Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kérdéseket.A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdésének b) pontja a heti 36 órásfoglalkoztatással rendelkező egyéni vállalkozókat mentesíti a minimumjárulékmegfizetése alól. A munkaidő heti 32 órára történő csökkentése számukraegyértelműen azzal is jár, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Felvilágosítás táppénzigény leadásáról

Kérdés: Hol és milyen módon érdeklődhet egy biztosított a leadott táppénzes papírjai után? A munkáltató felvilágosítása szerint az igénylés leadása megtörtént, de négy hónapja semmilyen értesítést, sem pénzt nem kapott a jogosult.
Részlet a válaszából: […] A pénzbeli ellátásokra vonatkozó igényt (táppénz,terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) a biztosítottnak afoglalkoztatójánál kell bejelentenie. A kifizetőhellyel nem rendelkezőfoglalkoztató az igény elbírálásához "Foglalkoztatói igazolás"-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Szlovák állampolgárságú ingázó munkavállaló egészségügyi ellátása

Kérdés: Szlovák állampolgár Magyarországon dolgozik, itt kap bért, be van jelentve, állandó lakása Pozsony, ideiglenes lakása saját tulajdonú családi ház Magyarországon. Itt van biztosítása, EU-kártyával rendelkezik, ingázói státusa decemberig van. Szeretné az állandó lakóhelye szerinti kezelőorvosát továbbra is igénybe venni, és Magyarországon csak a sürgősségi ellátásra tart igényt. Van-e erre lehetősége, ha december után beteg lesz, orvoshoz kell mennie? Van-e valamilyen megállapodás a két ország között? Mi a helyzet, ha ez a dolgozó újra ingázóvá válik, de hazánkban marad biztosított, mert csak itt kap munkabért? Hol és mikor lesz potyautas? A helyzet tisztázásához szükséges nyomtatványok megjelölését is kérjük!
Részlet a válaszából: […] Az unió állampolgárainak más tagállamban folytatottmunkavégzésével, társadalombiztosítási hovatartozásával kapcsolatos szabályokataz 1408/71/EGK rendelet tartalmazza. A kérdésbeli szlovák állampolgárságúszemélyre az említett közösségi koordinációs rendelet előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Kilépett dolgozó GYÁP-ja

Kérdés: Meddig köteles a munkahely elfogadni a táppénzes papírokat? Jogosult lesz-e táppénzre az az édesanya, akinek 2008. október 31-én megszűnt a munkaviszonya, és 2008. november 10-étől 15-éig hatéves fia betegsége miatt otthon volt?
Részlet a válaszából: […] A táppénzre s ezzel együtt a más pénzbeli ellátásokravonatkozó igényt a biztosítottnak – és a volt biztosítottnak is – a foglalkoztatójánálkell bejelentenie. Jogszabályilag nincs határidőhöz kötve, hogy a foglalkoztatómeddig köteles elfogadni az igény benyújtásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Szülés GYED, GYES ideje alatt, a határozott idejű szerződés lejárta után

Kérdés: A jelenlegi jogszabályok alapján 2010-ben vagy 2011-ben, a GYED vagy a GYES folyósítása alatt történő szülés esetén mely esetben lesz jogosult újabb terhességi-gyermekágyi segély, GYED folyósítására az a 2008. január 2-ától biztosított nő, akinek határozott idejű szerződése 2009. április 30-án lejár? Az első szülés várható időpontja 2008. szeptember 20. Terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra is jogosult az illető, mert mindkét ellátásra való jogosultsága a biztosítása fennállása alatt kezdődött, és a jogosultsághoz szükséges további feltételekkel rendelkezik. Jogosult lesz-e az említett pénzbeli ellátásokra, ha a második szülés az álláskeresési támogatás folyósítása alatt történik, vagy jogosultságot csak abban az esetben szerez, ha újból munkaviszonyt létesít legalább 180 napra?
Részlet a válaszából: […] Az ismételt jogosultságok megállapításához először abiztosítási kötelezettséggel kell tisztában lennünk.A dolgozó biztosítása a határozott idejű szerződéselejártával, azaz 2009. április 30-ával megszűnik. A biztosítás megszűnésétkövetően, mint gyermekgondozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Táppénzelőzmény elszámolása

Kérdés: Valóban nem számít előzménynek a baleseti táppénz a táppénz igénylésekor? Melyik jogszabályban található erre a magyarázat? A számfejtő program a betegszabadság letelte után 365 nap táppénzjogosultságot adott egy előzőleg többször is üzemi balesetben lévő dolgozónak, aki kódot váltott 1-esről 4-esre.
Részlet a válaszából: […] A kérdés egyértelművé tételéhez először is nézzük meg, hogymelyek a társadalombiztosítás rendszerében nyújtott egészségbiztosításiellátások (Tbj-tv. 14. §).Az egészségbiztosítási ellátások:– az egészségügyi szolgáltatás,– a pénzbeli ellátások, ezek:=...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Román állampolgár szülése

Kérdés: Milyen dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy egy Erdélyben jelenleg is munkaviszonyban álló román állampolgárságú lány, aki egy magyar fiúhoz ment feleségül, de állampolgárságát még nem kapta meg, Magyarországon szülhessen? Elegendő-e az Erdélyből hozott EU-s kártya? Magyarországon történő szülése esetén van-e lehetőség arra, hogy figyelembe vegyék az otthoni munkaviszonyát, hogy a GYES ideje alatt a járandóságot ne alanyi jogon, hanem munkabér után kapja?
Részlet a válaszából: […] Az EU-tagállamok szociális biztonsági rendszereit koordinálószabály az 1408/71/EGT rendelet. A tagállamok Magyarországon tartózkodó, de nem ittbiztosított állampolgárai szülés esetén a szüléssel kapcsolatos természetbeniellátásokat az EU-s kártyájuk alapján igénybe vehetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Őstermelő járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Egy 4 év óta folyamatosan biztosított, szülés előtt álló nő közszolgálati jogviszonya 2007. december 31-én megszűnik, új szerződést nem köt vele az önkormányzat. Jogosult lesz-e táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, ha 2008. január 1-jétől őstermelői tevékenységet folytat? Ebben az esetben a kezdés évében a minimálbér után minden járulékot meg kell fizetnie? Meg kell-e fizetnie valamennyi járulékot abban az esetben is, ha 2008-ban a bevétele nem éri el a 7 millió forintot, és 2009-ben vállalja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést?
Részlet a válaszából: […] Valóban. Amennyiben a kérdésben említett hölgy közszolgálatijogviszonya megszűnését követően őstermelői tevékenységet folytat, és másbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs, akkor őstermelőként válikbiztosítottá.2008-ban kezdő őstermelőként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Ellátások igénylése szülés esetén

Kérdés: Milyen módon dokumentálják, milyen igazolásokat kell kitölteni szülés esetén akkor, ha a munkavállaló minimálbéren van, de a járulékokat a minimálbér kétszerese után fizette, fizeti?
Részlet a válaszából: […] Először is azt kell tisztázni, hogy a pénzbeli ellátások,így a terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításánál jövedelemkéntazt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeliegészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.2006....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Mi a második gyermek után igényelt terhességi-gyermekágyi segély és GYED alapja egy betéti társaság beltagjának, aki első gyermekét 2004. február 27-én szülte, majd terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt vett igénybe, és második gyermeke 2006. november 20-án született? A járulékfizetés alapja 125 000 forint lenne.
Részlet a válaszából: […] Főszabály, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások -táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj – összegénekmegállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amelyután a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.
1
13
14
15
18