Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadót, a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha tényleges jövedelemben részesül. Természetesen az osztalék utáni szja-t és szochót (az adófizetési felső határig) az osztalék után le kell róni.Az egyidejűleg több biztosítással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

GYÁP alapja

Kérdés: Figyelembe vehető a 2020. július 1. óta fennálló munkaviszony jövedelme a munkavállaló 2024. március 4-től igényelt kórházi gyermek-ápolási táppénzének számítása során, vagy a tényleges/szerződés szerinti jövedelem alapján történik az ellátás alapjának megállapítása abban az esetben, ha jelenlegi munkáltatója 2024. február 1-jétől foglalkoztatja, a 2020. július 1-jétől fennálló munkaviszonyt elismerve, jogfolytonosan, határozatlan munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...is az ellátásra való jogosultság kezdőnapján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban szja-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Nincs lehetőség arra, hogy a biztosítottnak az előző –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.
Kapcsolódó címke:

Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címke:

Munkabérletiltás adóköteles költségtérítésből

Kérdés: A munkába járás költségtérítésének adómentes összeghatáron felüli részéből le kell vonni a NAV határozatában előírt letiltást? A munkáltató a napi munkába járás 30 forint/kilométer összegű adómentes költségtérítésén felül kilométerenként 26 forintot adóköteles jövedelemként számfejt az érintett dolgozó részére. A NAV-határozat értelmében a munkavállaló nettó munkabérét 33 százalékos letiltás terheli.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

SZÉP-kártyára utalt összeg közterhei

Kérdés: Hogyan kell bevallani és megfizetni a közterheket abban az esetben, ha a munkáltató havonta 45.000 forintot utal a dolgozói SZÉP-kártyájára, amelyből az időarányos rekreációs keret 37.500 forint béren kívüli juttatás, az e feletti 7500 forintos rész pedig egyes meghatározott juttatás? A béren kívüli juttatás után negyedévente, az egyes meghatározott juttatás után pedig havonta kell leróni a kötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonya a munkáltatónál nem teljes adóévben áll fenn, akkor a rekreációs keretet napi arányosítással kell meghatározni [Szja-tv. 69. §, 70. § (7)–(8) bekezdései].A munkáltatónak mindaddig béren kívüli juttatásként kell kezelnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjelőleg

Kérdés: Mikor kapja meg a végleges nyugdíját az a személy, aki 2024. február 24-től igényelte meg az ellátást, és kapott egy végzést, amelynek értelmében nyugdíjelőleget állapítottak meg részére?
Részlet a válaszából: […] ...mértékeinek szorzata.A 2024. évi kezdőnaptól megállapítható nyugdíjakhoz, korhatár előtti ellátáshoz, átmeneti bányászjáradékhoz és táncművészeti életjáradékhoz a 2022-ben vagy azt megelőzően szerzett kereseteket a 2023-as szintre kell valorizálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címke:

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...[60.000×90% = 54.000 forint] nem kell összevonni a munkabérrel, és így – mivel az nem éri el a minimálbér 30 százalékát – csak szja és szociális hozzájárulási adó terheli, de nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget.A második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Versenybírói elszámolás

Kérdés: Versenybírói elszámolás esetén keletkezik személyijövedelemadó- és járulékkötelezettség akkor, ha a kifizető egy egyesület, a kiküldő pedig a szakszövetség?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély minden jövedelme adóköteles [Szja-tv. 1. § (3) bekezdés]. A játékvezetők tevékenysége a személyi jövedelemadó rendszerében önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért a részükre kifizetett díjazás, tiszteletdíj,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Helyesen gondolja egy egyéni vállalkozó, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, tekintettel arra, hogy a heti 40 órás munkaviszonyában évi 7,2 millió forintot, azaz a minimálbér 24-szeresénél magasabb összegű munkabért keres?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint az Szja-tv. 1/B. §-ának hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme is.(Kéziratzárás: 2024. 02. 26...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Táppénz alapja

Kérdés: Táppénz alapját képezik a 2023. évi LII. törvényben szereplő jövedelemjogcímek, mint az osztályfőnöki megbízási díj, vezetői megbízási díj?
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni, amely hónapra, illetve időszakra a bevallás készült. Egyértelmű, hogy az osztályfőnöki, illetve a vezetői díj szja-előleg alapját képező jövedelem, tehát a táppénz alapját képezi. A táppénz naptári napi alapjának megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címke:
1
16
17
18
165