105 talált cikk a telefon kifejezésre

Kérdés: Kell-e valamilyen pluszjuttatást fizetni azoknak a dolgozóknak, akiket a munkáltatójuk a 2005. december 27-étől január 6-áig terjedő időszakban reggel 6-19 óra között ügyeletre jelölt ki? A dolgozóknak ezen időszak alatt telefonon, illetve interneten folyamatosan rendelkezésre kellett állniuk, így az eredetileg tervezett szabadságukat sem vehették ki. Az ügyelet kijelölésére azért került sor, mert a munkáltató egy új bérszámfejtési rendszerre állt át, és az ezenközben felmerülő problémák megoldása érdekében szükség volt a rendelkezésre állásra.

Kérdés: Hány fő tartós foglalkoztatása esetén kell társadalombiztosítási kifizetőhelyet létesíteni? Hány hónapon keresztül kell tartósan a létszámot elérni? A létesítéssel kapcsolatban milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak?

Kérdés: Hogyan teljesítheti az EMMA-adatszolgáltatást a munkáltató büntetés nélkül abban az esetben, ha a munkavállaló bejelentés nélkül távozik, és soha többé nem jön dolgozni? Néhány iparágban ez gyakran előfordul, a munkáltató nem tudja, mi történt a dolgozóval, legjobb esetben 2-3 hét múlva megjelenik az irataiért, a visszamenőleges kijelentés miatt azonban a Munkaügyi Főfelügyelőség már büntetést szab ki.

Kérdés: Milyen kifizetési kötelezettségeket kell teljesíteni a vállalati előfizetéses mobiltelefonok után?

Kérdés: Keletkezik-e természetbeni juttatás címén adóköteles jövedelem abban az esetben, ha egy társas vállalkozás telefonkártyát juttat azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkaköre olyan, hogy nincsenek folyamatosan a telephelyen, pl. árubeszerzők, illetve emellett telefonkártyát kapnak a vezetők is? A havonta adható kártya értéke maximálva van, havi 5000 forintban. A dolgozók saját telefonjukat használják a társaság érdekében.

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?

Kérdés: Összevonandó szja-köteles jövedelemnek minősül-e a mobiltelefon-feltöltő kártya vásárlására fordított összeg az egyéni vállalkozók esetében? Kell-e ezután valamilyen társadalombiztosítási járulékot vagy eho-t fizetni, illetve a NYENYI-n szerepel-e ez az összeg?

Kérdés: Üzemi baleset esetén kötelező-e az OEP által kiadott baleseti jegyzőkönyvet használni, amelynek nyomdai ára 7500 forint/10 db, vagy más is használható erre a célra?

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy ha a dolgozók a cég telefonját magáncélra is használják, akkor a telefonszámla után adót kell fizetni?

Kérdés: Milyen kötelezettségeik vannak a munkáltatóknak az új munkaügyi adatbázis bevezetésével kapcsolatban?