Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. július 21-én (502. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8704

[…] kivéve.A táppénz összegének kiszámítása igencsak bonyolult metódus, azonban leegyszerűsítve úgy érdemes gondolkodni róla, hogy a fizetésünk 50-60 százaléka lesz a táppénz értéke, hogyha nem áll fenn semmilyen különösebb körülmény.A két intézmény közötti egyik leggyakorlatiasabb különbség az, hogy ki viseli a pénzügyi terhet. A betegszabadságot a munkáltató fizeti, ezért az a munkáltató oldalán közvetlen bérköltségként jelentkezik. A táppénz viszont társadalombiztosítási ellátás, amelyet az egészségbiztosítási szerv vagy társadalombiztosítási kifizetőhely állapít meg és folyósít. A munkáltatónak ugyanakkor a táppénzzel kapcsolatban is lehetnek adminisztratív és bizonyos esetekben hozzájárulási kötelezettségei.Összegszerűen a betegszabadság általában kedvezőbb a munkavállaló számára, hiszen annak mértéke a távolléti díj 70 százaléka. A táppénz ezzel szemben jellemzően 50 vagy 60 százalék, és napi felső korlát is vonatkozik rá, ami 2026-ban naptári naponként 21.520 forint.Sokakban az a képzet él, hogy a betegszabadság és a táppénz között csak fokozati összefüggés van („15 nap betegszabadság után már csak táppénz jár”), azonban ez csak részigazság. Úgy fogalmazhatnánk inkább meg, hogy a betegszabadság és a táppénz között nem (csak) fokozati, hanem rendszertani különbség van.A betegszabadság és a táppénz pontos elhatárolása nem pusztán elméleti kérdés. Jelentősége van a munkavállaló jövedelme, a munkáltató költségei, a bérszámfejtés és az egészségbiztosítási jogosultság szempontjából is. A két fogalom összekeverése könnyen vezethet téves várakozásokhoz: a munkavállaló más összegre számíthat, a munkáltató pedig eltérő adminisztrációs és fizetési kötelezettségekkel szembesülhet. Ezért célszerű a betegséggel összefüggő távolléteket nem egységesen kezelni, hanem pontosan megkülönböztetni, hogy az adott időszakra betegszabadság vagy táppénz jár-e.Érdekes kérdés annak vizsgálata, hogy mi történik akkor, amikor a táppénz/betegszabadság a szabadsággal ütközik. Erre vonatkozóan mindenkinek van egy gyakorlati válasza, melyben jelen vannak eddigi tapasztalatai, munkáltatójának elvárásai és a munkahelyi szokások is. Bizonyosan sokan vannak úgy, hogy 1-2 napos kisebb betegségekre inkább vesznek ki rendes szabadságot, mint hogy elmenjenek orvoshoz, és igazolást kérjenek. A jogszabályok és az ítélkezési gyakorlat azonban merőben máshogy – a munkavállalónak jóval kedvezőbben – néz a helyzetre.A Kúria Kfv.37180/2020/5. számú precedensképes határozatának elvi tartalma pontosan erről szól: Az alapjogként szabályozott szabadsághoz való jog céljához kapcsolódóan – konkrét törvényi szabályozás hiányában is – megilleti a munkavállalót a már megkezdett szabadságnak táppénzes betegállomány miatt történő megszakítása, illetve a korábban elrendelt szabadság helyett betegszabadság vagy táppénzes állomány igénybevételének lehetősége.Mit is jelent ez? Akkor értjük meg a legjobban, ha megnézzük az ítéletet és a tényállást részletesebben.Tényállás:A felperesi munkáltató gyárigazgatói utasítással 2018. július 21. és augusztus 5. közötti időszakra 10 munkanapos üzemszünetet rendelt el, rögzítve, hogy az érintett napok az éves szabadság terhére kerülnek elszámolásra. Két munkavállaló az üzemszünet megkezdését megelőzően (2018. július 18-tól) orvosilag igazolt keresőképtelen állományba került. A munkáltató ennek ellenére a kérdéses napokat fizetett szabadságként számolta el részükre, a szabadságot nem szakította […]