Megbízási díj számfejtése

Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy után abban az esetben, ha a megbízás elvégzésének 2023. július 10-től 14-ig tartó időszakában még nem volt nyugdíjas, viszont a kifizetéskor – augusztus 21-én – már öregségi nyugdíjban részesült? Hol található az ezzel kapcsolatos szabályozás? A megbízott 100 ezer forint összegű megbízási díjban részesült, amely alapján a biztosítási kötelezettség fennállna.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 6. § (1) bekezdése f) pontjának előírásait alapul véve az 5 napra kifizetett 100.000 forintos megbízási díjból származó napi jövedelem összege – függetlenül a költségelszámolás módjától – mindenképpen eléri a minimálbér 30 százalékának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Fogyatékossági támogatásban részesülő egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés:

Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy kezdő átalányadózó egyéni vállalkozó is abban az esetben, ha nem rendelkezik a rehabilitációs hatóság komplex minősítésével, de jelentős mozgáskorlátozottságára tekintettel (kerekesszékes) fogyatékossági támogatásban részesül? A vállalkozó főfoglalkozásban végzi a tevékenységét, egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.

Részlet a válaszából: […] A főfoglalkozású egyéni vállalkozó (az átalányadózó is) havonta legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) 112,5 százaléka után köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót akkor is, ha a jövedelme alatta marad ennek az összegnek. Ez kezdő vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 47. §-ának (4a) bekezdése értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Átalányadózó bevételi értékhatárának átlépése

Kérdés: Módosítania kell a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-bevallást abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó július hónapban túllépte a bevételi értékhatárt, és ezért visszamenőleg az általános szabályok szerint kell adóznia?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az Szja-tv. 52. §-a értelmében átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévbena) az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevétele az éves minimálbér tízszeresét,b) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó közterhei keresőképtelenség esetén

Kérdés:

Befolyásolja egy egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét, ha a főállású munkaviszonyában jelenleg keresőképtelen és táppénzben részesül, de a vállalkozásában folyamatosan dolgozik, és kivétet számol el? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonya? Hogyan kell a közterheket megfizetnie abban az esetben, ha a saját kft.-jében – ahol jelenleg ingyenes megbízási jogviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket – személyes közreműködést vállal, és ezzel társas vállalkozóvá válik? Akadálya lehet ez a rokkantsági ellátás igénylésének?

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk a jogviszonyokat.Az érintett személy a kérdés megfogalmazásának pillanatában egyidejűleg három biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll.Egyrészt munkaviszonyban [amely esetében a "főállású" jelző vélhetően azt jelenti, hogy teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Tevékenység szüneteltetésének vége – bejelentés elmulasztása

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki a webes ügysegéden elmulasztotta bejelenteni a tevékenysége szüneteltetésének a végét, és munkát végzett, illetve számlát is bocsátott ki, amelynek ellenértéke még a szüneteltetés ideje alatt befolyt? Milyen bejelentési kötelezettségek keletkeznek ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó a tevékenysége szüneteltetése alatt gazdasági tevékenységet nem folytathat, számlát nem bocsáthat ki. Tehát a kérdésben említett bevétel nem egyéni vállalkozóként, hanem önálló tevékenységet folytató magánszemélyként szerzett bevétel.Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Kft. tagjainak közterhei

Kérdés:

Be kell adni a 'T1041-es bejelentést egy kft. többségi tulajdonos tagjáról abban az esetben, ha a korábbi ügyvezető kilépése miatt a továbbiakban ő lesz a társaság ügyvezetője, és tevékenységét megbízási jogviszonyban végzi? Végezhető ingyenesen az ügyvezetői tevékenység, vagy kötelező a díjfizetés? A tagnak korábban volt egy heti 40 órás munkaviszonya, ami megszűnt. Kell valamilyen közterhet fizetni az ügyvezető után, ha a társaság jelenleg nem működik, semmilyen tevékenységet nem végez, várhatóan 2023 novemberében kezdi meg tevékenységét? A társaságba a korábbi tag kilépésével belépett egy új (49 százalékos) tulajdonos, aki rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal. Fel kell tüntetni a havi '08-as bevalláson a kisebbségi tulajdonost is? Mikortól lépnek hatályba a változások, ha a társaságiszerződés-módosítás 2023. június 1-jén készült, de a cégbíróság csak június 11-én jegyezte be?

Részlet a válaszából: […] A kft. többségi tulajdonos tagja ügyvezetőként működik a társaságban, és jelenleg nincs máshol jogviszonya, illetve a társaságban sem működik személyesen közre, hiszen jelenleg a cég nem is végez semmilyen tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy az ügyvezető a Tbj-tv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

EU-ban biztosított személy osztaléka, árfolyamnyeresége

Kérdés:

Alkalmazható a Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelkezések hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió Intézményei által biztosított személy jövedelme után fennálló szociálishozzájárulásiadó-mentesség a természetes személy által megszerzett osztalékból, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmekre is abban az esetben, ha az érintett a Németországban fennálló biztosítási jogviszonyát igazolással igazolja?

Részlet a válaszából: […] Igen. A kérdésben említett – Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése szerinti – mentesség valamennyi adóalap tekintetében alkalmazandó, tehát a más EGT-tagállamban biztosított (és ezt az A1-es igazolással igazoló) személy jövedelmét nem terheli szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Szociális hozzájárulási adó alapja részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés:

Helyesen járt el a betéti társaság, amikor a heti 1 órás részmunkaidős munkaviszonyban, havi 10 ezer forint munkabérért közreműködő kültag társadalombiztosítási járulékát a minimálbér 30 százalékának figyelembevételével vallotta be, a szociális hozzájárulási adót pedig a tényleges jövedelem alapján?

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 1. §-ának (10) bekezdése értelmében a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja az (1)–(3) bekezdés szerinti jövedelem esetében megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával (ide nem értve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységű munkavállalónak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozó, aki 2023 júniusában betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, de továbbra is a rokkantsági ellátást kapja, mert annak összege kedvezőbb számára, mint az öregségi nyugdíj? Helyesen jár el a munkáltató, ha a továbbiakban kizárólag személyi jövedelemadót von a munkavállaló béréből?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdésben említett személy a nyugdíjkorhatára betöltését követően is rokkantsági ellátásban részesül, ezt követően sem tekinthető nyugdíjasnak. A rokkantsági ellátás a Tbj-tv. és a Szocho-tv. meghatározása szerint abban az esetben sem minősül nyugdíjnak, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.
1
7
8
9
73