Ügyvéd munkaviszonya

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi iroda tagja nem állhat munkaviszonyban a saját irodájával, mert ezt az Ütv. tiltja.Az Ütv. 6. §-a az alábbiak szerint rendelkezik az összeférhetetlenségről:"(1) Az ügyvéd a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Természetbeni juttatás közterhei

Kérdés: Milyen adó és járulék terheli azt a 12 ezer forintos vázát, melyet egy kft. névnapi ajándékként vesz egyik vevője (ez is kft.) ügyvezetőjének? Mivel ez nem reprezentáció és nem üzleti ajándék, 44 százalék személyi jövedelemadó és 29 százalék társadalombiztosítási járulék, vagy 44 százalék személyi jövedelemadó és 11 százalék egészségügyi hozzájárulás? Mint természetbeni juttatás a Tao-nál el nem ismert költség-e, amivel a társaságiadó-alapot is növelni kell? Csak az ajándékozót terheli-e fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdés helyes megválaszolásához azt kell eldönteni, hogy az Szja-tv. 69. § (5) bekezdés b) pontja szerinti kifizetői ajándékozás, vagy a (9) bekezdés e) pontjában szabályozott üzleti ajándékozás történt. A kifizető által adott ajándék természetbeni juttatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Segítő családtag eho-ja

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a segítő családtag díjazása után abban az esetben, ha van főfoglalkozása, ahol a tételes eho-t megfizetik utána?
Részlet a válaszából: […] A segítő családtag biztosítási kötelezettségét a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja alapján kell megállapítani. Ha a segítő családtag számára kifizetett, személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem eléri vagy meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Teniszbérlet járulékai

Kérdés: Vállalatunk teniszbérletet vásárolt dolgozói számára – a számlán a vállalat neve szerepel –, ami után megfizettük a 44 százalék személyi jövedelemadót. Társadalombiztosítási szempontból milyen járulékfizetési kötelezettségünk van?
Részlet a válaszából: […] A vállalat által vásárolt teniszbérlet az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatásnak tekintendő.A Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja értelmében az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke (az üzleti ajándék és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Végkielégítés egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: 2003. január 1-jétől kell-e 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot vonni a vállalati végkielégítés összegéből?
Részlet a válaszából: […] Nem.A Tbj-tv. 2003. január 1-jétől hatályos szövege szerint a foglalkoztatott 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatók által nyújtott jóléti juttatások egyik leggyakoribb formája a munkavállalók részére biztosított étkezési utalvány. Nem kétséges, hogy az utalvány egy olyan juttatási forma, amit az adó- és járulékszabályok sem hagyhatnak figyelmen kívül.A szabályok közül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott javára kötött szerződések járulékvonzatával kapcsolatos kérdésre csak az adott biztosítási szerződés tartalmának pontos ismeretében lehet kategorikus választ adni. Mivel ez nem áll rendelkezésünkre, az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a lehetséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Szabadságmegváltás járuléka

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címén kifizetett összeg után, abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben végig beteg volt?
Részlet a válaszából: […] A helyes válasz érdekében most is – ahogy minden esetben, ha azt kell eldöntenünk, hogy egy adott juttatásnak van-e társadalombiztosításijárulék-vonzata – további két kérdést kell magunknak feltenni: 1. Az adott juttatás biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Külföldi napidíj járuléka

Kérdés: A külföldi napidíj adóköteles része után kell-e fizetni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban kifizetett szja alapját képező juttatások járulékalapot képeznek. A külföldi napidíj adóköteles része olyan költségtérítés, amely nem minősül természetbeni juttatásnak. Ebből következik, hogy az ilyen címen kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási jogszabályok szerint a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak. Így a társaságnak sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a tagnak kiosztott jövedelem után. A tag sem fizet egyéni járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
18
19