135 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] megszűnését követő csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj folyósításának az idejét. Ennek alapján az érintett édesanya jogosult csecsemőgondozási díjra, mert a szülést megelőző két éven belül, 2021. augusztus 8. és 2023. augusztus 8. között van 365 nap biztosításban töltött ideje, beszámítva természetesen a biztosítás megszűnését követően folyósított CSED és GYED időtartamát.A CSED lejártát követően azonban gyermekgondozási díjra sajnos már nem jogosult. Az a biztosított nő jogosult GYED-re, aki a gyermek születését megelőző két éven belül a 365 nap biztosításban töltött idővel[…]

Részlet a válaszából: […] időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, c) álláskeresési támogatásban részesült, d) egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó volt, feltéve, ha nem minősült kiegészítő tevékenységet folytatónak, e) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végzett – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét, f) az egyházi szolgálati viszonyban állt, kivéve a saját jogú nyugdíjast, g) mezőgazdasági őstermelő volt, feltéve, hogy a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen elérte a 20 évet, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, h) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint főállású kisadózóként volt bejelentve, i) az állami projektértékelői jogviszonyban állt, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. Biztosítottnak minősült a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasházközösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végezte. Biztosított volt az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végezte, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozott. 2020. július 1-jétől a fentiek mellett biztosítottnak minősül még a) a szerződéses határvadász jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban álló személy, valamint b) a szolgálati idő tartamától függetlenül a mezőgazdasági őstermelő, kivéve az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagját, az egyéb jogcímen biztosítottat – ide nem értve a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző biztosított személyt –, a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, továbbá c) az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyban álló személy, és a Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagja, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát vagy naptári napokra annak harmincadrészét,[…]

Részlet a válaszából: […] időpontjában ne végezzen keresőtevékenységet. Ez a tilalom lényegében egy napra, a folyósítás kezdőnapjára vonatkozik.A jogszabály alkalmazásában az egyéni vállalkozás folytatása azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján a Tbj-tv. szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét.Tehát, ha egyéni vállalkozóként igényli valaki az említett ellátást, két lehetősége van: vagy megszünteti az egyéni vállalkozói tevékenységet, vagy pedig szünetelteti azt.Nyilvánvaló, hogy jelen esetben a szüneteltetés a megoldás, amelynek tartama viszont az Ev-tv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében egy hónapnál rövidebb nem lehet.Mivel a szüneteltetés ideje alatt a vállalkozó érdemi tevékenységet nem folytathat, a munkavállalói[…]

Részlet a válaszából: […] egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Például ilyennek tekinthető a biztonsági őr munkakör. A munkaszerződésben ki lehet kötni, hogy a munkáltató a munkaidőt munkaidőkeretben fogja meghatározni. A munkaidőkeret tartama főszabály szerint maximum 4 hónap vagy 16 hét lehet. A munkaidő beosztható általános munkarend szerint, heti öt napra, hétfőtől péntekig vagy ettől eltérően. Amennyiben egyenlőtlenül történik a munkaidő-beosztás – a részmunkaidőt kivéve –, egy nap legalább 4 órára be kell osztani a munkavállalót. Munkaszerződés szerinti napi 8 órás munkaidőnél úgy rendelhető el rendkívüli munkaidő (túlóra), hogy a munkaidő maximális ideje egy nap maximum 12 óra lehet, és egy héten maximum 48 óra lehet. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató egy munkanap maximum 3 óra rendkívüli munkavégzést rendelhet el, viszont ezt nem teheti meg mindennap, mivel figyelemmel kell lenni arra, hogy egy héten a rendes, munkaszerződés szerinti munkaidő és a rendkívüli munkaidő együttes tartama nem haladhatja meg a 48 órát. Tehát például maximum két munkanapra lehet 3-3 órát elrendelni, illetve egy munkanapra 2 órát, vagy ettől eltérően arányosan, például két munkanapra 1 órát és három munkanapra 2 órát. Munkaszerződés szerinti napi 12 órás munkaidőnél a munkavállaló és munkáltató írásbeli megállapodás alapján egy munkanapra legfeljebb 24 óra osztható be, és a heti munkaidő legfeljebb 72 óra lehet. Ezt a megállapodást viszont a munkavállaló egyoldalúan felmondhatja, és emiatt nem érheti hátrány. Tehát ebben az esetben megnövekszik az elrendelhető rendkívüli munkavégzés tartama, azonban itt is figyelemmel kell lenni a heti maximumra. A munkaidő-beosztás esetén a napi 8 órás munkaidőhöz hasonlóan a napi munkaidő maximum 12 óra, a heti munkaidő maximum 48 óra lehet. Amennyiben a munkáltató egy munkanapra 12 munkaórát, illetve egy hétre 48 munkaórát oszt be, arra a napra vagy arra a hétre rendkívüli munkavégzést már nem rendelhet el. Viszont mind a két esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy egy évben legfeljebb összesen 250 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A munkavállaló és a munkáltató megállapodhatnak abban, hogy egy évben 400 óra rendkívüli munkavégzés legyen[…]

Részlet a válaszából: […] esetről van szó.A biztosítottnak a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj iránti kérelmét a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni. Az ellátás megállapítása iránt benyújtott kérelmet a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely bírálja el és folyósítja. Jelen esetben tehát a CSED iránt benyújtott kérelmet a kifizetőhelynek kell elbírálnia és az ellátást folyósítania.Változik az eljárás, ha a CSED lejártát követően az anya GYED-et igényel. Mert annak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett társadalombiztosítási járulék fizetésére, a gyermekgondozási díj iránti kérelmét – függetlenül attól, hogy a munkáltatónál kifizetőhely működik – csak az egészségbiztosító bírálhatja el és folyósíthatja az ellátást. Ehhez a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónak "Foglalkoztatói igazolás"-t kell kiállítania, és a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt 5 napon belül, kizárólag elektronikus úton kell továbbítani az egészségbiztosítóhoz.Az egészségbiztosítónál nincs szükség külön regisztrációra, ha a munkáltató a továbbításra a saját Cégkapuját használja. Egyéb esetben a kifizetőhelyet fenntartó munkáltatónak ki kell töltenie a Kincstár Központ honlapján közzétett "Regisztrációs lap az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (táppénz,[…]

Részlet a válaszából: […] (teljes vagy rész-) munkaidő mértékével kell elszámolni.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadnap nem a munkavállaló pihenőnapja, hanem tulajdonképpen egy kiegyenlítő nap (mondhatni egy "0" órás munkanap), ami a törvényes munkaidő elszámolását könnyíti meg a munkaidőkeret tartama alatt. Ezzel az elszámolási módszerrel tehát erre a "nulla órás munkanapra" is szabadságkiadás történik.Elszámolási és nyilvántartási problémákhoz vezethet ugyanakkor, hogy ebben az esetben munkaszüneti napra még abban az esetben sem számolható el szabadság, ha a munkavállalónak egyébként ezen a napon munkát kellett volna végeznie.Amennyiben a munkavállaló a kérdésben megadott időszakban kíván szabadságra menni, és ezalatt nem volt munkaszüneti nap, akkor a felsorolt 15 naptári napos távollétet figyelembe véve a munkavállaló szabadságnapjainak száma összesen 12 munkanappal csökken, azaz 12 napra kell a számára szabadságot elszámolni, a szerződés szerinti napi munkaidő figyelembevételével.A második módszer szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás eseténa) a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, ésb) a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.Például, ha a munkavállaló munkaidő-beosztása alapján 12 órában végzett volna munkát, de szabadságot adtak ki neki, akkora) 12 órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a szabadságát 12 órával kell csökkenteni, ésb) 12 órára járó távolléti díjat kell a részére megfizetni.Ennek az elszámolási módszernek az alkalmazása esetén a munkavállalót megillető szabadság mértékének számítása a gyakorlatban úgy történik, hogy a munkavállalót megillető[…]

Részlet a válaszából: […] nyugdíjbiztosítási szervek pontos adatokat szolgáltassanak a nyugdíjazás lehetséges időpontjáról. A magánszemély saját maga tudja ezt kikalkulálni a már meglévő adatok ismeretében. Amennyiben az adategyeztetési eljárásban figyelembe vett időszak óta eltelt időtartamban az érintett minden naptári napon dolgozott, akkor nincs más dolga, mint a megadott adatokhoz hozzáadni az azóta eltelt időszak napjait. Természetesen, ha esetleg voltak kieső idők (pl. fizetés nélküli szabadság), akkor azt az elszámolás során figyelmen kívül kell hagyni. A nyugdíjba vonulás pontos dátumának meghatározása során érdemes 4-5 napot még pluszban hozzáadni a kiszámolt időhöz, így biztosan nem lesz probléma az ellátás igénylése során. A társadalombiztosítási szabályok alkalmazásában a nők kedvezményes nyugdíja öregségi teljes nyugdíjnak minősül. A Tny-tv. 83/C. §-ában megfogalmazott általános szabály szerint a kormány rendeletében – a közfeladat-ellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. A törvény szövege 2024. január 1-jétől kiegészül a költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személyekkel. A kivételeket jelenleg a Tny-tv. R. 73/B. §-ának (1) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint: A nyugdíjfolyósító szerv nem szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását a Tny-tv. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállására tekintettel, ha a jogviszony a) szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, b) köznevelési intézményben vagy c) szakképző intézményben áll fenn. A jelenlegi jogszabályok alapján tehát a köznevelési intézményben dolgozó nyugdíjas közalkalmazottak számára az illetményük teljes összege mellett, a nyugdíjuk teljes összege is jár. A nyugdíjba vonuláskor a munkavállaló kérheti a jogviszonya megszüntetését (felmentését), ez azonban nem kötelező. Amennyiben a munkavállaló és a munkáltató[…]

Részlet a válaszából: […] 4. §-ának 11. pontja és a 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében 2023. január 9-től nem minősül biztosítottnak. A biztosítás megszűnését követően a baleseti táppénz folyósítása a keresőképessé válásig jogszerű. Az Eb-tv. 55. §-a (1b) pontjában foglaltak alapján a biztosított jogosult baleseti táppénzre akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően válik ismételten keresőképtelenné. Tekintettel arra, hogy a saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem minősül biztosítottnak, ezért baleseti táppénzre nem jogosult. Balesetitáppénz-igényét határozatban el kell utasítani.[…]

Részlet a válaszából: […] százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot már legalább egy éve fennáll, vagy előreláthatólag egy évig még fennáll, szintén jogosult emelt összegű családi pótlékra. Amennyiben a 18. életévét követően, esetleg évekkel később kérelmezi meg az emelt összegű ellátást – emelt összegű családi pótlék esetében nincs korhatára a folyósításnak –, egy kikötést mindenképpen vizsgálni kell. Annak megállapítása, hogy évekkel korábban 18. éves korában már munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodása fennállt-e, visszamenőlegesen bonyolult, így amennyiben ezt az utat választják, érdemes a vizsgálatot a kormányhivatalon keresztül minél előbb kérni. Az ellátás mértéke ebben az esetben havonta 20.300 forint jelenleg. E mellett az ellátás mellett a fogyatékossági támogatást igénybe venni – mint korábban leírtuk – nem lehet.A fogyatékossági támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert. Az ellátás, mozgási, látási, hallási, illetőleg értelmi fogyatékosság esetében is jár, valamint az autizmus fennállása is alapot adhat igénybevételére, emellett a kromoszóma-rendellenességgel kapcsolatos súlyos állapot is megalapozhatja az ellátást. A fogyatékossági támogatás iránti igényt "Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására" című nyomtatványon lehet előterjeszteni az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal családtámogatási szervénél. Az igénybejelentéshez mellékelni kell az igénylő háziorvosa – bentlakásos szociális intézményben élő igénylő esetén az intézmény orvosa – által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt. Ezek az okmányok lehetnek kórházi zárójelentések, ambuláns lapok, egyéb, más orvosok által kiállított, betegséget, fogyatékosságot alátámasztó igazolások. Amennyiben a kérelmező személyesen eljárva nyújtja be kérelmét, akkor a leírt törvény 27/F. §-a alapján a személyi igazolványát és lakcímkártyáját köteles bemutatni az eljáró ügyintézőnek a személyazonosság ellenőrzése céljából. Postai úton történő benyújtás esetén ezen okmányok mindkét oldaláról készült másolatot kell beküldeni a kérelem mellékleteként. A kormányhivatal a benyújtott,[…]

Részlet a válaszából: […] honlapjáról (neak.gov.hu) letölthető.A bejelentés regisztrációval rendelkezők esetében történhet ügyfélkapun keresztül, illetve személyesen is a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál, ahová a bejelentés postai úton is beküldhető. Amennyiben a bejelentést nem az érintett személy, hanem meghatalmazottja kívánja elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) megtenni, akkor a nyomtatvány beküldése előtt a meghatalmazotti jogosultságát nyilvántartásba kell vetetnie a hatáskörrel rendelkező kormányhivatalnál. Ennek érdekében be kell nyújtani a "Regisztrációs lap elektronikus ügyintézés keretében történő ügyintézéshez" elnevezésű nyomtatványt, amely a neak.gov.hu oldalról letölthető. A nyomtatványt két eredeti példányban a meghatalmazó lakó/székhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fő/osztályához kell benyújtani, Budapest és Pest vármegye esetében a XIII. Kerületi Hivatalhoz (Teve u. 1/a-c).Az Eb-tv. R. 49/E. §-ának (2) bekezdése értelmében a külföldi biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentésekor a magánszemély valóban köteles csatolni a külföldi biztosító által kiadott, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti formanyomtatványt vagy egyéb igazolást a biztosítási időszakról. Abban az esetben, ha ez nem történik meg, hivatalból intézkednie kell az illetékes hatóságnak a beszerzésről, ez azonban hosszú idő.A külföldi biztosítási jogviszony megszűnéséről szóló bejelentés azonban csak az egyik oldala a tajszám újbóli érvényesítésének és a hazai ellátásokra való jogosultság visszaszerzésének. Önmagában az a tény, hogy megszűnt a külföldi jogviszony, még nem tesz jogosulttá egyetlen magyar állampolgárt sem automatikusan a magyarországi ellátások igénybevételére.Abban az esetben, ha a hazatérő személy nem létesít biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt Magyarországon, illetve egészségügyi szolgáltatásra egyéb módon sem válik jogosulttá (Tbj-tv. 22. §), egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. A járulékfizetési kötelezettség előírása alapesetben automatikusan megtörténik, amikor a NAV tudomást szerez a biztosítási jogviszony megszűnéséről, jelen esetben azonban bejelentést kell tenni a 23T1011U jelű "Bejelentőlap"-on. Az adatlap papíralapon és elektronikusan is benyújtható. Az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek legegyszerűbben[…]