Választás az öregségi nyugdíj és a rokkantsági ellátás között

Kérdés: Érdemes az öregségi nyugdíjat választani annak a nőnek, aki 40 év jogosultsági idejére tekintettel jogosulttá vált a kedvezményes nyugdíjra, jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, és a részére megállapított öregségi nyugdíj összege kevesebb lett a jelenleg folyósított ellátásánál? A magánszemély már beadta a nyugdíjigényét, de visszavonta, most viszont azt a felvilágosítást kapta, hogy az öregségi nyugdíj összegét évente emelik, a rokkantsági ellátás viszont fix összegű, így hosszabb távon mindenképpen rosszabbul járna.
Részlet a válaszából: […] Ugyan a rokkantsági ellátás összegében nem mutatkozik meg olyan mértékben az egyén életútja során szerzett jövedelem nagysága, mint az öregségi nyugdíj összegében, azonban csak abban az esetben fix összegű, ha az igénylő nem rendelkezik jövedelemmel. A rokkantsági ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.
Kapcsolódó címke:

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj mellett elérhető kereset nagyságát a társadalombiztosítási nyugdíjszabályok akkor korlátozzák, ha a nyugdíjas foglalkoztatott még nem érte el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez tipikusan a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

1955-ben született nő

Kérdés: Kérheti a nyugdíjazását egy 1955-ben született nő úgy, hogy az ellátás mellett továbbra is dolgozik, és 2016. december 31-éig 40 év 285 nap szolgálati idővel rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjkorhatár betöltésekor és a nők negyven év jogosultsági idő alapján igényelhető öregségi nyugdíja esetében is a megállapítás feltétele, hogy az igénylő azon a napon, melytől kezdődően az öregségi nyugdíj megállapítását kéri, se Magyarországon, se...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.
Kapcsolódó címke:

1953-ban született személy

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor az öregségi nyugdíj megállapítására akkor kerülhet sor, ha az igénylő rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz minimálisan megkívánt húsz, a résznyugdíjhoz tizenöt év szolgálati idővel, és nem áll biztosítási jogviszonyban....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Öregségi nyugdíjban részesülő polgármester

Kérdés: Szünetel az ellátás folyósítása abban az esetben, ha egy saját jogú öregségi nyugdíjas személyt egy települési önkormányzat polgármesterévé választanak?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. szerint az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésére a nyugdíjasként létesített jogviszony jellege vagy a nyugdíjasként elért kereset nagysága miatt kerülhet sor, vagy akkor, ha a nyugellátás folyósításának szüneteltetését a nyugdíjas kéri.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
Részlet a válaszából: […] A havi 50 ezer forint tételes adót fizető kisadózó ellátási alapja 81 300 forint/hó, ami alacsonyabb, mint a havi minimálbér (2016-ban 111 ezer forint) összege, ezért esetében valóban arányos szolgálati időt kell számolni, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az egy év alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] A kérdésbeli kft.-tag járulékfizetési kötelezettségét illetően kiemelendő, hogy a szolgálati járandóságban részesülő személy a Tbj-tv. alkalmazásánál, a 4. § f) pontjába foglalt fogalommeghatározás értelmében nem minősül saját jogú nyugdíjasnak. E körbe ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

1952-ben született férfi kereseti korlátja

Kérdés: Vonatkozik a kereseti korlát arra az 1952. október hónapban született férfira, aki 2015. áprilisban igényelni szeretné a nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj melletti keresőtevékenységből származó jövedelem nagysága miatt a nyugellátás folyósítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően már nem kell szüneteltetni. A nyugellátás szüneteltetésére vonatkozó szabály azokra a személyekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Öregségi nyugdíjas személy megbízási díja

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie annak a saját jogú öregségi nyugdíjas személynek, aki a nyugdíj mellett megbízási jogviszony keretében képviseletet lát el?
Megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személynek abban az esetben kell járulékot fizetnie, ha a jogviszonyra tekintettel biztosítottnak minősül. A megbízási szerződéssel vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végző személy – a közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – csak abban az esetben biztosított, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (2015-ben 31 500 forint), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (1050 forint). A járulékalapot képező jövedelem számítása során a megbízási díj igazolt költségekkel, illetve a 10 százalékos költséghányaddal csökkentett részét kell figyelembe venni.
Részlet a válaszából: […] A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a nyugdíj folyósításának szünetelését kéri, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Jutalom utólagos beszámítása a nyugdíj összegébe

Kérdés: Beszámítható a jutalom a nyugdíj összegébe abban az esetben, ha a kifizetésre az ellátás megállapítása után került sor?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a nyugdíj megállapítását követően kifizetett jutalmat nem lehet a nyugdíj összegébe utólag beszámítani. A nyugellátás megállapításánál akkor kell figyelembe venni a jutalmat, ha abból nyugdíjjárulékot vonnak, és a kifizetése a nyugdíj megállapítása előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:
1
6
7
8
13