Találati lista:
41. cikk / 216 Zrt. vezérigazgató tagjának jogviszonyai
Kérdés: Helyesen bírálta el a jogviszonyokat a zrt. az alábbi esetben? A társaság 2 alapítója közül a 90 százalékos részvényes rokkantsági el-látásban részesül, a részvények 10 százalékának tulajdonosa az alapszabály értelmében 2017. július 11-től megbízási jogviszonyban a társaság vezérigazgatója és a munkáltatói jogok gyakorlója havi bruttó 40 ezer forint megbízási díj ellenében, ezenkívül a társaságban heti 20 órás munkaviszony keretében klímaszerelőként is dolgozik. A cég a vezérigazgató jogviszonyát 2017. július 11-től a 17T1041 nyomtatványon 1210 FEOR-kóddal bejelentette, tekintettel arra, hogy a megbízási díja alapján biztosítottá vált, a július havi 1708 számú bevallásban így már a 20 órás munkaviszony és a megbízási jogviszony is szerepel. Meg kell esetleg fizetni a minimumjárulékot a vezérigazgató után ebben az esetben?
42. cikk / 216 1954-ben született magánnyugdíjpénztár-tag nyugdíjazása
Kérdés: Érdemes visszalépnie a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe annak az 1954. november 28-án született férfinak, aki 2018. május 28-án eléri a nyugdíjkorhatárt, és 2018 augusztusára 45 év szolgálati idővel fog rendelkezni? A magánszemély magánnyugdíjpénztári számláján jelenleg 8 millió forint van, aminek kb. a fele a befizetés, a másik fele pedig a hozam.
43. cikk / 216 Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet
Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
44. cikk / 216 Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya
Kérdés: Kétszeresen kell megfizetni a járulékokat abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. tagja személyes közreműködése alapján és a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenysége alapján is társas vállalkozóvá válik?
45. cikk / 216 Tagsági jogviszony EGT-tagállamban
Kérdés: Milyen dokumentumokat kell kitölteni, illetve hol kell bejelenteni egy magyar munkavállaló EGT-tagállamban történő tagsági jogviszonyát? Adózhat a magyar szabályok szerint, ha 90 napot meghaladóan végzi a tevékenységét? Van-e különbség e tekintetben a munkaviszonyban végzett tevékenység és a tagsági jogviszonyban végzett tevékenység között?
46. cikk / 216 Nyugdíjas tagok jogviszonya
Kérdés: Helyesen jár el az a cég, amely úgy módosítja a társasági szerződését, hogy a saját jogú nyugdíjas tagok a személyes közreműködést nem munkaviszony, hanem társas vállalkozói jogviszony keretében végzik, és így a társaságot csak havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulék terheli? Valóban ez a legalacsonyabb közteherfizetési kötelezettséggel járó konstrukció?
47. cikk / 216 Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után
Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
48. cikk / 216 Ügyvédi iroda tagjának jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell elbírálni az ügyvédi iroda tagjának jogviszonyát? Több kiadványban is olvasható, hogy az ügyvédi iroda tagja kötelezően társas vállalkozónak minősül. Ugyanakkor a NAV azt a tájékoztatást adta, hogy az ügyvédi iroda tagja nem társas vállalkozó abban az esetben, ha munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, és működik közre személyesen.
49. cikk / 216 Kft.-tag jogviszonyai
Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
50. cikk / 216 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
