806 talált cikk a szociális hozzájárulási adó kifejezésre

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?

Kérdés: Meg kell fizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 30 százaléka után a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállaló családi okok miatt 6 hét fizetés nélküli szabadságot kért, amit a munkáltató engedélyezett a számára?

Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetni egy kft.-tag részére kifizetett osztalék után abban az esetben, ha még nem töltötte be a 25. életévét, nappali tagozaton egyetemi tanulmányokat folytat, és a cég ügyvezetését ingyenes megbízási jogviszonyban látja el? A tag egy diákszövetkezet tagjaként 500.000 forintos munkabért szerzett.

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató – a német biztosító tájékoztatása alapján – azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021–2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?

Kérdés: A NAV igazolása alapján érvényesíthető a munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye egy betéti társaság beltagjának megbízási díja után fizetendő szociális hozzájárulási adóval szemben?

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?

Kérdés: A családi pótlékra való jogosultság szempontjából a köznevelési intézmény tanulója egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez keresőtevékenységet. Beletartozik az egyszerűsített foglalkoztatás bevétele az adóköteles jövedelem fogalmába? Tehát ebben az esetben is él a szabály, hogy ha három egymást követő hónapban ez a bevétel meghaladja a minimálbér összegét, nem jogosult tovább a családi pótlékra?

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.

Kérdés: Helyesen gondolja egy egyéni vállalkozó, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, tekintettel arra, hogy a heti 40 órás munkaviszonyában évi 7,2 millió forintot, azaz a minimálbér 24-szeresénél magasabb összegű munkabért keres?