Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugellátásnak, emiatt az ellátás mellett dolgozó sem tekinthető nyugdíjas munkavállalónak.A rokkantsági ellátás mellett foglalkoztatott személy a munkabéréből 4 százalék természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Nyugdíjkorhatárt be nem töltött kisadózó tételes adója

Kérdés: Meg kell fizetnie a havi 50 ezer forint összegű tételes adót egy nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek, aki társas vállalkozóként, valamint kisadózó egyéni vállalkozóként is folytatott tevékenységet, és a jövedelme 2016 októberében túllépte a kereseti korlátot, ezért a 2 havi nyugellátása visszavonásra került? A?Kata-tv.-ben nem található erre vonatkozó szabályozás.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása előtt érdemes tisztázni néhány fogalmat. A Tbj-tv. értelmében kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Kiegészítő tevékenységű tag hozzájárulás-fizetési felső határa

Kérdés: Figyelembe vehető a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék az éves 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egy társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja esetében, aki az elmúlt 5 évben a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levonásra került a személyi jövedelemadó, valamint az eho is a 450?000 forint keretösszeg figyelembevétele mellett? Amennyiben beszámítható ez a közteher, akkor vissza lehet igényelni a korábbi évekre vonatkozólag az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás 450 ezer forintos éves felső határát többek között csökkenti az érintett által, illetve után megfizetett éves egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Nem működő bt. beltagja

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy nem működő betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagja után?
Részlet a válaszából: […] A beltag nem működik ugyan személyesen közre a társaság tevékenységében, de az ügyvezetésre valószínűséggel jogosult. Ügyvezetői státuszára tekintettel pedig a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül.Mégpedig biztosított társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

1953-ban született férfi nyugellátása

Kérdés: Beszámítják a jogszerző időbe a nyugdíjkorhatár óta eltelt időszakot egy 1953 nyarán született férfi esetében, aki nem kérte azonnal a nyugdíjazását, hanem még 8 hónapig munkaviszonyban maradt? A leendő nyugdíj számításánál figyelembe fogják venni a havi félszázalékos emelést?
Részlet a válaszából: […] Ha valaki a nyugdíjkorhatára betöltése után az öregségi nyugdíj megállapítása nélkül tovább dolgozik, és a jogviszonyában – ami lehet például munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony – biztosítottnak minősül, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.
Kapcsolódó címke:

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Kétszeresen kell megfizetni a járulékokat abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. tagja személyes közreműködése alapján és a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenysége alapján is társas vállalkozóvá válik?
Részlet a válaszából: […] Természetesen nem, mivel a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a tulajdonos tag egyidejűleg ugyanabban a társas vállalkozásban két társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkezzék. A Tbj-tv. 4.§-a d) pontjának 5. alpontja szerint társas vállalkozónak tekintendő a bt., kkt., kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.
Kapcsolódó címke:

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése szerint a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, és ettől az időponttól a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A Ctv. 99....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy kft. személyesen nem közreműködő tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha egy betéti társaság bejelentett kisadózó beltagjaként a havi 75?ezer forintos tételes adó fizetését vállalta?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban azt kell leszögeznünk, hogy a kisadózói jogviszony semmilyen formában sem befolyásolja a kft.-ben fennálló járulékfizetési kötelezettséget, ugyanakkor a kisadózói jogállásra hatással lehet a kft.-ben létesített biztosítási jogviszony.Kft.-tag ügyvezetőjéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Kiva hatálya alá tartozó kft. ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kiva hatálya alá tartozó kft.-ben a tulajdonos ügyvezetőnek abban az esetben, ha egyben egyéni vállalkozó is, és a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségét abban a jogviszonyában teljesíti? Hogyan kell eljárni akkor, ha a kft.-ben személyi jellegű kifizetésben is részesül? Mennyiben változik a helyzet, ha az ügyvezetést részmunkaidőben látja el?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás foglalkoztatottjai egyéni járulékfizetésüket az általános szabályok szerint teljesítik, míg szociális hozzájárulási adót nem kell utánuk fizetnie a cégnek, viszont a személyi jellegű kifizetésekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Öregségi nyugdíjkorhatárt elért munkavállaló egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére az a munkaviszonyban álló dolgozó, aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, de egyelőre nem kívánja igénybe venni az öregségi nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, de nyugellátást igénybe nem vevő munkavállaló a munkajogi szabályok alkalmazásában nyugdíjasnak minősül ugyan, feltéve hogy az öregségi nyugellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik [Mt. 294. § (1) bek. g) pont], de ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.
1
36
37
38
118