Találati lista:
501. cikk / 1190 Nyugdíjfolyósítás
Kérdés: Hogyan tudja elintézni egy nyugdíjas személy, hogy a továbbiakban ne postai úton, hanem banki átutalással kapja meg az ellátását?
502. cikk / 1190 Letiltás nyugdíjból
Kérdés: Letiltható a közüzemi tartozás a nyugdíjból? Ha igen, akkor egyszerre mekkora összeget vonhatnak le?
503. cikk / 1190 Jogosultság gyógyszertámogatásra
Kérdés: Jogosult gyógyszertámogatásra az a személy, aki saját jogán családi pótlékban részesül?
504. cikk / 1190 Izraeli állampolgárságú nyugdíjas ügyvezetők
Kérdés: Kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy magyar társaság külföldi ügyvezetői után, akik Izraelben nyugellátásban részesülnek, a társaság ügyvezetését pedig megbízási szerződés alapján látják el, és díjazásban nem részesülnek?
505. cikk / 1190 Baleset keresőképtelenség ideje alatt
Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
506. cikk / 1190 Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
507. cikk / 1190 Megváltozott munkaképességű személy ellátásai
Kérdés: Kaphat egyidejűleg az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén rokkantsági ellátást, teljes összegű árvaellátást (60 százalékos rokkantság címén) és magasabb összegű családi pótlékot egy 18 éves kora óta folyamatosan leszázalékolt személy? Mennyit kereshet egy hónapban anélkül, hogy bármelyik ellátása is veszélybe kerüljön?
508. cikk / 1190 1960-ban született nő
Kérdés: Mikor kérheti a nyugdíja megállapítását egy 1960-ban született nő, aki Magyarországon a szakmunkásképző iskola beszámításával 21 év, Ausztriában pedig 20 év szolgálati idővel rendelkezik, és egy gyermeket szült? Jogosult lesz a nők kedvezményes nyugdíjára? Beszámítható a 40 év szolgálati időbe a szakmunkásképző iskola?
509. cikk / 1190 Alkalmi munka figyelembevétele szolgálati időként
Kérdés: Szolgálati időnek számít az alkalmi munkavállalás időszaka?
510. cikk / 1190 Nyugdíj összege
Kérdés: Az átlagkereset 80 vagy 84 százalékában fogják megállapítani a nyugellátását annak a nőnek, aki 2017 decemberében éri el a 40 év jogosultsági időt a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevételéhez, és ekkor nyugdíjba szeretne menni? Ebben az időpontban a főiskolai tanulmányai figyelembevétel a kedvezmény nélküli öregségi nyugdíj számításához 42,5 év szolgálati idővel fog rendelkezni.
