98 talált állásfoglalás a veszélyeztetett terhes kifejezésre

Kérdés: A több mint tíz éve munkaviszonyban álló dolgozó 2004. március 3-tól – veszélyeztetett terhességgel – keresőképtelen beteg volt. 2004. március 3-tól 21-ig betegszabadságon volt, március 22-től október 3-ig táppénzben részesült, 2004. október 4-én szült. Táppénzének összege a 2003. évi egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme alapulvételével került megállapításra az alábbiak szerint: Rendszeres jövedelem: 1 503 211 forint. Nem rendszeres jövedelem: 247 573 forint. Osztószámcsökkentő napja nem volt. A táppénz alapját képező naptári napi átlag: 4796,66 forint, a táppénz napi összege: 3357,66 forint. A szülés napjától a terhességi-gyermekágyi segélyt is napi 3357,66 forint összegben folyósítjuk. Terhességi-gyermekágyi segélyre 2005. március 20-ig jogosult, 2005. március 21-től pedig gyermekgondozási díjat igényelt. Milyen összeg lesz a gyermekgondozási díj alapja? A dolgozó részére 2004. március 21-ig kifizetett rendszeres jövedelem 344 119 forint, a nem rendszeres jövedelem pedig 102 000 forint volt.

Kérdés: Egy nő dolgozó foglalkoztatása határozatlan idejű munkaszerződéssel történik 1998. november 12-től. Veszélyeztetett terhesség miatt 2002. június 7-től 2002. december 9-ig táppénzben részesült, majd szülését követően 2002. december 9-től 2003. június 15-ig terhességi-gyermekágyi segélyt, 2003. június 16-tól 2004. december 9-ig gyermekgondozási díjat kapott. A gyermekgondozási díj letelte után kiadható-e a dolgozónak az ún. "GYES-szabadság", és utána közvetlenül igényelheti-e a gyermekgondozási segélyt? Tervezik a második gyermeket, de a többszöri vetélést követően az anyának ezt az időszakot is ágynyugalomban kell töltenie. A GYES megszakítása után igényelhető-e a táppénz, és ha igen, milyen mértékben? A második gyermek megszületését követően jogosult lesz-e gyermekgondozási díjra, ha igen, mi alapján?

Kérdés: Táppénzfolyósítás szempontjából folyamatosnak kell-e tekinteni, vagy teljesen új esetként kell-e kezelni a keresőképtelenséget abban az esetben, ha egy 1998. augusztus 1. óta alkalmazásban álló dolgozó 2003. december 13-tól 2004. április 30-ig keresőképtelen beteg, 2004. május 1-jén az orvos keresőképessé nyilvánítja, de ugyanezen naptól új állománybavételi lappal ismét keresőképtelenné válik? Abban az esetben, ha új megbetegedésnek minősül, betegszabadsággal kell indítani és új irányadó időszakot kell figyelembe venni?

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2001. augusztus 10-én szült, a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően 2002. január 25-től 2003. augusztus 18-ig gyermekgondozási díjat kapott, majd 2003. augusztus 19-től veszélyeztetett terhesként ismét keresőképtelen állományba került? A dolgozó besorolási bére havi 220 000 forint, a terhességi-gyermekágyi segély alapja napi 5520 forint, a GYED havi összege pedig 83 000 forint volt.

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettségei vannak annak a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező kft.-nek, amelynek egyik munkavállalója várandós?

Kérdés: Folyósítható-e terhességi-gyermekágyi segély annak az anyának, aki a szülést megelőzően rendelkezik 180 napi munkaviszonnyal, mely jelenleg is fennáll, de veszélyeztetett terhessége miatt csak 42 naptári napra van tényleges keresete? Táppénzt is 42 napig kapott. A jelenlegi munkaviszonyát megelőzően évekig nem volt biztosítási jogviszonya. A 180 napi jogosultsági időbe beszámít-e annak a keresőképtelenségnek az időtartama, amely alatt táppénzre nem volt jogosult?

Kérdés: A gyermekgondozási díjban részesülő anya ismételt terhessége miatt a gyermekgondozási díj folyósítását megszakítva 2002-ben táppénzt vett igénybe, 2003-ban szül. Jogosult-e a dolgozó betegszabadságra? Mi lesz a táppénz, illetve a terhességi-gyermekágyi segély összegének az alapja?

Kérdés: Miért nem jár betegszabadság a biztosított részére abban az esetben, ha terhesség vagy szülés miatt keresőképtelen? Veszélyeztetett terhesség esetén milyen szabályokat kell alkalmazni?