Kft. tagjainak járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. két tulajdonos-ügyvezetőjének, akik megbízási jogviszonyban látják el a tevékenységüket „0” forint megbízási díjért? Közülük az egyik heti 36 órát elérő munkaviszonyban áll egy másik cégnél, a másik pedig választott tisztségviselő egy alapítványban, ahol biztosítottnak minősül.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben két ügyvezetőről van szó, akik ingyenes megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetést, ami révén a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján mindketten társas vállalkozónak minősülnek.Ez a heti 36 órás munkaviszonnyal is rendelkező tagnak előnyös, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Beltag közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaságnak a beltag után abban az esetben, ha az ügyvezetést a kültag látja el, a beltag semmilyen módon nem működik közre a társaságban, és eddig rendelkezett főfoglalkozású munkaviszonnyal, ami 2024. július hónap végén megszűnik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak szerint a beltag semmilyen formában nem működik közre a társaságban, és az ügyvezetést sem látja el. Feltételezve, hogy a társasági szerződés sem ír elő számára személyes közreműködési kötelezettséget, vele kapcsolatban a társaságnak – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Jövedelem megállapítása üzletrész névérték alatt történő megvásárlása esetén

Kérdés: Helyesen állapította meg a cég az üzletrészt megvásárló tag 650.000 forintos egyéb bevételét abban az esetben, ha egy kft. magánszemély tagja megvette a másik magánszemély tag 1.500.000 forint névértékű üzletrészét 850.000 forintért? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a vásárlónak ez után a jövedelem után? Ha igen, mi lesz a közteher alapja?
Részlet a válaszából: […] Az adókötelezettséget általában az eladó oldaláról keressük, de valóban előfordulhatnak olyan esetek, amikor a vevőt terheli adókötelezettség. Az Szja-tv. 3. §-ának 34. pontja alapján a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze értékpapírnak minősül.Az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Képzés költségeinek átvállalása

Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót abban az esetben, ha a munkáltató átvállalja egy munkavállaló felsőoktatási képzésének költségeit, amelyre jelen pillanatban nincs szüksége, és nem is a munkáltató kötelezte annak elvégzésére? A dolgozó jelenleg asszisztensként dolgozik, hallgatói jogviszonya szeptemberben kezdődik, és a munkáltatónál néhány év múlva talán lesz olyan nyitott pozíció, ahol a mostani képzés során szerzett tudását használni tudja majd.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján iskolarendszerű képzésről van szó, hiszen a munkavállaló hallgatói jogviszonyt létesít. Ebből következően a munkáltató által átvállalt költség – a felek között fennálló jogviszony alapján – munkabérnek minősül, és 18,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Külföldre költöző munkavállaló távmunkavégzése

Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállaló a keresőtevékenységét Máltán végzi, így a 883/2004/EK uniós koordinációs rendelet vonatkozó szabályai alapján a máltai társadalombiztosítás hatálya alá tartozik. Ez azt is jelenti, hogy Magyarországon a biztosítási jogviszonya megszűnik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Külföldre költöző ügyvezető

Kérdés: Kell Magyarországon járulékot fizetnie egy magyar cég tulajdonos-ügyvezetőjének, aki az egész családjával Dubajba költözött, de a cégét nem szüntette meg Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] Mivel Dubaj nem EGT-tagállam, és Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye sincs vele, a tulajdonos-ügyvezető biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége változatlanul fennáll Magyarországon. Ügyvezetőként ugyanis valamilyen módon biztosítottnak minősül akkor is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Üzletrész értékesítése

Kérdés: Hol kell szerepeltetni a személyijövedelemadó-bevallásban az üzletrész eladását, illetve milyen dokumentumokra van szükség ennek igazolására?
Részlet a válaszából: […] Értékpapírnak tekinthető a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés, ideértve más, törvényben meghatározott olyan vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugellátásban nem részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjkorhatárt betöltött – de öregséginyugdíj-igényét nem érvényesítő személy – nem minősül nyugdíjasnak, így főszabály szerint semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyában nem tekinthető a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja szerint kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Öregségi nyugdíjban részesülő munkavállaló SZÉP-kártya-juttatása

Kérdés: Korhatárt betöltött, öregségi nyugdíjban részesülő munkavállaló SZÉP-kártya juttatása után keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] Igen, az általános szabályok szerint.A Szocho-tv. 1. §-ának (4) bekezdése értelmében szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek az Szja-tv. szerinti külön adózó jövedelmek közül az Szja-tv. 71. szakasza szerinti béren kívüli juttatások, illetve a 70. szakasz szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Rokkantsági járadékban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, amikor egy rokkantsági ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló díjazásából levonják a társadalombiztosítási járulékot, illetve érvényesítik az emelt összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt? Figyelembe veheti a cég vele kapcsolatban a kivaalap-kedvezményt? Vonatkozik rá bármilyen kereseti korlát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben – legalábbis erre utal az emelt összegű családi kedvezmény említése, illetve az egyidejű folyósítás – a 83/1987. MT rendelet szerinti ellátásáról, azaz rokkantsági járadékról van szó, nem pedig az ezzel gyakran összetévesztett Mm-tv. szerinti rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.
1
6
7
8
78