104 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánála) az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) összegét,b) a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj összegét,c) a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások (gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj) összegét, valamint a Szoc-tv. szerinti munkarehabilitációs díjat és fejlesztési foglalkoztatási díjat,d) a Pép-tv. 3–5. §-a szerinti prémiumévek program, illetve különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás összegét,e) a rehabilitációs ellátás összegét,f) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés vagy a honvédelmi egészségkárosodási járadék, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítés, egészségkárosodási járadék, valamint a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás összegét,g) a rehabilitációs járadék összegét, valaminth) az a)–f) pont szerinti ellátások folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet– a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül – csak akkor kell figyelembe venni, ha az[…]

Részlet a válaszából: […] járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.Májustól azonban az említett tag további jogviszonyt létesít a társaságban. Amennyiben e jogviszony megbízás lesz, akkor az ügyvezetői státuszával kapcsolatos társadalombiztosítási jogállása nem változik, azt a díjazását továbbra is csak személyi jövedelemadó terheli.Az új – „tényleges” – megbízási jogviszonyában a havi 50 ezer forintos megbízási díjból a 10 százalékos költséghányad levonása után származó 45 ezer forintos jövedelem a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontjának előírásai alapján nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget (tehát bejelentési és járulékfizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni), viszont a jövedelem után az szja mellett a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is le kell róni.Abban az esetben, ha e második jogviszony vonatkozásában a tartós megbízást választja a cég, akkor viszont e jogviszonyában biztosítottá válik, és a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének a rendelkezései alapján a társadalombiztosítási járulékot (és persze a szociális hozzájárulási adót is) havonta legalább a minimálbér 30 százalékának az alapulvételével meg kell fizetni.A másik lehetőség, hogy a tag nem megbízási jogviszonyban, hanem esetleg társas vállalkozóként működik közre a cégben. E társas vállalkozói jogviszony – mely mentes a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól – viszont felülírja az ügyvezető státuszban fennálló jogállását.Mivel annak lehetősége kizárt, hogy valaki kétszeresen legyen társas vállalkozó ugyanabban a vállalkozásban, az ügyvezetésre létesített megbízási jogviszonyát a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Az 50 ezer forintos megbízási díjból származó jövedelem[…]

Részlet a válaszából: […] jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén 133.340 forint, kettő eltartott esetén 266.660 forint, három és minden további eltartott esetén 440.000 forint.A családi pótlékra saját jogán jogosult személy, illetve a rokkantsági járadékban részesülő személy kedvezményezett eltartottnak minősül. A kedvezmény összege a kedvezményezett eltartottak számával arányosan nő, így például, ha a rokkantsági járadékban részesülő személy a gyermeke után is jogosult családi kedvezményre, a kedvezmény összege magasabb lesz.Emelt összegű kedvezmény jár, ha a kedvezményezett eltartott a Cst. szerint tartósan betegnek vagy súlyosan fogyatékosnak minősül. Ebben az esetben a kedvezmény összege jogosultsági hónaponként és eltartottanként további 133.340 forinttal növekszik. Súlyosan fogyatékosnak minősül az a személy is, aki magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.A Cst. 4. §-a f) pontjának fb) alpontja szerint a törvény alkalmazásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a tizen-nyolc évesnél idősebb személy is, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50 százalékos mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.A Cst. 7. §-ának (2) bekezdése szerint saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy attól az időponttól, hogy az iskoláztatási támogatásra jogosultság megszűnik. Ezt azt jelenti, hogy a felnőttként családi pótlékra jogosult személy a Cst. szabályai szerint minősül tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek, ezzel megfelelve az Szja-tv. szerinti tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy fogalmának is. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személyek, ha saját jogon családi pótlékra jogosultak – ideértve azt az esetet is, ha családi pótlék helyett fogyatékossági támogatást kapnak –, a családi kedvezményt emelt összegben vehetik igénybe.Rokkantsági[…]

Részlet a válaszából: […] végkielégítés, viszont azonnali hatályú felmondás esetén a munkavállalót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a munkáltató szüntette volna meg a munkajogviszonyát felmondással, tehát megilleti a munkavállalót a felmentési időre járó távolléti díja és végkielégítése is. Ezt mondja ki az Mt. 78. §-ának (3) bekezdése: „A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles a 70. § (3) bekezdésében és a 77. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni.”A jelen kérdésben megismert tényállásból nem egyértelműen állapítható meg, hogy a munkaviszonyt a munkáltató vagy a munkavállaló mondta fel azonnali hatállyal, ezért a válaszban mindkét esetre ki fogunk térni. Amit biztosan tudunk, az az, hogy a munkavállaló 7 éves munkaviszonnyal rendelkezett.A távolléti díj megállapításához először a felmondási időt szükséges kiszámolni. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy felmondási idő 30 nap. Ez számít az általános felmondási időnek, a felek azonban a (3) bekezdés alapján hosszabb, de legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak. Eltérő megállapodás hiányában tehát a 30 napot kell a felmondási időnek tekinteni. A munkaviszony tartós jellegére tekintettel azonban a törvény azáltal biztosít védelmet a munkáltató felmondása esetére a munkavállalónak, hogy a felmondási időt a munkáltatónál eltöltött évek számához viszonyítva meghosszabbítja. Ez nem egy arányosított hosszabbodást eredményez, hanem az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése határozza meg a sávokat. Fontos kiemelni, hogy kizárólag a munkáltató felmondása esetén hosszabbodik meg a törvény erejénél fogva a felmondási idő! A munkavállaló felmondása esetén marad a 30 napos felmondási idő. Jelen esetben tehát – tekintettel arra, hogy a munkaviszony 7 évig állt fenn – a munkavállaló felmondása esetén 30 nap, míg a munkáltató felmondása esetén 45 nap a felmondási idő, mivel az Mt. 69. §-a (2) bekezdésének b) pontja 15 nappal rendeli meghosszabbítani a felmondási időt 5 éves munkaviszony esetén (a következő sávhoz a 8 évet el kellett volna érni).Visszatérve a távolléti díjra, a 70. § (3) bekezdése kimondja: „A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult.” Amint azt már korábban leírtuk, a munkáltató köteles legalább a felmondási időre felmenteni a munkavállalót a 70. § (1) bekezdése alapján – amennyiben[…]

Részlet a válaszából: […] betegsége 18 éves kora előtt legalább egy évig fennállt, a munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, legalább 50 százalékos egészségkárosodása van. Ebben az esetben a kedvezmény összege jogosultsági hónaponként és eltartottanként további 133.340 forinttal növekszik. Súlyosan fogyatékosnak minősül az a személy is, aki magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.A családi kedvezmény összegének tényleges megítéléséhez a kedvezményre jogosultságot érdemes gyermekenként és havonta vizsgálni.A legkisebb gyermek általános iskolás, akinek a családi pótlékra jogosult szülője, szülei tudnak családi kedvezményt érvényesíteni. A családi kedvezmény szempontjából az egyetemista gyermek eltartottnak minősül, családi kedvezményt nem kap, de az eltartottak számát, így a családi kedvezmény összegét növeli. Ugyancsak eltartottnak minősül a családi pótlékra saját jogán jogosult személy is, ha a családi pótlékra jogosult háztartásában él.A középső gyermek megítélése összetettebb, és a helyes válaszhoz több feltételt is vizsgálni kell. A családi kedvezmény a családi pótlékra jogosultsághoz kötődik. Önmagában a fogyatékossági támogatás folyósítása nem jogosít családi kedvezményre. A fogyatékossági támogatásban részesülő magánszemélyek közül csak azok a személyek vehetnek igénybe családi kedvezményt, akik a betegségük miatt járó saját jogú családi pótlék helyett igénylik meg a fogyatékossági támogatást.Ha a középső gyermek megfelel a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személyre vonatkozó Cst. szerinti feltételeknek, családi pótlékra jogosult, akkor is, ha annak folyósítását nem kéri, hanem helyette fogyatékossági támogatást igényel.Ebben az esetben saját jogán jogosult családi kedvezményt érvényesíteni, a tartós betegeket megillető emelt összegben.Ha a középső gyermek saját maga érvényesíti a családi kedvezményt, akkor éves szinten (12×133.340) + (12×133.340) forint, összességében évi 3.199.680 forint adóalap-kedvezményt érvényesíthet saját maga után. Az apa az iskolás gyerek után 12×440.000 forint kedvezményt érvényesíthet, mivel eltartottként számíthatja be az egyetemista, valamint a saját jogon családi pótlékra jogosult, vele egy háztartásban élő gyermekeit.A családi kedvezményre saját jogán jogosult személy dönthet úgy, hogy a kedvezmény érvényesítésének jogát átadja a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának, pl. az édesapjának. Ez esetben az apa két kedvezményezett eltartott után érvényesíthet családi kedvezményt.Ha a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek egyben tartósan betegnek is minősül, akkor a kedvezmény a tartós betegség miatti emelt összeggel érvényesíthető. A[…]

Részlet a válaszából: […] statisztikai állományi létszám nem teljesen azonos a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából figyelembe vehetők körével.A rehabilitációs hozzájárulás szempontjából ugyanis csak a létszámba tartozó munkaviszonyban álló dolgozók vehetők figyelembe, tehát pl. a megbízási jogviszonyban álló személyek vagy társas vállalkozók nem.Így a kérdésben említett[…]

Részlet a válaszából: […] keresni. A kérelem beadható személyesen bármelyik kormányhivatal ügyfélszolgálatán, vagy postai úton a lakóhely szerinti kormányhivatalnak címezve és az 1916 Budapest egységes postacímre küldve.A kivonat kiállítását a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő összes bejelentett időszakra, vagy csak meghatározott időszakokra, vagy meghatározott foglalkoztatónál eltöltött jogviszonyra, vagy az 1987. december 31-ét követő időszakra a biztosítási jogviszony alapján járuléklevonással érintett jövedelmi, kereseti adatokra lehet kérni. A kivonatból pontosan kiderül, hogy mettől meddig állt fenn a biztosítás, ki volt a foglalkoztató, mi volt a munkakör, foglalkozás megnevezése (FEOR-kód), és mennyi jövedelem után történt a járulékfizetés.Ha a kivonat szerint egy időszakot nem jelentettek be, vagy rossz adatok szerepelnek benne, érdemes adategyeztetési eljárást kezdeményezni. A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás célja, hogy a nyugdíjjogosultság szempontjából fontos adatok (szolgálati idő, keresetek, jogviszonyok) összesítve legyenek a nyugdíj megállapításáig. Ennek érdekében a hatóság összeveti a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásokban szereplő adatokat a kérelmező valós jogviszonyaival. Ha eltérés van, azt tisztázzák, amennyiben szükséges, az[…]

Részlet a válaszából: […] terjed ki a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere. Esetünkben valószínűleg ez a helyzet áll fenn, hiszen a NATO saját egészségbiztosítási és nyugdíjrendszerrel rendelkezik. Ettől függetlenül a jelzett normatíva alapján lehetőség van egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében megállapodást kötni, de ez ebben az esetben nem kötelező és nem is javasolt, hiszen, ha a család életvitelszerűen Hollandiában él majd, a magyar egészségügy igénybevétele problémás lehet. Hivatalos bejelentés esetében a taj korlátozásra kerül, úgynevezett kék színt kap, a „kék TAJ” (vagy „kék lámpa”) a jogviszony-ellenőrző rendszer szerint azt jelzi, hogy a beteg külföldön biztosított, ezért magyarországi tajszáma átmenetileg érvénytelen. A leírtak alapján a holland családi ellátás szintén nem állapítható meg, hiszen Hollandiában a családi ellátások megítélése általánosságban biztosítási jogviszony meglétéhez kötött, és ez az adott országban nem áll fenn, kizárólag a NATO-val van élő szerződése a biztosítottnak. Amennyiben a család életvitelszerűen ismét Magyarországon tartózkodik majd, vagy akár csak az anya a gyermekekkel, abban az esetben a családi pótlék folyósítása előtt ismét kitárul a kapu, de az ellátást természetesen ismételten kell majd[…]

Részlet a válaszából: […] házastársak közösen nevelik saját háztartásukban a gyermeket, akkor is, ha ténylegesen csak egyikük kapja a családi pótlékot. Ilyenkor mindkét fél jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére. Mivel ugyanazon kedvezményezett eltartott után a kedvezmény csak egyszeresen érvényesíthető, a jogosultak közösen dönthetnek arról, hogy a kedvezményt egyikük veszi igénybe teljes egészében, vagy azt egymás között közösen érvényesítik. A közös érvényesítésre már év közben, az adóelőleg megállapítása során is lehetőség van, de a felek az év végi bevallásban eltérhetnek az év közben tett adóelőleg-nyilatkozattól.Más a helyzet akkor, ha a gyermek után családi pótlékra csak egy személy jogosult. Ilyenkor közös érvényesítésre nincs lehetőség, azonban a kedvezmény megosztása alkalmazható. A megosztás kizárólag az éves személyi jövedelemadó-bevallásban gyakorolható, év közben, az adóelőleg megállapítása során nem.A kérdés szerinti esetben a felek élettársi kapcsolatban, közös háztartásban élnek, és nem vették igénybe az egyedülállóknak járó családi pótlékot. Az apa vér szerinti szülőként mindhárom gyermek után jogosult családi pótlékra, míg az anya kizárólag a közös gyermek után. Ennek megfelelően év közben az apa a három gyermek után járó kedvezményt veheti figyelembe, az anya pedig a közös gyermek után jogosult családi kedvezményre. A közös gyermek tekintetében a felek egymásra tekintettel[…]

Részlet a válaszából: […] igazgatási szerv és a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók kapcsolatrendszerében mindez másképpen alakul.A Kit. 89. §-ának [A kinevezés módosítása] (1) bekezdése alapján a kinevezést a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú jognyilatkozatával módosíthatja. A kormányzati szolgálati jogviszonyban álló válaszlépése az elfogadó egyetértés, vagy választási lehetőségeként a kinevezése módosításának közlésétől számított négy munkanapon belül írásban kérheti a felmentését.A foglalkoztató birtokában lévő hatalmi pozíciót megjelenítő szabályozás ellenére a kormányzati igazgatásban is a jogalkotó kifejezésre juttatta a joggal való visszaélés tilalmát. A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek is kizárólag rendeltetésüknek megfelelően gyakorolhatóak.A munkajogban a joggal való visszaélés, ami fokozottan jut kifejezésre a foglalkoztató oldalán, megnyilvánul abban, hogy a foglalkoztatói intézkedés tételes jogi szabályozást nem sért, mégsem felel meg a jogviszony rendeltetésének.Az egyoldalú kinevezésmódosítás, mely munkaidő csökkentésére irányul – munkaidő változik –, valóban nem sérti a Kit. rendelkezéseit, azonban, ha arra irányul, hogy a foglalkoztatott a szolgálati jogviszonyát önszántából kényszerűségében szüntesse meg, felvethető a joggal való visszaélés. A visszaélés nem jogi normába ütköző magatartást jelent, hanem jogszerű, de adott esetben ennek ellenére ellentétben áll a jog társadalmi rendeltetésével.A bírói gyakorlat ebben a tekintetben mérlegeli, hogy a munkaidőt érintő egyoldalú kinevezésmódosításra milyen szervezeti munkakörnyezetben került sor. A szervezeti egység egészét érintette, vagy egyes feladatkörökben valósult-e meg? A megelőző és követő feladatkörökre milyen hatással bír? További kormányzati szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottakat is érint, vagy kizárólag egy, vagy korlátozott személyekre terjed ki? Aggályos[…]