252 cikk rendezése:
61. cikk / 252 Kiva alapjának meghatározása
Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
62. cikk / 252 Rokkantsági ellátás összege
Kérdés: Várható az alacsony összegű rokkantsági ellátások emelése a közeljövőben valamilyen formában?
63. cikk / 252 A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap
Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
64. cikk / 252 Végrehajtás egyszeri juttatásból
Kérdés: Vonhatja az önálló bírósági végrehajtó az egészségügyben dolgozó munkavállaló részére a veszélyhelyzetben nyújtott helytállása elismeréseként a munkáltató által folyósított egyszeri juttatásból a végrehajtási eljárás során elvont munkabérrészt, vagy az említett kifizetés mentes a letiltási teher alól?
65. cikk / 252 Nappali tagozatos egyetemi hallgató alkalmazása
Kérdés: Alkalmazható teljes munkaidőben egy nappali tagozatos egyetemi hallgató? Vonatkozik-e rá valamilyen speciális járulékfizetési szabály?
66. cikk / 252 Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
67. cikk / 252 Letiltás kamatai
Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
68. cikk / 252 Nyugellátás összege
Kérdés: Ezután minden hónapban a nyugdíjprémiummal emelt összegben fogják kapni a nyugellátást a jogosultak?
69. cikk / 252 Rehabilitációs ellátás összegének emelése
Kérdés: Jogosult lesz januárban nyugdíjemelésre egy 2019 februárja óta rehabilitációs ellátásban részesülő személy? Amennyiben igen, akkor milyen mértékű emelésre számíthat?
70. cikk / 252 Rezsiutalvány
Kérdés: Hol érdeklődhet az a nyugdíjas személy, akinek nem érkezett meg a rezsiutalványa, és sehol nem kapott megfelelő információt arról, hogy kihez kell fordulnia?