Étkezési hozzájárulás figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Kell-e a dolgozónak egészségbiztosítási járulékot fizetnie az étkezési hozzájárulás címén kifizetett összeg után, ha a naptári hónap teljes tartama alatt keresőképtelen beteg volt és táppénzben részesült? A cég minden alkalmazottjának – munkaszerződésben rögzítettek alapján – adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást fizet. A társaság belső szabályzata értelmében az adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást a betegszabadság, illetve a táppénzes időre is fizetik. Tekintettel arra, hogy az étkezési hozzájárulás után az egészségbiztosítási járulékot a dolgozó megfizette, ezért a táppénz összegének kiszámításánál a havi 6000 forintot rendszeres jövedelemként vettük figyelembe. A munkáltatónál tartott ellenőrzés ezt kifogásolta. Az egészségbiztosításijárulék-fizetés ellenére táppénz alapjaként miért nem vehető figyelembe ez az összeg?
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. 47. §-ában foglaltakra tekintettel nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított teljes keresetét megkapja, illetve ha keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után. Nem vitás, hogy a dolgozó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Gyermekápolási táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a gyermekápolási táppénz alapja, ha a biztosított 2001. január 29-től 2002. augusztus 14-ig gyermekgondozási díjban, 2002. augusztus 15-től 2003. augusztus 14-ig gyermekgondozási segélyben részesült, majd augusztus 15-től szeptember 1-jéig fizetett szabadságon volt, és szeptember 2-től beteg gyermeke ápolása miatta gyermekápolási táppénzt igényel.
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a biztosítottnak azért nincs figyelembe vehető jövedelme, mert gyermekgondozási díjban részesült, ezért a gyermekápolási táppénz alapját az Eb-tv. 48. § (5) bekezdésében foglaltak alapján a korábban folyósított ellátás alapját képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Táppénz alapja üzemi baleseti táppénz után

Kérdés: A dolgozó 2001. november 26-án üzemi balesetet szenvedett, melynek következtében egy évig táppénzben részesült. Egyéb betegsége miatt az orvos (8-as kóddal) ismét keresőképtelen állományba vette 2003. január 24-től. A dolgozó 2002. november 26-tól 2003. január 23-ig fizetett szabadságon volt.Milyen jövedelem alapján, és meddig jár részére a táppénz?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított a 2003. január 24-én kezdődő keresőképtelensége esetén a betegszabadság lejártát követően egy évig jogosult táppénzre. (Nem előzmény a baleseti táppénz folyósításának az időtartama.) Mivel nincs a dolgozónak az Eb-tv. 48. § (2)–(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Passzív jogú táppénz

Kérdés: 2003. július 1-jétől mennyi ideig folyósítható táppénz annak a dolgozónak, aki 2003. február 22-től keresőképtelen beteg, és jelenleg is táppénzben részesül? A dolgozó munkaviszonya 2003. március 31-én megszűnt. Előzménye: 2002. április 28. (1 nap), és november 11-től 22-ig (12 nap).
Részlet a válaszából: […] ...2003. február 22-én keresőképtelenné vált dolgozó esetében a passzív jogú táppénz folyósításának lehetősége a régi szabályozás alapján még egy év. Az előzmény betudásával tehát a dolgozó 352 nap táppénzre jogosult. A 180 napos folyósítási korlát a 2003....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

RSZJ-ben részesülő személy egyéni járulékfizetése

Kérdés: Évekkel ezelőtt alkalmaztunk egy 50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalót. Mivel ilyen esettel még nem találkoztunk, több fórumon is érdeklődtünk alkalmazásának feltételeiről. A TB-közlöny évente azt írta, hogy a rokkantnyugdíjasnak megfelelően lehet őt foglalkoztatni. Nem régen viszont az Önök lapjában azt olvastuk, hogy ettől a munkavállalótól le kell vonni a járulékokat, mert a nyugdíjkorhatár elérésével nyugdíjat fog kapni. Kérdésünk, mikor lépett ez életbe? Hogyan oldjuk meg ezt a problémát?
Részlet a válaszából: […] ...fizetése alól. Ez azt is jelenti, hogy e járulékok fizetése révén – az egyéb jogosultsági feltételek teljesülése esetén – táppénzben is részesülhet, illetve szolgálati időt szerez, ami alapján nyugellátásra válhat jogosulttá.Esetében a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Választás a rokkantsági nyugdíj és a táppénz között

Kérdés: Egy kft.-nél munkaviszonyban álló dolgozónak az OSZI 2003. szeptember hónapban 67 százalékos rokkantságot állapított meg. A dolgozó egyéves táppénzideje 2004. márciusban jár le. Van-e lehetősége a dolgozónak 2004. márciusig igénybe venni a táppénzt, ha annak összege kedvezőbb, mint a rokkantsági nyugdíj? A munkáltató kérheti-e, hogy a dolgozó már most kérje a rokkantsági nyugdíj megállapítását és folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...az igénylő munkaviszonyban áll, rokkantsági nyugdíjra a jogosultsága azon a napon nyílik meg, amelytőla) munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagyb) munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Terhességi-gyermekágyi segély alapja

Kérdés: Hogyan befolyásolja a 2003. évben megállapítandó terhességi-gyermekágyi segély összegét, ha az igénylő 2002-ben hat hónapig passzív jogon táppénzben részesült? (Munkaviszonya előző munkahelyén 2002. február 28-án megszűnt, 2002. március 1-jétől keresőképtelen beteg, és 2002. augusztus 23-ig táppénzben részesült. 2002. augusztus 26-tól jelenleg is munkaviszonyban áll.)
Részlet a válaszából: […] ...ismertetésével tudunk válaszolni. Fő szabály szerint a terhességi-gyermekágyi segély alapját képező naptári napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, ha van az igénylőnek a jogosultságot megelőző naptári évben, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása

Kérdés: 1948 júniusában született nő munkaviszonya – a munkáltatónál véghezvitt racionalizálás miatt – 2002. decemberben megszűnt. Az elbocsátás napján a munkavállaló szolgálati ideje igazoltan 38 év, 141 nap volt. Az azóta eltelt időben a nő beteg lett, munkaképesség-csökkenésének mértékét 50 százalékban állapították meg. 2003. szeptember 10-ig lehetett munkanélküli-segélyen. Milyen kedvezmény illeti meg a munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása esetén? Ha nem tud elhelyezkedni a munkanélküli-ellátás ideje alatt, mikor mehet nyugdíjba, illetőleg milyen lehetősége van jövedelemszerzésre?
Részlet a válaszából: […] ...az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint az 50 százalékot eléri, továbbá munkanélküli-ellátásban, keresetkiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül. A 2002. december 31-ét követő időponttól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Kórházi kezelés költségei

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a munkáltatónak a biztosítási jogviszony megszűnését követő egy hónap múlva kezdődő féléves kórházi kezelés költségét abban az esetben, ha a beteg nem kapott táppénzt, és hozzátartozója sem jelentette be eltartottként az OEP-nél?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tartalmaz utalást arra vonatkozóan, hogy a munkáltató fizetési kötelezettsége mi alapján merült fel, egyáltalán hogyan került szóba. Éppen ezért a problémára csak általánosságban tudunk válaszolni, megnevezve azt az egyetlen esetet, amikor a foglalkoztatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Társadalombiztosítási ellátások megbízási díj alapján

Kérdés: Főállású egyéni vállalkozó megbízási szerződés alapján járulékköteles megbízási díjban részesül. Milyen ellátásokra jogosult ezen megbízási díj után, illetve ez a jövedelem képez-e nyugdíjalapot?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot.Ez viszont azt jelenti, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (tehát a táppénz is) mindkét jogviszony alapján – figyelembe véve a jogosultság egyéb feltételeit – igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
1
132
133
134
143