138 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] üzemelő tb-kifizetőhely, illetve – ha a munkáltatónál nem működött kifizetőhely – a Magyar Államkincstár folyósítja tovább.A folyósított ellátásokról – mint minden egyéb ellátásról – a kifizetőhely elektronikus úton, a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) lévő formanyomtatvány használatával tud adatot szolgáltatni.A kérdésre egyebekben nem is olyan egyértelmű a válasz, mint ahogyan gondolnánk. Két különböző ellátásról van ugyanis szó, amelyeknek jogosultsági és folyósítási feltételeit két különböző törvény szabályozza.Az Eb-tv. 42/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult a Szoc-tv. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, a jogosult nem ugyanazon gyermekére tekintettel megállapított gyermekek otthongondozási díját, a Tbj-tv. szerinti álláskeresési támogatást, a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást.A Tbj-tv. 4. §-ának 4.3. pontja szerint álláskeresési támogatásnak minősül az álláskeresési járadék, a keresetpótló juttatás, az álláskeresést ösztönző juttatás, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segély.Az Eb-tv. tehát nem zárja ki a GYED és ezen ellátások együttes folyósítását.Az álláskeresők ellátásairól az Flt. rendelkezik.A törvény részletesen leírja a munkanélküli-ellátásokra való jogosultság feltételeit, és szabályozza a folyósítást is. Az Flt. 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja pedig úgy szól,[…]

Részlet a válaszából: […] nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. A kiegészítő tevékenységet folytató személy egy biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, valamint az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és egyéni vagy társas vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.Aki nyugdíjkorhatár előtti ellátásban részesül (ideértve az egyéni vagy társas vállalkozókat, a szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülőket), illetve a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozó nem számít kiegészítő tevékenységet folytató személynek, így, ha munkát vállal, utána társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót kell fizetni.Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozók egyébként az ellátás mellett mindennemű korlátozás nélkül folytathatnak keresőtevékenységet mind a versenyszférában, mind a közszférában. Fontos, hogy tb-járulékot kell ugyan fizetni, amennyiben a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkát vállal, azonban ettől nem szabad elriadni, hiszen a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy adókedvezményt vegyen igénybe a szociális hozzájárulási adóból (ez vonatkozik a megváltozott munkaképességű egyéni és társas vállalkozóra is), valamint csökkentheti a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségét is. Bürokrácia szintjén is nagy könnyebbséget jelent, hogy míg a rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs bejelentési kötelezettsége, addig a rehabilitációs ellátásban részesülőnek is csak a keresőtevékenység kezdetét, majd annak megszűnését kell 10 napon belül bejelentenie a rehabilitációs hatóságnak.Mind a munkaadókat, mind a nyugdíj melletti munkavállalókat jelentősen érinti, hogy már jogszabályi úton lehetővé vált, hogy a közszféra meghatározott területein történő foglalkoztatás esetén nem kell szüneteltetni a nyugdíj folyósítását.Főszabályként jellemzően szünetel a nyugdíjfolyósítás azoknak a személyeknek az esetében, akik nyugdíjazásuk után a közszférában (például közalkalmazotti, rendvédelmi, szolgálati vagy egészségügyi szolgálati jogviszony) vállalnak munkát. Az ilyen személy a továbbiakban is nyugdíjasnak számít, függetlenül a nyugdíj folyósításának szüneteltetésétől.Már 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között is sor került mentesítésre annak érdekében, hogy a közfeladatok folyamatos[…]

Részlet a válaszából: […] alkalmazottként, az országgyűlési képviselőként, a nemzetiségi szószólóként töltött idő,b) szövetkezet tagi minőségben töltött idő, feltéve, hogy a tag a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagjaként töltött időt – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjaként töltött időt, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés időtartamát, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb biztosított tagi minőségben töltött időt,c) álláskeresési támogatás időtartama,d) egyéni és társas vállalkozói tevékenység időtartama,e) díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkavégzés időtartama, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét,f) egyházi szolgálati viszony időtartama,g) mezőgazdasági őstermelői tevékenység időtartama, kivéve az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagjának tevékenységét, és az egyéb jogcímen biztosított mezőgazdasági őstermelő tevékenységének időtartamát,h) a kisadózó vállalkozói tevékenység időtartama,i) állami projektértékelői jogviszony, illetve az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony időtartama, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét.A fentieken túl az Mm-tv. szerint a biztosítási időbe be kell számítania) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,c) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 2011. december 31-éig megkötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt,d) a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának idejét.Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához szükséges biztosítási idővel, azt nem tudja megvásárolni. 2011. december 31-ét követően a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megkötött megállapodás megkötésével nem lehet a rehabilitációs vagy a rokkantsági ellátás megállapításához hiányzó biztosítási időt pótolni.Ha a rokkantsági ellátás megállapításának elutasítása a biztosítási idő hiánya miatt történt, akkor méltányossági jogkörben sor kerülhet még az ellátás megállapítására. Az előírt biztosítási idő fele azonban szükséges, hogy méltányosságból kivételes rokkantsági ellátást lehessen megállapítani. Méltányosság keretében rehabilitációs[…]

Részlet a válaszából: […] előterjesztésével (Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény elnevezésű nyomtatvány) lehet kérni, és a nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet – időkorlát nélkül – benyújtani a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnál. Az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása esetén a különbözet visszamenőlegesen – legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hat hónapra – jár.Az öregségi nyugdíj újramegállapításának másik esete az, ha a nyugdíj megállapítása során jogszabálysértés, mulasztás vagy a rendelkezésre álló adatok hiányossága miatt nem a megfelelő összegű nyugdíjat állapították meg, akkor azt a hivatal az újramegállapítás keretében változtatja meg. Az újramegállapításra a nyugdíjas kérelmére vagy a jogszabálysértés észlelése esetén hivatalból is sor kerülhet. A jogszabálysértő határozat felülvizsgálatára, illetve orvoslására irányuló kérelmet időbeli korlátozás és minden alaki kötöttség nélkül lehet előterjeszteni személyesen a kormányhivataloknál, postai úton a címzett kormányhivatal nevének és a 1916 Budapest egységes postacím feltüntetésével. A tartalma szerint idesorolható beadványt a nyugdíjbiztosítási szerveknek minden esetben újramegállapításra irányuló kérelemnek kell tekinteniük. A kérelemben célszerű leírni, hogy az öregségi nyugdíj megállapításával miért nem ért egyet, és csatolni azokat az iratokat, amelyek a kérelem teljesítését alátámasztják. Így például, ha a nyugdíj-megállapítás[…]

Részlet a válaszából: […] munkaviszonyban álló személy és egyéni vállalkozó, illetve a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző is, bár utóbbi csak akkor, ha az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. A Tbj-tv. 9. §-a arról rendelkezik, hogy az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személyek biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni.A biztosítási jogviszonyok jelen esetben:1. átalányadózó egyéni vállalkozóként 2023. évtől (bár 2024-től heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyt létesített, de attól még biztosított egyéni vállalkozó);2. munkaviszonyban 2024. április 1-jétől;3. megbízási jogviszonyban 2024-ben, itt azonban a pontos dátumokról nincs információnk.A három biztosításra kötelezett jogviszonya közül csak egyéni vállalkozóként rendelkezik a CSED- és GYED-jogosultság feltételeivel, azaz biztosított, és a gyermek 2024 november hónapban várható születéséhez viszonyítva van a születést megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött ideje.A munkaviszonyban bár biztosított, de 2024. október 31-ig csak 214 nap biztosításban töltött ideje van.A megbízási jogviszonyban sem rendelkezik a gyermek születéséig 365 nap biztosításban töltött idővel.A CSED folyósításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy nem jár a CSED, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.A munkaviszonyában,[…]

Részlet a válaszából: […] vállalkozó, a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa, a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen biztosított tagját.Kizárólag szolgálati idő szerzése céljából megállapodást felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejére, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő, vagy az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében lehet kötni.Az öregségi résznyugdíjhoz vagy öregségi teljes nyugdíjhoz maximum öt évet lehet megvásárolni. A nyugdíj megállapításához szükséges hiányzó szolgálati időről a nyugdíjbiztosítási szerv a nyugdíjigény elbírálása során hozott határozatban ad tájékoztatást. A megállapodás megkötésére a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül van lehetőség.A hiányzó szolgálati időért fizetendő összeget egy összegben kell kifizetni. A fizetendő[…]

Részlet a válaszából: […] járulékfizetési kötelezettség terheli, tehát annak ellenére, hogy nem részesül jövedelemben, a társadalombiztosítási járulékot havonta a garantált bér, míg a szociális hozzájárulási adót ennek 112,5 százaléka után meg kell fizetnie. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy a szolgálati járandóság melletti kereseti korlát számítása során – minimálbér 18-szorosa – a minimum-járulékalapot is figyelembe kell venni.)Ugyanakkor van mód a társadalombiztosítással összefüggő költség csökkentésére.Az egyik lehetőség a részmunkaidős munkaviszony, amely esetében az említett kötelezettségek alapja csak a tényleges munkabér, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka.A másik lehetőség, hogy a kültag megbízási jogviszonyban látja el a társaságban e tevékenységet, és havi megbízási díja (egészen pontosan[…]

Részlet a válaszából: […] december 31-én a Tny-tv. alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és az Mm-tv. 32–33. §-a, vagy a 19. §-ának (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy– fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.Tehát, ha a kérdésben említett munkavállaló az első vagy második pontban foglaltak bármelyikének megfelel, és azt igazolja, a foglalkoztató érvényesítheti az adókedvezményt.A kedvezmény mértéke havonta az adóalap (maximum a minimálbér kétszerese) 13 százaléka.A személyi kedvezmény feltétele az, hogy a munkavállaló rokkantsági járadékban (ami nem tévesztendő össze a kérdésben szereplő rokkantsági ellátással) vagy fogyatékossági támogatásban részesüljön, vagy rendelkezzék a 49/2009. EüM rendelet alapján kiállított súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolással.És végül a pótszabadságról. Az Mt. 120. szakasza értelmében a munkavállalónak évenként 5 nap pótszabadság jár, amennyiben megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosultAz Mt. 294. §-a (1) bekezdésének l) pontja értelmében a törvény alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek minősül, aki a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett[…]

Részlet a válaszából: […] bejelenteni a ’T1041-es nyomtatványon.Többes jogviszony híján a társas vállalkozónak minősülő ügyvezetőt havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, ami azt jelenti, hogy utána havonta legalább a minimálbér (2023. december 1-től 266.800 forint) alapulvételével meg kell fizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve a minimálbér 112,5 százalékának alapulvételével a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót.Abban az esetben, ha az ügyvezető a későbbiekben – nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében – személyesen is közreműködik a társaságban, e személyes közreműködése alapozza meg a társas vállalkozói jogviszonyát, és ügyvezetői jogállását a megbízás szabályai alapján kell értékelni, hiszen „kétszeresen” nem lehet társas vállalkozó ugyanazon kft.-ben.Jelen esetben a minimális járulékfizetés elkerülése érdekében célszerűbb a személyes közreműködéssel nem érintett ügyvezetőt részmunkaidős munkaviszonyban alkalmazni.Ebben az esetben a járulék alapja a tényleges munkabér, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka.A személyes közreműködést követően – amennyiben a munkavégzés jellege és volumene ezt lehetővé teszi – az optimálisabb megoldás, ha az ügyvezetést és a személyes közreműködést egyaránt munkaviszonyban (egy munkaszerződésbe foglalva) látja el az érintett.A ’T1041-es bejelentést ebben az esetben 1101-es jogviszonykóddal kell megtenni, és a tevékenységre „jellemzőbb” (tehát a munkaidőt[…]

Részlet a válaszából: […] nyugdíjkorhatára annak, akia) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.Az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosultságot szerezhet az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.Az öregségi teljes nyugdíj azonban csak akkor állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő eléri a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.Az öregségi nyugdíj megállapítását kérni kell. Az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány megtalálható a www.allamkincstar.gov.hu internetes oldalon az öregségi nyugdíj címszó alatt, vagy a www.magyarorszag.hu oldalon nyugdíj címszó alatt. Az, aki a formanyomtatványt nem tudja elektronikusan elérni, annak segítenek a kormányablakokban. Az „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény” elnevezésű nyomtatványon igényelt nyugellátást a lakó- vagy tartózkodási hely szerint[…]