Tanulmányi támogatás

Kérdés: Adó-, illetve járulékköteles jövedelemnek számít egy kft., valamint nappali tagozatos egyetemi hallgatók között létrejött tanulmányi szerződés alapján fizetett tanulmányi támogatás abban az esetben, ha a támogatottak vállalják, hogy a kötelező szakmai gyakorlatot a támogatónál teljesítik, a szakdolgozatot a támogatónál készítik el, illetve a tanulmányok befejezését követően a támogatónál munkaviszonyt létesítenek legalább a támogatás időtartamával megegyező időre? A tanulmányok ideje alatt a támogatott folyamatosan kapcsolatot tart a támogató által kijelölt mentorokkal. A tanulmányi támogatás összege a tanulmányi eredményektől függően maximum havi 75 000 forint. Be kell jelenteni a diákokat a 'T1041-es nyomtatványon?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben vázolt támogatás adómentességét jogszabály nem teszi lehetővé. Adómentesnek mindössze a nappali tagozatos egyetemi hallgatóknak a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás minősülhet, annak is havonta legfeljebb a hónap első napján érvényes havi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 25.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége több munkaviszony esetén

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, akinek van egy heti 30 és egy heti 10 órás munkaviszonya is? Kell minimumjárulékot fizetnie, vagy a két munka­viszony együttes munkaideje alapján csak a kivét után köteles megfizetni a járulékokat?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kifejezetten az ilyen esetre vonatkozó járulékfizetési szabályokat találhatunk a Tbj-tv. 31. §-ában, melynek (1) bekezdése úgy szól, hogy több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 4.

Saját személygépkocsi hivatali célú használata

Kérdés: Keletkezik valamilyen jövedelme a munkavállalónak abban az esetben, ha a tulajdonában lévő személygépkocsi hivatali célú használata esetén nem 9 forintot, hanem 20 forintot fizet kilométerenként? Milyen közterheket kell fizetnie a kifizetőnek, illetve a munkavállalónak ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi hivatali célú használatáért kapott költségtérítés adókötelezettsége elsősorban attól függ, hogy azt kiküldetési rendelvény alapján fizetik ki, vagy más elszámolási alapot alkalmaznak.Az Szja-tv. 3. §-ának 83....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. október 21.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Okozhat valamilyen problémát az a helyzet, ha egy egyszemélyes kft. ügyvezetője megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és így társas vállalkozóként biztosítottá vált, de a társasági szerződés nem tartalmazza a jogviszonyt? Végezhet egyéb tevékenységet a cégben megbízásos jogviszonyban, akár ingyen is? Ha igen, milyen járulékkötelezettség keletkezik ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az első kérdésre a választ a Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdésébe foglalt rendelkezés adja meg, miszerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 23.

Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató bejelentése

Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgatót, aki a 4 hetes kötelező szakmai gyakorlatát tölti, a díjazása 60 900 forint, azaz hetente a minimálbér 15 százalékát nem haladja meg? Hogyan kell bejelenteni a hallgatói jogviszonyt a '08-as nyomtatványon?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés kapcsán röviden áttekintjük a hallgatói munkaszerződés alapján történő foglalkoztatás szabályozását, ugyanis abban 2014. január 1-jétől markáns változás következett be. A Felsőokt-tv. 44. §-ának (1) bekezdése értelmében a hallgató hallgatói...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Munkaviszonyban álló ügyvezető egyéb vezető tisztségei

Kérdés: Vállalhat több másik kft.-ben vezető tisztséget díjazás nélkül egy kft. heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó ügyvezető igazgatója, aki a többi cégnek is tagja? Amennyiben igen, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nincs jogi akadálya annak, hogy az ügyvezető egy­idejűleg más gazdasági társaság(ok)ban is tagként vezető tisztséget töltsön be. A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 2.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet az állásfoglalásából: […] Kezdjük a választ a 2011. december 20-án megszűnt munkaviszonnyal összefüggésben kifizetendő elmaradt jövedelemmel és az átalány-kártérítéssel. Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy az adókötelezettség jogcímét, valamint az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. június 24.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerint az adókötelezettség jogcímét a késedelmi kamat címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 13.

Kártérítés késedelmi kamatának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy volt munkavállaló részére a munkaviszony jogellenes megszüntetéséből adódóan elmaradt jövedelemre tekintettel a bíróság által megítélt kártérítési összeg késedelmi kamata után?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontja úgy szól, hogy az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés címén megszerzett bevétel esetén az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó munkaviszonya kisvállalati adóalany kft.-nél

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 40 órás munkaviszonyt létesít egy kisvállalati adózást választó kft.-nél?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az a tény, hogy a kérdésben említett egyéni vállalkozó kisvállalati adó szerinti közteher-fizetést választó kft. alkalmazottja, és emiatt a jogviszonyával kapcsolatban nem terheli a munkáltatóját szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség, nem érinti az egyéni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 8.
1
…
12
13
14
…
18