Nem főállású kisadózó tételes adója

Kérdés: Vállalhatja magasabb összegű tételes adó fizetését az ellátási alap növelése érdekében egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal, ezért jelenleg csak havi 25 ezer forintot fizet, amiért viszont nem szerez semmilyen jogosultságot?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdésben említett vállalkozónak nincs módja arra, hogy magasabb összegű tételes adó fizetését vállalja. Erre a Kata-tv. 8. §-ának (4a) bekezdése kizárólag a biztosított kisadózó számára nyújt lehetőséget, aki a havi 50 ezer forintos tételes adó helyett az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.
Kapcsolódó címke:

Vállalkozás folytatása szülés után

Kérdés: Mikor kezdhet el legkorábban dolgozni az ellátásai veszélyeztetése nélkül egy kozmetikus egyéni vállalkozó, aki várhatóan december végén fogja második gyermekét megszülni, jelenleg pedig az első gyermekével gyermekgondozási díjban részesül? Az első gyermek hamarosan betölti a 2. életévét, ekkor az anya GYES-t fog igényelni.
Részlet a válaszából: […] Idén jelentős változtatások történtek a vállalkozók – legyen akár egyéni, akár társas vállalkozó – gyermekvállalással, gyermekgondozással kapcsolatos ellátások melletti munkavégzésével és járulékfizetésével összefüggő szabályozás tekintetében. Az első, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből hiányzik egy lényeges információ, mégpedig az, hogy a kft. ügyvezetője tagja-e a társaságnak, vagy sem. Ugyanis teljesen eltérő szabályok vonatkoznak rá annak függvényében, hogy a társaság ügyvezetését tulajdonosként vagy üzletrésszel nem rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van annak a nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak, aki egy betéti társaságban is közreműködik, ahol megfizetik utána a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy egyidejűleg egyéni és társas vállalkozói, mégpedig – saját jogú nyugdíjas státuszára tekintettel – kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó jogviszonyban áll. A Tbj-tv. 38. §-ának (1) bekezdése értelmében több jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Ekho szerinti adózás választása

Kérdés: El kell fogadnia a kifizetőnek a megbízási jogviszonyban alkalmazott személy ekho szerinti adózás választására vonatkozó nyilatkozatát abban az esetben, ha kételyei vannak a dolgozó általános szabályok szerint adózott jövedelmének összegét illetően? Amennyiben utólag kiderül, hogy az ekho választása jogszerűtlen volt, büntethető-e emiatt valamilyen formában a cég?
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy a kifizető az ekho szerinti adózás szabályai szerint számolhassa el a magánszemély számára kifizetett jövedelmet, a kifizető szempontjából alapvetően három feltételnek kell teljesülnie:1. az általa végzett tevékenységnek az ekho választására kell jogosítania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 23.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Valóban jogosult táppénzre az egyéni vállalkozói jogviszonyára tekintettel az a személy, aki egyidejűleg társas vállalkozó is, és a havi minimális járulékfizetési kötelezettségének a társas vállalkozásában tesz eleget? Egyéni vállalkozóként nem vesz ki jövedelmet, és járulékot sem fizet.
Részlet a válaszából: […] Olvasónk által felvetett probléma ez év március 1-jétől vált "izgalmassá". Ezt megelőzően a válaszunk egyértelmű nem lett volna, hiszen az Eb-tv. R. 31. §-ának (8) bekezdése félreértelmezhetetlenül rendelkezett arról, hogy egyéni és társas vállalkozói jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-ának (2) bekezdése értelmében meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást abban az esetben, ha az érintett keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.Az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Jogosultság ekho választására

Kérdés: Választhatja az ekho szerinti adózást az a megbízási jogviszonyban álló magánszemély, aki rendelkezik ugyan máshol munkaviszonnyal, de ebben a munkaviszonyában munkabére havonta nem éri el a minimálbér összegét? A 25 milliós ekho maximum arányosítását alkalmazza, vagy figyelmen kívül kell hagyni az ekhóra tett nyilatkozatát a minimálbér hiánya miatt?
Részlet a válaszából: […] Az Ekho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – 25 millió forint éves összeghatárig választhatja a magánszemély az ekho szerinti adózást, aki– az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas (a saját jogú nyugdíjas vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.
Kapcsolódó címke:

Megbízott ekhója

Kérdés: Választhatja november-december hónapokra az ekho szerinti adózást a fennálló megbízási jogviszonyára tekintettel az a foglalkoztatott, akinek a munkaviszonya 2014. október 31-én megszűnt?
Részlet a válaszából: […] Az Ekho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – 25 millió forint éves összeghatárig választhatja a magánszemély az ekho szerinti adózást, aki– az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas (a saját jogú nyugdíjas vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége több munkaviszony esetén

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, akinek van egy heti 30 és egy heti 10 órás munkaviszonya is? Kell minimumjárulékot fizetnie, vagy a két munka­viszony együttes munkaideje alapján csak a kivét után köteles megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Kifejezetten az ilyen esetre vonatkozó járulékfizetési szabályokat találhatunk a Tbj-tv. 31. §-ában, melynek (1) bekezdése úgy szól, hogy több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.
1
2
3
4
11