84 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] számításánál is figyelembe veszik jogosultsági időként, azon belül is gyermekgondozási időként.A GYOD összegét vagy az ellátás folyósítása alatt szerzett jövedelmet az öregségi nyugdíj összegének számításakor a nyugdíj-megállapító szerv csak akkor veszi figyelembe, ha az az igénylőre nézve kedvezőbb összegű nyugellátást eredményez. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási díj, ápolási díj, valamint a munka-rehabilitációs díj és a fejlesztési foglalkoztatási díj, a prémiumévek program, illetve különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, a rehabilitációs ellátás, a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási[…]

Részlet a válaszából: […] időként nem minden – egyébként a nyugdíjkorhatár betöltésekor kért öregségi nyugdíjnál figyelembe vehető – szolgálati idő ismerhető el. Nem lehet jogosultsági időként figyelembe venni például a megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartamát vagy a tanulmányi időt. Ezek a szolgálati időtartamok azonban nem vesznek el a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapításakor, azok a nyugdíj összegénél beszámításra kerülnek.A nyugdíjba vonulás pontos és legkorábbi időpontjának megismerése érdekében javasoljuk a Kérdezőnek, hogy 2028-ban kezdeményezzen egy újabb hatósági adategyeztetési eljárást a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél.Amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nők nem szereznek kellő jogosultsági időt, a nyugdíjba vonulásra – a férfiakhoz hasonló módon – a nyugdíjkorhatár betöltésekor van lehetőségük. Az 1957-ben vagy azt követően született személyek társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 65. életév.A nyugdíjba vonulás az említett életkor betöltése esetén akkor lehetséges, ha a kérelmező az öregségi résznyugdíjhoz legalább tizenöt év, az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. Az öregségi nyugdíj megállapításához már nincs szükség arra, hogy a kérelmező a biztosítási jogviszonyát megszüntesse.Az öregségi, valamint a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítása nem automatikus, azt az „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény” elnevezésű nyomtatványon kell igényelni. A nyugdíj-igényt személyesen, postán és elektronikusan is be lehet nyújtani. Személyesen az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani. Postán történő benyújtás esetén a borítékra a címzett kormányhivatal nevét és a 1916 Budapest egységes postacímet kell ráírni.Elektronikusan az elektronikus azonosítással rendelkező személyek a www.magyarorszag.hu honlapon adhatják be az ellátás megállapítása iránti igényüket.A nyugdíjigény elbírálásához nem mindig szükséges minden dokumentum csatolása, mert a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból figyelembe veszi a nyilvántartásában szereplő adatokat. Ugyanakkor érdemes benyújtani minden olyan iratot, amely korábban még nem szerepelt a nyilvántartásban, vagy amely a jogosultsági idő vagy szolgálati idő igazolására szolgál.A leggyakrabban előforduló igazoló okiratok például a következők: a munkakönyv; foglalkoztatói igazolások; igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról; bedolgozói[…]

Részlet a válaszából: […] munkahelyére, ezért ez esetben is úti üzemi balesetről beszélhetünk. Bár az Eb-tv. jogszabályi rendelkezést erre az esetre nem tartalmaz, de a munkavállaló a munkahelye és az otthona közötti útját nem indokolatlanul szakította meg, ezért balesete úti üzemi balesetnek elismerhető. Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy – bár a keresőképtelenség 2026. július 7-étől van igazolva – baleseti táppénzre július 8-ától jogosult a dolgozó, mivel július 7-én keresőtevékenységet folytatott, hiszen a munkavégzést követően érte a baleset. Baleseti táppénzének az alapja a szerződés szerinti jövedelme, mivel sem irányadó, sem számítási időszak nincs. Tájékoztatjuk továbbá, hogy ha a dolgozó a baleseti táppénz megállapítását követően kéri, hogy a megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelme alapján bírálják el a baleseti táppénzének az összegét,[…]

Részlet a válaszából: […] és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, ésb) a kérelem benyújtásakor az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig legfeljebb 5 év van hátra, ésc) a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül összesen legalább 45 napig álláskeresési járadékban részesült, ésd) a kérelem benyújtásakor nem szerezhet ismét jogosultságot álláskeresési járadékra, mert vagy kimerítette az álláskeresési járadék teljes folyósítási idejét, vagy a járadék folyósítását a foglalkoztatási szerv keresőtevékenység miatt megszüntette még a jogosultsági idő lejárta előtt, ése) az álláskeresőnek megvan a nyugdíjhoz szükséges legalább 15 év szolgálati ideje,f) nem részesül korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban.A fenti feltételeknek együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy a segély megállapítása megtörténjen, folyósítására pedig egészen az öregségi nyugdíjra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultság megszerzéséig sor kerülhet.Végezetül azokat az eseteket vesszük sorra, amelyek az ellátás folyósítását érintik.A nyugdíj előtti álláskeresési segély megszűnik, ha a jogosult:a) kéri a segély megszüntetését. Ebben az esetben a segély a kérelemben megjelölt időponttól szűnik meg,b) megváltozott munkaképességű személyek ellátására vagy öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, a jogosultság kezdőnapjától megszűnik,c) nappali tagozatos tanulmányokat kezd, a tanulói vagy hallgatói jogviszony kezdetétől, vagyd) elhalálozik, a halálesetet követő naptól.A nyugdíj előtti álláskeresési segélyt a hivatal akkor szüntetni meg, ha a jogosulta) kikerül az álláskeresői nyilvántartásból. A folyósítást a nyilvántartásból való törlés napjától meg kell szüntetni,b) keresőtevékenységet folytat, és elmulasztja a bejelentési kötelezettségét.Fontos következmény, ha a folyósítás azért szűnt meg, mert a jogosult dolgozott, és ezt nem jelentette be, akkor a NYES csak a megszüntetés kezdőnapjától számított 90 nap elteltével folyósítható újra, akkor is, ha egyébként minden jogosultsági feltételnek megfelel.Csak átmenetileg szünetel, és nem szűnik meg a NYES folyósítása:a) a letartóztatás vagy szabadságvesztés idején, kivéve, ha a szabadságvesztés büntetést közérdekű[…]

Részlet a válaszából: […] százaléka) miatt vetendő el jelen esetben, hanem azért is, mert nem keletkeztet jogosultsági időt, tehát egy nappal sem „vinné közelebb” a hölgyet a kedvezményes nyugdíjhoz.A részmunkaidős munkaviszony, illetve tartós megbízás viszont teljes jogosultsági időt nyújt, tehát e jogviszonyok bármelyike alapján 380 nap alatt elérhető a 40 év. Mindkét jogviszony esetében a járulékalap a tényleges jövedelem, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka. Noha ez meglehetősen csekély ellátási alapot jelent, de mivel alig több mint egy évről van szó, jelentősen[…]

Részlet a válaszából: […] kivéve.A táppénz összegének kiszámítása igencsak bonyolult metódus, azonban leegyszerűsítve úgy érdemes gondolkodni róla, hogy a fizetésünk 50-60 százaléka lesz a táppénz értéke, hogyha nem áll fenn semmilyen különösebb körülmény.A két intézmény közötti egyik leggyakorlatiasabb különbség az, hogy ki viseli a pénzügyi terhet. A betegszabadságot a munkáltató fizeti, ezért az a munkáltató oldalán közvetlen bérköltségként jelentkezik. A táppénz viszont társadalombiztosítási ellátás, amelyet az egészségbiztosítási szerv vagy társadalombiztosítási kifizetőhely állapít meg és folyósít. A munkáltatónak ugyanakkor a táppénzzel kapcsolatban is lehetnek adminisztratív és bizonyos esetekben hozzájárulási kötelezettségei.Összegszerűen a betegszabadság általában kedvezőbb a munkavállaló számára, hiszen annak mértéke a távolléti díj 70 százaléka. A táppénz ezzel szemben jellemzően 50 vagy 60 százalék, és napi felső korlát is vonatkozik rá, ami 2026-ban naptári naponként 21.520 forint.Sokakban az a képzet él, hogy a betegszabadság és a táppénz között csak fokozati összefüggés van („15 nap betegszabadság után már csak táppénz jár”), azonban ez csak részigazság. Úgy fogalmazhatnánk inkább meg, hogy a betegszabadság és a táppénz között nem (csak) fokozati, hanem rendszertani különbség van.A betegszabadság és a táppénz pontos elhatárolása nem pusztán elméleti kérdés. Jelentősége van a munkavállaló jövedelme, a munkáltató költségei, a bérszámfejtés és az egészségbiztosítási jogosultság szempontjából is. A két fogalom összekeverése könnyen vezethet téves várakozásokhoz: a munkavállaló más összegre számíthat, a munkáltató pedig eltérő adminisztrációs és fizetési kötelezettségekkel szembesülhet. Ezért célszerű a betegséggel összefüggő távolléteket nem egységesen kezelni, hanem pontosan megkülönböztetni, hogy az adott időszakra betegszabadság vagy táppénz jár-e.Érdekes kérdés annak vizsgálata, hogy mi történik akkor, amikor a táppénz/betegszabadság a szabadsággal ütközik. Erre vonatkozóan mindenkinek van egy gyakorlati válasza, melyben jelen vannak eddigi tapasztalatai, munkáltatójának elvárásai és a munkahelyi szokások is. Bizonyosan sokan vannak úgy, hogy 1-2 napos kisebb betegségekre inkább vesznek ki rendes szabadságot, mint hogy elmenjenek orvoshoz, és igazolást kérjenek. A jogszabályok és az ítélkezési gyakorlat azonban merőben máshogy – a munkavállalónak jóval kedvezőbben – néz a helyzetre.A Kúria Kfv.37180/2020/5. számú precedensképes határozatának elvi tartalma pontosan erről szól: Az alapjogként szabályozott szabadsághoz való jog céljához kapcsolódóan – konkrét törvényi szabályozás hiányában is – megilleti a munkavállalót a már megkezdett szabadságnak táppénzes betegállomány miatt történő megszakítása, illetve a korábban elrendelt szabadság helyett betegszabadság vagy táppénzes állomány igénybevételének lehetősége.Mit is jelent ez? Akkor értjük meg a legjobban, ha megnézzük az ítéletet és a tényállást részletesebben.Tényállás:A felperesi munkáltató gyárigazgatói utasítással 2018. július 21. és augusztus 5. közötti időszakra 10 munkanapos üzemszünetet rendelt el, rögzítve, hogy az érintett napok az éves szabadság terhére kerülnek elszámolásra. Két munkavállaló az üzemszünet megkezdését megelőzően (2018. július 18-tól) orvosilag igazolt keresőképtelen állományba került. A munkáltató ennek ellenére a kérdéses napokat fizetett szabadságként számolta el részükre, a szabadságot nem szakította[…]

Részlet a válaszából: […] munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn,b) a táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott,c) a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,d) a letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,e) a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,f) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás,[…]

Részlet a válaszából: […] megfelelően adott esetben megilleti a szabadságmegváltás. (Emlékeztetőül: az Mt. 125. szakasza értelmében munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani.)A szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott diákra – munkaviszonyban álló dolgozóként – kiterjed a biztosítás, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás járulék-alapot képez. Ez – álláspontunk szerint – vonatkozik a szabadságmegváltásra is, tehát abból is le kell vonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.Ugyanakkor a Szocho-tv. 5. §-ának (1) bekezdése alapján nem terheli a kifizetőt a szociális hozzájárulási adó a Szak-tv. 83. §-ának (1) bekezdése szerinti szakképzési munkaszerződés, illetve a 125. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti tanulószerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel.Személyi jövedelemadó szempontjából az Szja-tv.[…]

Részlet a válaszából: […] kötelezettség alól, illetve a kifizetőt sem terheli a szociális hozzájárulási adó. Ez abban az esetben is így van, ha a megbízási jogviszony biztosítási kötelezettség alá esik, és akkor is, ha nem.Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megbízási jogviszonyokkal kapcsolatban semmilyen kötelezettség sem keletkezik, csak azt, hogy e kötelezettségeket Romániában a román szabályoknak megfelelően kell teljesíteni. Ennek mértékéről[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszony-minősítés vagy hibás számfejtés érintette-e más közterhek, különösen a személyijövedelemadó-előleg vagy a szociális hozzájárulási adó megállapítását, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségeket is. Szükség esetén valamennyi érintett bevallást és nyilvántartást helyesbíteni kell.Ha munkaviszonyról van szó, és a természetes személy továbbra is a munkáltatóval áll munkaviszonyban, a Tbj-tv. lehetőséget biztosít arra, hogy a feltárt járulékkülönbözetet a munkáltató a következő kifizetéskor levonja, illetve – túlvonás esetén – visszatérítse. A levonás azonban nem haladhatja meg a társadalombiztosítási járulékkal és az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a járulékkülönbözet egy összegben nem vonható le, a levonás további hat hónapon keresztül folytatható [Tbj-tv. 82. § (2) bekezdése].A munkabérből történő levonás során természetesen az Mt. munkabérből történő levonásra vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni (Mt. 161. §). A két jogszabály rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni: a Tbj-tv. a járulékkülönbözet elszámolásának speciális szabályait határozza meg, míg az Mt. a munkabérből történő levonás általános munkajogi kereteit rögzíti.Előfordulhat azonban, hogy a járulékkülönbözet levonása részben vagy egészében meghiúsul. Ennek oka lehet például az, hogy a munkaviszony időközben megszűnt, vagy a törvényi levonási korlát miatt a teljes összeg nem érvényesíthető. Ilyen esetben a Tbj-tv. részletes eljárási szabályokat állapít meg. A munkáltató (kifizető) meghatározott határidőn belül köteles értesíteni az állami adó- és vámhatóságot, amely ezt követően a rá irányadó szabályok szerint intézkedik a járulékkülönbözet rendezése érdekében [Tbj-tv. 82. § (2), (4) és (6) bekezdései].A Tbj-tv. arra is lehetőséget biztosít, hogy a munkáltató (kifizető) a törvényben előírt bejelentési, önellenőrzési és önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettségek teljesítésével mentesüljön a levonási kötelezettség megsértéséhez kapcsolódó jogkövetkezmények alól. Ez azonban kizárólag akkor alkalmazható, ha a törvényben meghatározott feltételek maradéktalanul teljesülnek [Tbj-tv. 82. § (5) bekezdés].A hiba rendezése során célszerű azt is tisztázni, hogy a téves járulékmegállapítás milyen okból következett be. Az adóhatósággal szemben fennálló kötelezettségeket ez önmagában nem érinti, mivel azok teljesítéséért minden esetben a munkáltató vagy a kifizető felel. A hiba oka ugyanakkor[…]