81 talált állásfoglalás amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet az állásfoglalásából: […] honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.A nyugellátás szüneteltetésére az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától kerül sor. Az öregségi nyugdíj akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja a jogviszony megszűnését. Ennek érdekében a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kérelmet kell benyújtani, melyhez csatolni kell a jogviszony megszüntetéséről szóló igazolást, vagy annak hitelesített másolatát. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az újbóli folyósításról a jogviszony megszűnésének igazolt időpontját követő hónap első napjától intézkedik.Mentesülnek a nyugdíj-szüneteltetés alól azok a közszférában – vagyis a fenti felsorolásban szereplő jogviszony valamelyikében – foglalkoztatott nyugdíjasok, akik szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél vállalnak munkát.A szüneteltetés alóli mentesítést az érintettnek kell kérelmeznie a nyugdíjfolyósító szervnél. A mentesítés iránti kérelemhez csatolni kell a foglalkoztatói nyilatkozatot, melynek tartalmaznia kell a jogviszony fennállására[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] kötelező fizetés nélküli szabadságról van szó, mindenképpen írásbeli megállapodást célszerű készíteni, amely tartalmazza legalább a távollét kezdő és befejező időpontját, valamint azt, hogy a munkavállalót erre az időre munkabér nem illeti meg.A kérdés szempontjából fontos tisztázni, hogy a fizetés nélküli szabadság munkajogi intézmény. A munkavállaló munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét érinti, de önmagában nem szünteti meg az érintett vezető tisztségviselői megbízatását.Ezért, ha az ügyvezető fizetés nélküli szabadságra megy, attól még a vezető tisztségviselői tisztsége fennmarad, a cégjegyzékben továbbra is ügyvezetőként szerepel, és az önálló képviseleti és cégjegyzési joga sem szűnik meg pusztán a fizetés nélküli szabadság miatt.A Ptk. szabályai szerint az ügyvezető képviseleti jogának belső korlátozása, megosztása vagy valamely jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben – főszabály szerint – nem hatályos. A Ctv. pedig kimondja, hogy a cégjegyzés módja önálló vagy együttes lehet, és az önálló cégjegyzésre jogosult személy a cég nevében önállóan tehet írásbeli jognyilatkozatot.Vagyis egy olyan belső rendelkezés vagy megállapodás, amely szerint az ügyvezető a fizetés nélküli szabadsága alatt nem vesz részt a társaság napi működésében, önmagában nem jelenti azt, hogy harmadik személyekkel szemben elveszítené a bejegyzett képviseleti jogát.A kérdés szerint a társasági szerződés azt rögzíti, hogy az érintett személy ügyvezetői feladatait munkaviszonyban látja el. A fizetés nélküli szabadság ezt nem változtatja meg, a munkaviszony fennmarad, csak a munkavégzés szünetel átmenetileg.Nem jön létre új jogviszony, nem változik a vezető tisztségviselő személye, és nem változik az ügyvezetői feladatellátás jogcíme sem. Ezért önmagában a fizetés nélküli szabadság miatt nem indokolt a létesítő okirat módosítása. A Ptk. alapján továbbra is ugyanaz a személy látja el a tisztséget munkaviszony keretében.A kft.-nek három, önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező ügyvezetője van.Ez azt jelenti, hogy az egyik ügyvezető átmeneti távolléte önmagában nem akadályozza a társaság működését. A másik két ügyvezető önállóan eljárhat, képviselheti a társaságot, és elláthatja a napi ügyvezetési feladatokat.Ebből következően egy rövidebb vagy közepes időtartamú fizetés nélküli szabadságnál társasági jogi szempontból különösen kevésbé indokolt az ügyvezető visszahívása vagy a társasági szerződés módosítása.Más lenne a helyzet akkor, ha a társaság valódi célja nem egyszerűen az, hogy az ügyvezető átmenetileg ne végezzen munkát, hanem például az, hogy a távollét idején:– vezető tisztségviselőként egyáltalán ne járhasson el;– a társaságot ne képviselhesse;– ne rendelkezzen önálló cégjegyzési joggal;– vagy átmenetileg ne legyen ügyvezető.Ezeket[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] időtartama alatt is fennáll.Az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó jövedelmet ezért társadalombiztosítási járulék nem terheli, és az iskolaszövetkezetnek sem keletkezik utána szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye alapján személyi jövedelemadót sem kell levonni, de csak a törvényben meghatározott összeghatárig. A kedvezmény havi felső határa 2026-ban 715.765 forint, így az ezt meghaladó, kedvezményalapot képező jövedelemrész után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. A passzív félév önmagában a kedvezményre való jogosultságot nem érinti.Az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó, összevont adóalapba tartozó jövedelem a Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerinti adófizetési felső határ meghatározásakor figyelembe vehető. Ennek nem feltétele, hogy magát a jövedelmet szociális hozzájárulási adó terhelje. Az osztalék után addig kell megfizetni a szochót, amíg a törvényben meghatározott jövedelmek összege el nem éri a minimálbér huszonnégyszeresét, amely 2026-ban 7.747.200 forint.A tanulmányok szüneteltetése az őstermelő biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét nem érinti. A mezőgazdasági őstermelő főszabály szerint biztosított, kivéve többek között, ha más, a Tbj-tv. 6. §-ának (1) bekezdése szerinti jogviszonyában biztosított. Mivel az érintett 25 éves koráig az iskolaszövetkezeti munkavégzése alapján a passzív félév alatt sem válik biztosítottá, továbbra is őstermelőként áll fenn a biztosítása.Ha a hallgató a passzív félév alatt betölti a 25. életévét, az iskolaszövetkezeti jogviszonyában a diákigazolvány[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] jogviszonyt érintő későbbi változások bejelentési kötelezettsége ugyanakkor – a vonatkozó szabályok szerint – továbbra is az egyéni vállalkozót terhelheti. Az e-TB-kiskönyvben megjelenő, 2026. január 1-jét megelőző biztosításijogviszony-adatok nem a korábban vezetett papíralapú tb-kiskönyvek digitalizálásával kerültek a rendszerbe. Az elektronikus felület az egészségbiztosító közhiteles jogviszony-nyilvántartásában rendelkezésre álló, a bejelentésre kötelezettek korábbi adatszolgáltatásai alapján nyilvántartott adatokat teszi lekérdezhetővé.Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a Tbj-tv. 43. §-a értelmében többek között az a belföldi személy kötelezett, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a 22. § (1) bekezdésének a)–u) pontja, valamint a 3. § és az Eb-tv. 29. §-ának (9) bekezdése szerint sem jogosult.Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése tehát önmagában nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, így annak időtartama biztosításban töltött időnek sem minősül.A leírtak alapján az érintett munkavállaló folyamatos biztosításának kezdete 2025. január 24., azaz az egyéni vállalkozói jogviszony kezdete.Az e-TB-kiskönyv bejegyzései értelmében 2025. február 24-től az egyéni vállalkozói jogviszony mellett egy munkaviszonyt is létesített az érintett, így 2025. február 24. és május 10. között két biztosítási jogviszonya állt fenn egyidejűleg.Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás elbírálásához szükséges biztosítási jogviszonyadatokat 2026. január 1-jétől az e-TB-kiskönyv felületéről kérdezheti le. Az e-TB-kiskönyv a biztosítási jogviszony jogcíme és időtartama mellett annak szünetelési időszakait is tartalmazza, ezért a nyilvántartásban szabályosan szereplő egyéni vállalkozói biztosítási idő igazolásához főszabály szerint nincs szükség arra, hogy a munkavállalótól külön igazolást kérjenek be.Ha azonban a nyilvántartás adatai hiányosak, ellentmondásosak, vagy a biztosított[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] legalább a Tbj-tv., illetve a Szocho-tv. alkalmazásában irányadó minimálbér alapján kell megfizetni.A társaság ugyanakkor a Szocho-tv. 13. §-a szerinti, megváltozott munkaképességű személy után járó adókedvezményt érvényesítheti, ha annak törvényi feltételei fennállnak, és a jogosultságot a megfelelő dokumentummal igazolják. A kedvezmény legfeljebb a minimálbér kétszerese után számított adó összegéig vehető igénybe, ezért a minimum szochokötelezettséget a gyakorlatban teljes egészében lefedheti.Másik lehetőség, hogy a tag részmunkaidős munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. Ebben az esetben a társadalombiztosítási járulék és a szocho alapja a tényleges munkabér, de teljes havi biztosítás esetén legalább a minimálbér 30 százaléka. Emellett természetesen a munkaidővel arányos minimálbérre vagy – szakképzettséget igénylő munkakör esetén – garantált bérminimumra vonatkozó munkajogi szabályokat is be kell tartani.[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, özvegyi nyugdíjban – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, baleseti táppénzben, hozzátartozói baleseti nyugellátásban, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátásban, bányászok egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásaiban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban, tartós ápolást végzők időskori támogatásában, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban, közszolgálati járadékban, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátásban.A méltányossági alapon történő nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a „Kérelem-adatlap nyugellátás méltányossági alapon történő megállapításához” elnevezésű nyomtatványon lehet benyújtani. A kérelemben részletesen ismertetni kell azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyekre az igény alapul, továbbá célszerű csatolni minden olyan igazolást[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] továbbra is fennálló munkaviszonyban kell teljesülniük.A megszűnt jogviszony jövedelmét nem veszik figyelembe automatikusan. A CSED, majd a GYED megállapítását követően az érdemi döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül kérelmet kell benyújtani.A CSED alapjára az Eb-tv. 42. §-ának (2)–(4) bekezdése és 48. §-ának (1)–(2) bekezdése irányadó. A megadott időpontok mellett a számításban legfeljebb a CSED kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese jöhet szóba, ezért a három hónapra megállapított magas családi céges munkabér önmagában nem emeli a CSED alapját e korlát fölé.A CSED kezdőnapja szintén lényeges. Ha az ellátás 2027 márciusában indul, az irányadó időszak 2026. december 31-én zárul. Ha viszont az anya már 2027 februárjában, a várható szülés előtti 28 napos időszakban megkezdi a CSED-et, az irányadó időszak 2026. november 30-án zárul, így a decemberi jövedelem kiesik. A megadott konstrukció mellett ezért várhatóan a márciusi kezdés a kedvezőbb, feltéve, hogy a gyermek addig nem születik meg.A GYED-nél más a helyzet. Az Eb-tv. 42/D. §-ának (2) bekezdése az Eb-tv. 48. §-ának (1)–(3) bekezdéseit rendeli alkalmazni, ezért megfelelő folyamatos biztosítás esetén a tényleges jövedelem kerülhet a számításba. A családi vállalkozásnál szerzett jövedelem a GYED alapjába is beszámítható, ha a számítási időszakba esik, és az anya a külön kérelmet határidőben benyújtja. A GYED legfeljebb a kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet.A maximális GYED-hez a figyelembe vehető jövedelmek napi átlagának el kell érnie a GYED kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrészét. A szükséges családi céges munkabér pontos összege jelenleg nem határozható meg, mert a 2027. évi minimálbér még nem ismert, és a szabadságdíj, valamint a 2027 elején megszerzett jövedelem is befolyásolja az alapot. Kizárólag szemléltetésként, 374.600 forintos minimálbérrel és megközelítőleg 567.000 forint november–decemberi jövedelemmel számolva, hozzávetőleg havi bruttó 577.000 forintos családi céges munkabér biztosíthatná a maximális GYED-et. A bért a 2027. évi minimálbér ismeretében újra kell számolni.A korábbi gyermek után megállapított CSED alapját is ellenőrizni kell. Az Eb-tv. 42. §-ának (4a)–(4b) bekezdései alapján a magasabb korábbi alap alkalmazható, ha az újabb gyermek a GYES megszűnését követő egy éven belül születik, és az anya a CSED kezdőnapján ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanabban a folyamatos biztosítási[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] utasításaival.Nincs jogszabályi akadálya annak sem, hogy a táppénz folyósítása alatt egyéni vállalkozást indítson, alkalmazottakat foglalkoztasson, illetve az általuk elvégzett tevékenységről számlát állítson ki. A számlakiállítás önmagában nem jelenti azt, hogy az egyéni vállalkozó személyesen is munkát végzett. Ha azonban a vállalkozói tevékenységben személyesen közreműködik, a keresőképtelenségét az egyéni vállalkozói jogviszonyában is külön kell elbírálni, ezért erről a keresőképtelenségét igazoló orvost tájékoztatnia kell.Járulékfizetési szempontból a táppénz időtartama alatt is legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló egyéni vállalkozónak minősül. A táppénz folyósítása ugyanis önmagában nem szünteti meg a munkaviszonyát, és a heti munkaidő megállapításánál továbbra is a munkaszerződésben előírt munkaidő az irányadó.Ennek megfelelően átalányadózó egyéni vállalkozóként[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] megvalósul, akkor az örökbe fogadó szülő is jogosulttá válik az ellátásra. Ezzel összefüggésben fontos megemlíteni, hogy – a polgári törvénykönyv értelmében az örökbefogadás jogerős létrejötte esetében – mivel a gyermek a vér szerinti gyermek jogállásával azonos helyzetbe kerül, így a családtámogatási ellátások igénylése során az örökbefogadás megjelölése nem szükséges. A szülővel együtt élő házastárs meghatározásával összefüggésben azt szükséges hangsúlyozni, hogy amennyiben a házaspár nem közös gyermeket nevel a háztartásban, akkor is jogosult lehet nevelési ellátásra a házastársa gyermekére tekintettel. Ugyanakkor az egymással élettársi kapcsolatban élő személyekre vonatkozó joghely 2016. január 1-jétől módosult, így ettől az időponttól a Cst. ez irányú rendelkezése alapján már, bizonyos feltételek esetében, az élettársak is jogot szerezhetnek egymás gyermeke jogán az ellátás igénybevételére. A szülővel együtt élő élettárs is jogosult lehet tehát az élettárs gyermeke után nevelési ellátásra, iskoláztatási támogatásra, ha az ellátással érintett gyermekkel közös a lakó- vagy tartózkodási helye, és a gyermek szülőjével fennálló élettársi kapcsolata legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolat fennállását az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Ez a kérdés azért fontos, mert a családi pótlék összege differenciáltan került meghatározásra, amely függ a családban nevelt gyermekek számától, attól, hogy a szülő egyedülálló vagy sem, illetve függ attól is, hogy a gyermek tartósan beteg-e. A családi pótlék összegét a törvény gyermekenként határozza meg. Amennyiben a jogszabály lehetőséget ad rá, az ellátásra vonatkozó igényt a meghatározott nyomtatványon vagy elektronikus formában, e-ügyfél-portálon keresztül célszerű benyújtani. A „Kérelem családi pótlék megállapítására” nyomtatvány szerkezetileg öt nagyobb részre tagolódik. Az első részben a kérelmezőnek meg kell jelölnie, hogy milyen jogcímen igényli a családi pótlékot, azaz mint szülő vagy gyám, vagy saját jogon, valamint a saját és – amennyiben van – házastársa/élettársa személyes adatait és a lakcímét is. Lakcímként azt a címet kell feltüntetni, ahol az életvitelszerű tartózkodás megvalósul, és az egyben a kérelmező lakcíméről kiállított hatósági bizonyítványán is szerepel mint bejelentett cím. Itt kell nyilatkozni arra vonatkozóan is, hogy keresőtevékenységet folytat-e valamely, Magyarországon kívüli EGT-tagállamban. Ennek szükségességét az adja, hogy ennek ismeretében lehet eldönteni, hogy a közösségi jog szabályait kell-e alkalmazni, vagy sem. A nyomtatvány második blokkjában a saját háztartásban eltartott gyermekeket kell felsorolni személyes adataikkal együtt, továbbá itt kell a gyermek tartós betegségére, a kérelmező egyedülállóságára vonatkozóan is megadni az adatokat. Ezen rész kitöltése kapcsán arra kell különös figyelmet fordítani, hogy nemcsak azt a gyermeket kell feltüntetni, aki után a kérelem benyújtásával kíván valaki családi pótlékot igényelni, hanem azt is, akik után már részesül az igénylő az ellátásban, vagy beszámított a családi pótlék összegénél. A nyomtatvány harmadik részében a jogosultság megállapításához, illetve a folyósításhoz szükséges adatokat kell megadni. Többek között meg kell jelölni a kérelmezőnek, hogy mely időponttól kéri a családi pótlék megállapítását, továbbá, hogy ő vagy más személy részesül-e családi pótlékban vagy annak megfelelő ellátásban más szervezettől vagy családtámogatási[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] szülési szabadságot követően munkába áll, akkor nem részesülhet CSED-ben. Sőt „jó darabig” GYED-ben sem, hiszen az Eb-tv. 42/B. §-ának (1) bekezdése értelmében a gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Sőt még a GYES sem jöhet szóba, mivel a Cst. 21. §-a rögzíti, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – keresőtevékenységet a gyermek féléves koráig nem folytathat.Mindezek alapján az édesanyának anyagi okokból (is) célszerű a szülési szabadság tartama alatt tartózkodni a munkaviszonyban történő munkavégzéstől, hiszen ebben az esetben közel fél évig semmilyen ellátásra sem lesz jogosult, miközben a CSED összege magasabb, mint az alapjául szolgáló bruttó jövedelem nettó összege.A kérdésben szóba került a más foglalkoztatónál (alvállalkozónál) történő jogviszony létesítése. Ez járható útnak tűnik, hiszen az Eb-tv. alkalmazásában keresőtevékenységnek csak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban történő személyes munkavégzés minősül. Tehát, amennyiben a „B” céggel az érintett olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt (pl. nem tartós megbízási jogviszonyt) létesít, amelyből származó havi jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, akkor ez nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, és e tevékenysége nem minősül[…]