?