Zrt. vezérigazgató tagjának jogviszonyai

Kérdés: Helyesen bírálta el a jogviszonyokat a zrt. az alábbi esetben? A társaság 2 alapítója közül a 90 százalékos részvényes rokkantsági el-látásban részesül, a részvények 10 százalékának tulajdonosa az alapszabály értelmében 2017. július 11-től megbízási jogviszonyban a társaság vezérigazgatója és a munkáltatói jogok gyakorlója havi bruttó 40 ezer forint megbízási díj ellenében, ezenkívül a társaságban heti 20 órás munkaviszony keretében klímaszerelőként is dolgozik. A cég a vezérigazgató jogviszonyát 2017. július 11-től a 17T1041 nyomtatványon 1210 FEOR-kóddal bejelentette, tekintettel arra, hogy a megbízási díja alapján biztosítottá vált, a július havi 1708 számú bevallásban így már a 20 órás munkaviszony és a megbízási jogviszony is szerepel. Meg kell esetleg fizetni a minimumjárulékot a vezérigazgató után ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási kötelezettség megállapításának egyik alapszabálya [Tbj-tv. 9. § (1) bekezdése], hogy azt minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni.A kérdésben taglalt helyzetben teljes mértékig helyesen került alkalmazásra ez az előírás. Az érintett személy két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.
Kapcsolódó címke:

1954-ben született magánnyugdíjpénztár-tag nyugdíjazása

Kérdés: Érdemes visszalépnie a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe annak az 1954. november 28-án született férfinak, aki 2018. május 28-án eléri a nyugdíjkorhatárt, és 2018 augusztusára 45 év szolgálati idővel fog rendelkezni? A magánszemély magánnyugdíjpénztári számláján jelenleg 8 millió forint van, aminek kb. a fele a befizetés, a másik fele pedig a hozam.
Részlet a válaszából: […] A magánnyugdíjpénztár tagja bármikor dönthet úgy, hogy a tagságát megszünteti, és visszalép az állami nyugdíjrendszerbe. Visszalépés esetén az öregségi nyugellátás összege nem kerül csökkentésre. Az öregségi nyugdíj csökkentésének mértéke a Tny-tv. 1. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet

Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A www.nav.gov.hu honlapon megjelent tájékoztatás pontos útmutatást ad a 2017. július 1-jén bevezetett új szövetkezeti formáról, amelynek jogszabályi hátterét a Szöv-tv.-t kiegészítő 2017. évi LXXXIX. tv. és a 2017. évi LXXVII. tv. biztosítja.A közérdekű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Kétszeresen kell megfizetni a járulékokat abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. tagja személyes közreműködése alapján és a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenysége alapján is társas vállalkozóvá válik?
Részlet a válaszából: […] Természetesen nem, mivel a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a tulajdonos tag egyidejűleg ugyanabban a társas vállalkozásban két társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkezzék. A Tbj-tv. 4.§-a d) pontjának 5. alpontja szerint társas vállalkozónak tekintendő a bt., kkt., kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.
Kapcsolódó címke:

Tagsági jogviszony EGT-tagállamban

Kérdés: Milyen dokumentumokat kell kitölteni, illetve hol kell bejelenteni egy magyar munkavállaló EGT-tagállamban történő tagsági jogviszonyát? Adózhat a magyar szabályok szerint, ha 90 napot meghaladóan végzi a tevékenységét? Van-e különbség e tekintetben a munkaviszonyban végzett tevékenység és a tagsági jogviszonyban végzett tevékenység között?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben, társas vállalkozás tagjáról van szó, aki kiküldetésben EGT-tagállamban végez munkát.A 883/2004/EK rendelet 12. cikke értelmében a kiküldött munkavállaló (társas vállalkozó) 24 hónapig a kiküldő ország társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt marad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas tagok jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el az a cég, amely úgy módosítja a társasági szerződését, hogy a saját jogú nyugdíjas tagok a személyes közreműködést nem munkaviszony, hanem társas vállalkozói jogviszony keretében végzik, és így a társaságot csak havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulék terheli? Valóban ez a legalacsonyabb közteherfizetési kötelezettséggel járó konstrukció?
Részlet a válaszából: […] Igen, a gondolatsor helyes. A társasági szerződés módosítása legfeljebb abban az esetben szükséges, ha korábbi szerződés kifejezetten utalást tartalmaz arra, hogy a tagok munkaviszony keretében vesznek részt a társaság tevékenységében. Ebben az esetben az említett kitétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a kérdésben említett volt egyetemi hallgató – biztosítási jogviszony híján – a diákigazolvány érvényességi ideje + 45 nap lejártát követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lenne kötelezett. Jelen esetben viszont van fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Ügyvédi iroda tagjának jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell elbírálni az ügyvédi iroda tagjának jogviszonyát? Több kiadványban is olvasható, hogy az ügyvédi iroda tagja kötelezően társas vállalkozónak minősül. Ugyanakkor a NAV azt a tájékoztatást adta, hogy az ügyvédi iroda tagja nem társas vállalkozó abban az esetben, ha munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, és működik közre személyesen.
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdésből nem derül ki, hogy milyen szöveg­összefüggésben került sor az említett adóhatósági tájékoztatásra, de nyilvánvalóan félreértésről van szó.A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 3. alpontja egyértelműen kimondja, hogy az ügyvédi iroda tagja – minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.
Kapcsolódó címke:

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt megoldásnak nincs akadálya. A társaság tulajdonos-ügyvezetője a Ptk. szerint ugyan munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket, ám ha a cég ez utóbbi megoldást választja, akkor a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből hiányzik egy lényeges információ, mégpedig az, hogy a kft. ügyvezetője tagja-e a társaságnak, vagy sem. Ugyanis teljesen eltérő szabályok vonatkoznak rá annak függvényében, hogy a társaság ügyvezetését tulajdonosként vagy üzletrésszel nem rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.
1
4
5
6
22