Kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetője

Kérdés:

Jogosult a megváltozott munkaképességű munkavállalókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy kft. nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő tagja, aki eddig nem működött közre a társaság tevékenységében, de most ő lett az ügyvezető? Meg kell fizetni a minimumjárulékot ebben az esetben az ügyvezetői státuszra tekintettel?

Részlet a válaszából: […] jogviszony híján – havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Ugyanakkor a társaság élhet vele kapcsolatban a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti megváltozott munkaképességű vállalkozókra vonatkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel. A társas vállalkozás e kedvezményt olyan tagja után veheti igénybe, a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy b) aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és az Mm-tv. 32–33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy c) fogyatékossági[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címkék:    

Őstermelői tevékenység kisadózó egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Kisadózó egyéni vállalkozó folytathat a vállalkozása mellett őstermelői tevékenységet? Amennyiben igen, akkor kell járulékot fizetnie őstermelőként?
Részlet a válaszából: […] értelmében a mezőgazdasági őstermelőre abban az esetben (sem) terjed ki e jogviszonya alapján a biztosítás, ha egyéb jogcímen – ide nem értve az f) pont és a (2) bekezdés szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyt – biztosított.A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint a Kata-tv.-ben meghatározottak szerint bejelentett személy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés:

Az osztalék maximális szociálishozzájárulásiadó-alapjának számítása során az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmét, vagy csak ennek adómentes részét lehet figyelembe venni abban az esetben, ha a vállalkozó éves bevétele várhatóan 8 millió forint, amelyből a 40 százalékos költséghányad figyelembevételével 4,8 millió forint a jövedelem?

Részlet a válaszából: […] csökkenti a magánszemély Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelme. A kérdés tehát arra vonatkozik, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében összevont adóalapot képező jövedelemnek minősül-e az átalányban megállapított jövedelem, vagy csak ennek adómentes (a minimálbér hatszorosa) csökkentett része tekinthető annak. Az Szja-tv. 47. § (2) bekezdése c) pontjának cb) alpontja értelmében egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő esetében – ha a külön rendelkezés alapján átalányköltség szerinti jövedelemmegállapítást alkalmaz – az átalányköltség levonásával meghatározott rész az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem. Ebből következően, a kérdésben vázolt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági őstermelő közterhei

Kérdés: Hogyan alakul 2023-ban a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak az őstermelőnek, aki 2022. évben végig rendelkezett egy 36 órát elérő munkaviszonnyal, amely 2023. augusztus hónapban megszűnt, és ezután 2023. október 19. napjáig álláskeresési járadékban részesült? Milyen időponttal kell beadni az '58-as bevallást?
Részlet a válaszából: […] mezőgazdasági őstermelői bevétele határozza meg. Amennyiben ez a bevétel nem haladta meg az éves minimálbér ötszörösét (12 millió forint), havi járulékalapja a bevétel 15 százalékának az egytizenketted része. Amennyiben 0 forint volt a bevétel, akkor nem terheli járulékbevallás. Amennyiben a (támogatások nélküli) bevétele magasabb, mint ez az összeg, akkor járulékalapja a minimálbér 92 százaléka. A járulékról a negyedik negyedévi 2358-as bevalláson, 2024. január 24-ig kell számot adnia.A szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége pedig az ez évi bevétel összegétől függ. Az éves minimálbér ötszörösét az adóévben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó minimumjáruléka

Kérdés:

Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól az egyéni vállalkozó abban az esetben, amennyiben részmunkaidős – heti 20 órás – munkaviszonyban áll, de egyébként a keresete meghaladja a garantált bérminimumot, tehát teljes szolgálati időt szerez?

Részlet a válaszából: […] az esetben mentesül a minimumkötelezettség alól, amennyiben abban a foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Az más kérdés, hogy az érintett részmunkaideje ellenére – minimálbért elérő havi járulékalapot képező jövedelmére[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címkék:    

Kisadózó egyéni vállalkozó további jogviszonya

Kérdés: Miért kell megfizetnie a járulékokat a részfoglalkozású munkaviszonyában egy matematika-fizika felkészítést, korrepetálást végző kisadózó egyéni vállalkozónak, aki a munkaviszonyában ugyanezt a tevékenységet végzi? Akkor is meg kellene fizetni a járulékot, ha a munkaviszony helyett megbízási jogviszonyt létesítene?
Részlet a válaszából: […] kell elbírálni.Ugyanezen törvény 6. §-ának (1) bekezdése alapján mind a munkaviszonyban, mind a kisadózói jogviszonyban álló személyre kiterjed a biztosítás, amiből az is következik, hogy mindkét jogviszony után az általános szabályok szerint kell teljesíteni a társadalombiztosítási kötelezettségeket. Ez a pénzbeli terhek vonatkozásában a kisadózói jogviszonyban a havi 50 ezer forintos adó megfizetését, míg munkaviszonyban a társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó levonását jelenti.A kérdésben említett tevékenység munkaviszony helyett megbízási jogviszonyban is végezhető. Ebben az esetben az erre vonatkozó szabályok [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontja] alapján kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy azt kell megvizsgálni, hogy az e tevékenységből származó havi járulék- (Szja-tv. szerinti adóelőleg-) alapot képező jövedelem eléri-e a minimálbér 30 százalékát (vagy, ha naptári napokat veszünk alapul, a minimálbér 30 százalékának a harmincadrészét). Amennyiben igen, akkor fennáll a biztosítás, és a díjazást társadalombiztosítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címkék:  

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2023. szeptember 30-ig főállású volt, bevételt nem realizált, így a garantált bérminimum alapján teljesítette a járulékfizetést, október 1-jétől munkaviszonyban áll, és a IV. negyedévben 10 millió forint vállalkozói bevételt szerez, amiből 6 millió forint a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettséget, míg a szociális hozzájárulási adót 9×296.400×112,5 százalék = 3.001.050 forint után rótta le.Negyedik negyedévi átalányban megállapított jövedelme 6.000.000 forint, amelyből az szja-köteles rész 6.000.000-(6×232.000) = 4.608.000 forint.A főszabály szerint a járulék- és szochoalapot képező jövedelmet azonban az átalányadózóra vonatkozó "göngyölítési szabály" alapján csökkenti az első háromnegyed év minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapja. Így[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címke:

Ukrán–magyar állampolgár megbízási jogviszonya

Kérdés:

Milyen igazolásokat kell beszereznie az ukrán biztosítotti státusz igazolásához egy ukrán–magyar kettős állampolgárnak, akit egy magyar cég megbízási szerződés keretében foglalkoztat, amely alapján biztosítottá válik, de nem rendelkezik magyar tajszámmal?
A megbízott adóazonosító jellel rendelkezik, azonban kért egy igazolást Ukrajnából, ami még nem érkezett meg. Hogyan tudja kifizetni a megbízó a díjazást úgy, hogy minden jogszabálynak megfeleljen?

Részlet a válaszából: […] biztosítási jogviszonya az érintett munkavállalónak vagy nincs. Az ukrán–magyar kettős állampolgársággal rendelkező személyek bizonyos szempontból speciális helyzetben vannak, hiszen ők magyar állampolgárként eredendően jogszerűen tartózkodnak hazánk területén, oda bármikor szabadon beléphetnek, a határon belül szabadon mozoghatnak. A kettős állampolgárok rendelkezhetnek magyar útlevéllel és magyar lakcímkártyával is. Gyakori azonban, hogy a lakcímkártyán kizárólag ukrán lakcím szerepel, vagyis a személy- és lakcímnyilvántartásban "külföldön élő magyar állampolgárként" szerepelnek, ami bizonyos esetekben a jogosultságok korlátozásával jár. A kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adók, járulékok és egyéb adatok bevallására szolgáló '08-as bevalláson a munkavállaló részére kifizetett megbízási díj közterheit be tudja vallani a kifizető. A bevallás "M" lapjának C) blokkjában ugyanis jelölhető az a tény, hogy a természetes személy Magyarországon biztosított, és lakcím hiányában nem rendelkezik tajszámmal. A biztosítási jogviszony létrejöttének 'T1041-es nyomtatványon történő bejelentéséhez azonban mindenképpen szükség van a tajszámra. Annak hiányában ugyanis hibaüzenettel érkezik vissza a bejelentőlap. Az ukrán–magyar kettős állampolgár Magyarországon belföldinek minősülne, ha rendelkezne az Nytv. szerint bejelentett lakóhellyel. Lakcím hiányában azonban nem minősül belföldinek, így a külföldi munkavállalókra irányadó szabályok alapján kell számára beszerezni a tajszámot. A kérelmet a foglalkoztatónak kell előterjesztenie a székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél. Az igénylés a cégkapuról elektronikusan is előterjeszthető az e-papír-szolgáltatás használatával (Kormányhivatali ügyek témacsoport, Egészségbiztosítási pénztári feladatok ügytípus). A tajszám igényléséhez szükséges egy foglalkoztató által kitöltött és cégszerűen aláírt "MEGRENDELŐ Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló Hatósági Igazolvány kiadásához" nyomtatvány, amely letölthető a NEAK honlapjáról: https://www.neak.gov.hu/nyomtatvanytar/TAJ_igenyles_foglalkoztatok_-reszere_Megrendelo_. Mellékelni kell egy foglalkoztatott által aláírt "IGÉNYLŐLAP a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló Hatósági Igazolvány kiadásához" nyomtatványt (szintén megtalálható a NEAK honlapján), egy meghatalmazást a foglalkoztatottól a foglalkoztató[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címke:

Külföldi állampolgár SZÉP-kártya-juttatása

Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót a német munkavállalóknak juttatott SZÉP-kártya összege után, vagy az A1-es igazolás alapján mentesített a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] az említett munkavállaló esetében. Az említett jogszabályi hely szerint ugyanis a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címkék:    

Baleseti táppénz és GYED egyidejűleg

Kérdés: Folyósíthatja egyidejűleg a baleseti táppénzt és a GYED-et a munkáltatónál működő kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, aki apaként 2023. október 3-án visszamenőlegesen 2023. június 1-jei időponttal GYED-igényt nyújtott be a 2023. január 4-én született gyermekére tekintettel, de 2023. március 6-tól október 1-ig úti balesete miatt baleseti táppénzben is részesült? A munkavállaló a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. 2023. május 23-tól október 2-ig az anya részesült GYED-ben.
Részlet a válaszából: […] október 2-ig megkapta a GYED-et, az apa csak október 3-tól jogosult az ellátásra.A kérdéssel kapcsolatban érdemes tisztázni néhány szabályt. Tény, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való igényt visszamenőlegesen az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani. A visszamenőleges megállapítás azonban csak abban az esetben lehetséges, ha az ellátásra való jogosultság ezen időtartam alatt is fennáll. A dolgozó 2023. március 6-tól október 1-ig baleseti táppénzben részesült, ezért a GYED-igény elbírálásánál alkalmazni kellene az Eb-tv. 39. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat is, mely szerint, ha a szülő ugyanazon biztosítási jogviszonya alapján egyidejűleg jogosult GYED-re és baleseti táppénzre, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. Tehát választania kell a baleseti táppénz és a GYED között.Külön van szabályozva a GYED folyósítása melletti munkavégzés esetén járó ellátásokra való jogosultság. Mivel a GYED folyósítása melletti munkavégzés vonatkozásában az Eb-tv. nem tartalmaz kizáró rendelkezést, ezért, ha a szülő a GYED[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
4