Találati lista:
161. cikk / 1646 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
162. cikk / 1646 GYÁP alapja
Kérdés: Figyelembe vehető a 2020. július 1. óta fennálló munkaviszony jövedelme a munkavállaló 2024. március 4-től igényelt kórházi gyermek-ápolási táppénzének számítása során, vagy a tényleges/szerződés szerinti jövedelem alapján történik az ellátás alapjának megállapítása abban az esetben, ha jelenlegi munkáltatója 2024. február 1-jétől foglalkoztatja, a 2020. július 1-jétől fennálló munkaviszonyt elismerve, jogfolytonosan, határozatlan munkaviszony keretében?
163. cikk / 1646 Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól
Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
164. cikk / 1646 Munkabérletiltás adóköteles költségtérítésből
Kérdés: A munkába járás költségtérítésének adómentes összeghatáron felüli részéből le kell vonni a NAV határozatában előírt letiltást? A munkáltató a napi munkába járás 30 forint/kilométer összegű adómentes költségtérítésén felül kilométerenként 26 forintot adóköteles jövedelemként számfejt az érintett dolgozó részére. A NAV-határozat értelmében a munkavállaló nettó munkabérét 33 százalékos letiltás terheli.
165. cikk / 1646 SZÉP-kártyára utalt összeg közterhei
Kérdés: Hogyan kell bevallani és megfizetni a közterheket abban az esetben, ha a munkáltató havonta 45.000 forintot utal a dolgozói SZÉP-kártyájára, amelyből az időarányos rekreációs keret 37.500 forint béren kívüli juttatás, az e feletti 7500 forintos rész pedig egyes meghatározott juttatás? A béren kívüli juttatás után negyedévente, az egyes meghatározott juttatás után pedig havonta kell leróni a kötelezettségeket?
166. cikk / 1646 Nyugdíjelőleg
Kérdés: Mikor kapja meg a végleges nyugdíját az a személy, aki 2024. február 24-től igényelte meg az ellátást, és kapott egy végzést, amelynek értelmében nyugdíjelőleget állapítottak meg részére?
167. cikk / 1646 Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál
Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
168. cikk / 1646 Versenybírói elszámolás
Kérdés: Versenybírói elszámolás esetén keletkezik személyijövedelemadó- és járulékkötelezettség akkor, ha a kifizető egy egyesület, a kiküldő pedig a szakszövetség?
169. cikk / 1646 Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Helyesen gondolja egy egyéni vállalkozó, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, tekintettel arra, hogy a heti 40 órás munkaviszonyában évi 7,2 millió forintot, azaz a minimálbér 24-szeresénél magasabb összegű munkabért keres?
170. cikk / 1646 Táppénz alapja
Kérdés: Táppénz alapját képezik a 2023. évi LII. törvényben szereplő jövedelemjogcímek, mint az osztályfőnöki megbízási díj, vezetői megbízási díj?
