Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet az állásfoglalásából: […] A biztosított, többes jogviszonyban nem álló átalányadózó egyéni vállalkozó a 2011. évi CLVI. tv. 456. §-ának (1) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 29. §-ának (3) bekezdése értelmében havonta az átalányadó alapja, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 27.

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Végezheti a teendőit a továbbiakban "0" forintos megbízási díj ellenében, járulékfizetés nélkül egy kft. ügyvezetője, aki jelenleg munkaviszonyban, teljes munkaidőben látja el a tevékenységet, és emellett egy kisadózó betéti társaság főállásúnak nem minősülő tagja? 2018. január 1-jétől az érintett főállású kisadózóként szeretne biztosítottá válni a kedvezőbb közteherfizetés miatt.
Részlet az állásfoglalásából: […] A változás (tehát a munkaviszony megszűnése) a kisadózói jogviszonyát csak abban az esetben érinti, ha nem tulajdonos tagja a kft.-nek. Amennyiben ugyanis a kft. tulajdonos tagjáról van szó, akkor mindössze annyi történik, hogy nem heti 36 órát elérő munkaviszonyára, hanem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. január 16.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszony megszűnése

Kérdés: Jogutódlásként kell kezelni az OEP-ellátások szempontjából azt az esetet, ha egy munkavállaló egy cégcsoport két tagjánál is foglalkoztatásban áll, de az egyiknél megszűnik a jogviszonya?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben többes jogviszonyról van szó, melyek közül az egyik megszűnik. Ebben az esetben jogutódlásról nem beszélhetünk, és nem alkalmazható az Eb-tv. R. 28. §-a (5) bekezdésének azon előírása, miszerint jogutódlás esetén a biztosítási jogviszony kezdőnapja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 28.
Kapcsolódó címke:

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az átalányadó alapja és az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási kötelezettségei között valóban szoros kapcsolat van, hisz a biztosított, többes jogviszonyban nem álló vállalkozó a – minimális adó- és járulékfizetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével – az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. október 24.

Heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó bejelentése

Kérdés: Mi az oka annak, hogy be kell adni a '08-as bevallás M lapját nullásan azokról a társas vállalkozókról is, akik máshol rendelkeznek heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, ahol a bejelentésük és a közteherfizetés is rendben megtörténik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A bejelentési kötelezettség oka, hogy a heti 36 órás munkaviszonyban álló társas vállalkozó biztosított, és a tényleges tagi jövedelme alapján járulékfizetési kötelezettség terheli. E jogviszonya alapján is szert tehet szolgálati időre, illetve járulékalapot képező...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 18.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő szülése

Kérdés: Egy kismama közel kétéves folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, amelyből az első év megbízási jogviszony volt, míg az ezt követő több mint fél év már munkaviszony. Emellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, immár három éve. Figyelembe vehető ebben az esetben az őstermelőként szerzett jövedelem a CSED és a GYED összegének megállapításakor?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés nem tartalmazza az említett őstermelő bevételének nagyságát (ami a biztosított mezőgazdasági őstermelő esetében meghatározza a járulékfizetési kötelezettséget, illetve a járulékok és ellátási alapok összegét), de jelen esetben ennek ismerete nem is szükséges,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 9.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy kft. személyesen nem közreműködő tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha egy betéti társaság bejelentett kisadózó beltagjaként a havi 75?ezer forintos tételes adó fizetését vállalta?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban azt kell leszögeznünk, hogy a kisadózói jogviszony semmilyen formában sem befolyásolja a kft.-ben fennálló járulékfizetési kötelezettséget, ugyanakkor a kisadózói jogállásra hatással lehet a kft.-ben létesített biztosítási jogviszony.Kft.-tag ügyvezetőjéről...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 25.

Hiányzó jövedelem nyugdíjkérelem esetén

Kérdés: Hol nézhet utána hivatalosan elektronikus formában a vállalkozása adatainak az a magánszemély, aki 1988-1996 között többes jogviszonyú egyéni vállalkozó volt, 2017-ben nyugdíjkérelmet nyújtott be, de a kapott jogosultságiidő- és keresetkimutatásban a vállalkozásból befizetett járulékokat és jövedelmet nem vették figyelembe? Mi a további teendő ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben a nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban az átlagszámítási időszakon (1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításáig terjedő idő) belüli időtartamban nem vettek figyelembe bért, akkor a közigazgatási határozat elleni fellebbezésben kell kérni a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 25.

Többes jogviszonyú nem főfoglalkozású kisadózó

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak annak ellenére, hogy kisadózó egyéni vállalkozóként már megfizeti a 25 ezer forintos tételes adót, és a Kata-tv. rendelkezései szerint ezzel mentesül a járulékok megfizetése alól?
Részlet az állásfoglalásából: […] A havi 25 ezer forintos tételes adó nem általában, hanem a kisadózó vállalkozásban mentesít az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól. A Kata-tv. 9. §-a szerint a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 11.

GYED-en lévő evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Mi alapján köteles járulékfizetésre egy eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó a GYED tartama alatt, amennyiben személyesen közreműködik a vállalkozásában?
Részlet az állásfoglalásából: […] A biztosított – többes jogviszonyban nem álló – evás egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 29/A. §-a szabályozza. Ennek (1) bekezdése szerint az e körbe tartozó vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének havonta a minimális...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 11.
1
…
12
13
14
…
31