Járulékalap ismételt kiküldetés esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kiküldött munkavállalónak – valamely állammal a kettős adózás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződésből adódóan – nincs személyijövedelemadóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelme, akkor a járulékok, illetve a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Közteherfizetés többes jogviszony esetén

Kérdés: Melyik tevékenységében köteles megfizetni a közterheket az a magánszemély, aki 2011-ben fejezte be tanulmányait, ezt követően néhány hónapig munkaviszonyban állt, majd 2012 márciusától egyéni vállalkozó, de vállalkozói tevékenységét 2013. április 1-jétől szünetelteti, emellett 2013. február 1-jétől mezőgazdasági őstermelő? Milyen ellátásokra lesz jogosult a december hónapban várható szülése esetén?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a járulékfizetéssel. Az említett hölgy 2012-től az általános szabályok szerint biztosított egyéni vállalkozóként tett eleget (legalább a minimálbér alapulvételével) járulékfizetési kötelezettségének egészen 2013. március 31-ig. Ezt követően viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

Többes jogviszonyú ügyvezető járulékai

Kérdés: Mi lesz a járulékfizetés alapja abban az esetben, ha egy többszemélyes kft. egyik ügyvezető tagja heti 20 órás munkaviszonyban közreműködik a cég jövedelemszerző tevékenységében is? Ügyvezetőként elkerülhető a járulékfizetési kötelezettség, tekintettel a munkaviszonyára, valamint arra, hogy a tényleges ügyvezetői tevékenységet a másik tag végzi, aki a társasági szerződés szerint szintén vezető tisztségviselő, és önállóan képviselheti a céget?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan ügyvezetésre jogosult tagról van szó, aki az ügyvezetői teendőkön kívül eső munkakörben heti 20 órás munkaviszonyban is közreműködik a társaságban.A Tbj-tv. 9. §-ának (1) bekezdése szerint a biztosítási kötelezettséget valamennyi jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

Ügyvezető gyermeknevelési támogatása

Kérdés: Részesülhet főállású anyasági támogatásban egy gazdasági társaság ügyvezetője abban az esetben, ha a cégnek két ügyvezetője van?
Részlet a válaszából: […] A kérdés valószínűleg a gyermeknevelési támogatással kapcsolatos, amelynek az elterjedt elnevezése "főállású anyaság", hiszen az anyasági támogatás egy egyszeri ellátás, amely a szülés után minden szülő nőnek jár, aki a Cst.-ben előírt feltételeknek eleget tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

GYET-ben részesülő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Valóban nem kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, aki gyermeknevelési támogatásban részesül, és mellette folytatja a vállalkozási tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 28. § (1) bekezdése a) pontjának változása miatt a gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni, illetve társas vállalkozó 2013. július 1-jétől a minimum-járulékalap után nem köteles járulékokat fizetni, ha a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

Egyesületi tagok részére adott étkezési utalvány

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy polgárőr egyesület étkezési utalványt ad az önkéntes munkát végző tagjainak?
Részlet a válaszából: […] Meglehetősen összetett kérdésről van szó, így pontos megválaszolásához több jogszabály előírásait is segítségül kell hívni. Először is az önkéntes tevékenység mint önálló jogviszony tartalmát kell feltárni, mivel csak az olyan juttatások esetében lehet szó adó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

Megbízási jogviszonyban álló nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen járulékok fizetésére kötelezett az a nyugdíjas ügyvezető, aki nem tagja a kft.-nek, de az ügyvezetői feladatait az alapító okirat értelmében megbízási jogviszony keretében látja el? Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a nyugdíjas ügyvezető fia.
Részlet a válaszából: […] Tekintve, hogy az ügyvezető nem tagja a kft.-nek, így esetében szóba sem jöhet a társas vállalkozói jogviszony. A kérdés nem említi, hogy díjazásban részesül-e a nyugdíjas ügyvezető, ha igen, a megbízási jogviszonyban állókra irányadó általános szabályok szerint kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

Kft.-ügyvezető jogállása

Kérdés: Mi a járulékok alapja egy többszemélyes kft. egyik tagjának az esetében, aki a társasági szerződés szerint a cég egyik ügyvezetője is, de a tényleges vezetői tevékenységet a társa végzi, aki önállóan képviselheti a céget? Dolgozhat heti 20 órás munkaviszonyban a tag a saját cégénél ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban azt kell kifejtenünk, hogy az ügyvezetők jogviszonyát a társaság tagjainak akaratát kifejező társasági szerződés keletkezteti, így mindkét ügyvezetőnek megválasztott személyt egyformán ügyvezetőnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy az ügyvezetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Evaalany betéti társaság kültagjának járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy evaalany betéti társaság kültagja után abban az esetben, ha más gazdasági társaságban biztosított?
Részlet a válaszából: […] Az "evás" társas vállalkozás tagjának társadalombiztosítási kötelezettségeit illetően – ellentétben az eva­alany egyéni vállalkozóval – a 2011. évi CLVI. tv., illetve a Tbj-tv. nem tartalmaz külön szabályokat.Ebből következően az e körbe tartozó társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Szlovák állampolgárságú igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az a Budapesten működő, 100 százalékos szlovák tulajdonban lévő magyar zrt., amely a szlovák állampolgárságú igazgatósági és felügyelőbizottsági tagoknak euróban megállapított és havonta fizetett tiszteletdíj után semmilyen közterhet nem fizet? A szlovák állampolgárok elmondásuk szerint rendelkeznek A1 igazolással, és nyilatkozni fognak, hogy Szlovákiában adóznak, így Magyarországon nem keletkezik adófizetési kötelezettségük. Ebben az esetben nem is kell adóazonosító jelet, illetve taj-t igényelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvázolt megoldás több ponton is helytelen. Az adott kérdés tekintetében az szja-kötelezettséget a kettős adóztatás elkerülésére kötött magyar-szlovák egyezmény (1996. évi C. törvény) előírásai figyelembevételével kell megállapítani. E szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.
1
65
66
67
79