Biztosítás díjának közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a cégnek, illetve a biztosítottnak a cég által 1995-ben kötött és azóta folyamatosan fizetett biztosítás díja után abban az esetben, ha a befizetett összegnek van adómentes és adóköteles része is, és a biztosított 2000. január 2-től tagi jogviszonyban, előtte pedig alkalmazottként dolgozott a társaságnál? Hogyan lehet a közterhek rendezéséről visszamenőleg intézkedni?
Részlet a válaszából: […] A tag javára fizetett vegyes biztosítás teljes összege a magánszemély adóköteles, nem önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül az Szja-tv. 25. §-a és 3. § 50. pontja szerint. Az adókötelezettség a díjfizetések időpontjában keletkezik. A társaságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Választott tisztségviselő költségtérítése

Kérdés: Egy részvénytársaság egyik választott tisztségviselője részére a tiszteletdíj mellett a minimálbér 30 százalékánál magasabb összegű költségtérítést ad, amellyel kapcsolatban a tisztségviselő úgy nyilatkozott, hogy költséget vele szemben nem kíván elszámolni. A költségtérítést milyen közterhek terhelik?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 24., 25. §-ai szerint a jogszabály alapján választott tisztségviselő nem önálló tevékenységből származó jövedelmet szerez. A bevételnek része minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységére tekintettel kap, ideértve a költségtérítést is. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. – A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) – Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? – A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] Bár a szerződés tartalmának az ismerete nélkül nehéz azt minősíteni, a kérdésben elmondottak alapján úgy tűnik, hogy a cég és a szakértők között vállalkozási jogviszony jött létre. Társadalombiztosítási szempontból azonban – mivel az érintett természetes személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Életbiztosítás díjának közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a társas vállalkozásnak és a magánszemélynek az alkalmazott, illetve a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére kötött életbiztosítás díja után? A biztosítás fizetése negyedévente történik, 34 311 forint összegben.
Részlet a válaszából: […] A biztosítási díj szja-kötelezettségének megítélése egyforma a személyesen közreműködő tag és az alkalmazott esetében. Adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. számú melléklet 6.3.) a társaság által fizetett biztosítási díj akkor, ha a megkötött biztosítási szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Nyugdíjas beltag adókedvezményei, járuléka

Kérdés: A bt. beltagja, valamint két kültagja nyugdíjas. A munkát a beltag végzi. Milyen kedvezmények járnak részére a jövedelem kifizetésekor, illetve milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyértelműen, de feltételezzük, hogy a munkát végző nyugdíjas beltag saját társaságával nem áll munkaviszonyban, mivel ennek lehetőségét a jelenlegi jogszabályok kizárják.A személyes közreműködésért kapott ellenérték az Szja-tv. 24. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Rt. elnökének jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban kell, illetve lehet foglalkoztatni az rt. elnökét, ha sehol máshol nem áll munkaviszonyban, és fizetése havi 500 000 forint? Milyen közteher-fizetési kötelezettségek keletkeznek utána?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 240. § (2) bekezdése értelmében a részvénytársaság igazgatóságának tagja, illetve elnöke tisztségét munkaviszonyban nem láthatja el. Ebből következően – a Gt. 30. § (3) bekezdését is figyelembe véve – az rt. elnöke e tisztségét csak megbízásos jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
Részlet a válaszából: […] A Fiók-tv. 29. § (2) bekezdése szerint a kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik azon újságírók után, akik egy újságkiadással foglalkozó kft.-nél a szerkesztést, cikkírást, fotók készítését végzik, foglalkoztatásuk felhasználási szerződés alapján történik, s nyilatkoztak, hogy főállásukban a munkaidejük eléri a heti 36 órát, ha éves jövedelmük eléri, illetve nem éri el az5 200 000 forintot?
Részlet a válaszából: […] Szerzői jogi védelem hatálya alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a mű szerzője (előadója) részére két jogcímen kerülhet sor kifizetésre: a személyes munkavégzésére tekintettel, illetve a mű vagy alkotás felhasználási jogának az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Evaalany kft. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni az után a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű evaalany kft.-tag után, aki a vállalkozásban nem rendszeresen működik közre, jövedelmet nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] A jogi személy gazdasági társaság magánszemély tagjának szja-fizetési kötelezettségéről az Eva-tv. 18. §-a részletesen rendelkezik. E szerint a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Ingatlan és ingó dolog bérbeadása

Kérdés: Kell-e és mennyi adóelőleget levonni, ha a magánszemély számlát ad ingatlan és ingó dolog bérbeadásáról? Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a bevételt?
Részlet a válaszából: […] Az ingó dolog bérbeadásánál a kifizetőre vonatkozó adóelőleg-megállapítási szabályok (Szja-tv. 46. §) úgy rendelkeznek, hogy a kifizetőnek a kifizetéskor a bevételt terhelő adóelőleget a nettó – áfa nélküli – értékből kell megállapítani, és természetesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.
1
34
35
36
39