Eho-fizetési kötelezettség szabadságmegváltás után

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címen kifizetett összeg után? A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát "rendes felmondással" szüntette meg.
Részlet a válaszából: […] A szabadságmegváltás címén kifizetett összeg olyan, járulékalapot képező (nem önálló tevékenységből származó, adóelőleg számításánál figyelembe veendő) jövedelem, amely biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján (munkaviszony) fizetendő ki.Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Szemüvegtérítés közterhei

Kérdés: Milyen adót és járulékot kell fizetni a köztisztviselő által 2004 júliusában készíttetett szemüveg értéke után abban az esetben, ha a számla a hivatal nevére szól?
Részlet a válaszából: […] A szemüvegtérítés fő szabály szerint adóköteles jövedelem. Az adózás módját az határozza meg, hogy az adott munkáltatónál valamennyi magánszemély azonos mértékben és módon részesül-e a juttatásban, vagy sem. Ha ez a juttatás minden munkavállalót megillet, akkor az adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Személygépjármű használatával kapcsolatos költségtérítés

Kérdés: Egy kft.-nél munkaviszonyban álló dolgozónak magángépkocsi használatért 3 Ft/km feletti öszszeget fizet a foglalkoztató. Ezzel az összeggel szemben a dolgozó nyilatkozata alapján 50 százalékban költségeket számolnak el. Milyen járulékok terhelik a foglalkoztatót és a dolgozót, és milyen összeg után?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyból – az Szja-tv. fogalomhasználata szerint nem önálló tevékenységből – származó bevétel részét képezi az e tevékenységre tekintettel költségtérítés címén megszerzett bevétel is [Szja-tv. 25. § (1) bekezdése]. A munkaviszonyból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Napidíj elszámolása

Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkavállaló kiküldetésének idejére fizethető napidíj elszámolása során?
Részlet a válaszából: […] A 96/71/EK irányelvben foglaltaknak való megfelelés tette szükségessé az Mt.-ben a kirendelésre vonatkozó szabályok módosítását. A munkáltató működése során adódhatnak olyan körülmények, amelyek gyors reagálást igényelnek, és a munka ideiglenes jellege miatt célszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.

Biztosítás díjának közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a cégnek, illetve a biztosítottnak a cég által 1995-ben kötött és azóta folyamatosan fizetett biztosítás díja után abban az esetben, ha a befizetett összegnek van adómentes és adóköteles része is, és a biztosított 2000. január 2-től tagi jogviszonyban, előtte pedig alkalmazottként dolgozott a társaságnál? Hogyan lehet a közterhek rendezéséről visszamenőleg intézkedni?
Részlet a válaszából: […] A tag javára fizetett vegyes biztosítás teljes összege a magánszemély adóköteles, nem önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül az Szja-tv. 25. §-a és 3. § 50. pontja szerint. Az adókötelezettség a díjfizetések időpontjában keletkezik. A társaságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Választott tisztségviselő költségtérítése

Kérdés: Egy részvénytársaság egyik választott tisztségviselője részére a tiszteletdíj mellett a minimálbér 30 százalékánál magasabb összegű költségtérítést ad, amellyel kapcsolatban a tisztségviselő úgy nyilatkozott, hogy költséget vele szemben nem kíván elszámolni. A költségtérítést milyen közterhek terhelik?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 24., 25. §-ai szerint a jogszabály alapján választott tisztségviselő nem önálló tevékenységből származó jövedelmet szerez. A bevételnek része minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységére tekintettel kap, ideértve a költségtérítést is. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. – A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) – Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? – A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] Bár a szerződés tartalmának az ismerete nélkül nehéz azt minősíteni, a kérdésben elmondottak alapján úgy tűnik, hogy a cég és a szakértők között vállalkozási jogviszony jött létre. Társadalombiztosítási szempontból azonban – mivel az érintett természetes személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Életbiztosítás díjának közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a társas vállalkozásnak és a magánszemélynek az alkalmazott, illetve a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére kötött életbiztosítás díja után? A biztosítás fizetése negyedévente történik, 34 311 forint összegben.
Részlet a válaszából: […] A biztosítási díj szja-kötelezettségének megítélése egyforma a személyesen közreműködő tag és az alkalmazott esetében. Adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. számú melléklet 6.3.) a társaság által fizetett biztosítási díj akkor, ha a megkötött biztosítási szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Nyugdíjas beltag adókedvezményei, járuléka

Kérdés: A bt. beltagja, valamint két kültagja nyugdíjas. A munkát a beltag végzi. Milyen kedvezmények járnak részére a jövedelem kifizetésekor, illetve milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyértelműen, de feltételezzük, hogy a munkát végző nyugdíjas beltag saját társaságával nem áll munkaviszonyban, mivel ennek lehetőségét a jelenlegi jogszabályok kizárják.A személyes közreműködésért kapott ellenérték az Szja-tv. 24. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Rt. elnökének jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban kell, illetve lehet foglalkoztatni az rt. elnökét, ha sehol máshol nem áll munkaviszonyban, és fizetése havi 500 000 forint? Milyen közteher-fizetési kötelezettségek keletkeznek utána?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 240. § (2) bekezdése értelmében a részvénytársaság igazgatóságának tagja, illetve elnöke tisztségét munkaviszonyban nem láthatja el. Ebből következően – a Gt. 30. § (3) bekezdését is figyelembe véve – az rt. elnöke e tisztségét csak megbízásos jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.
1
…
34
35
36
…
39