221 cikk rendezése:
21. cikk / 221 Mezőgazdasági őstermelő szolgálati ideje
Kérdés: Miként vehető figyelembe szolgálati időként a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjához egy mezőgazdasági őstermelő biztosítási ideje abban az esetben, ha az előző évi bevétele 0 forint volt, így nem kötelezett járulék fizetésére?
22. cikk / 221 Munkaidő és munkabér jelentős csökkentése
Kérdés: A táppénzalap minimálisra csökkenésén túl jár valamilyen hátránnyal a dolgozók számára, ha egy kft. – közös megegyezéssel – heti 2 órára csökkentette dolgozói munkaidejét, és ezzel arányosan huszadára a munkabérét is?
23. cikk / 221 Be nem jelentett szolgálati idő igazolása
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a korábbi munkáltatója 1981-ben "kilépett" bejegyzéssel megszüntette a jogviszonyát, és 1984 decemberétől új belépőként kezelte annak ellenére, hogy a munkaviszonya ténylegesen folyamatosan fennállt? Az érintett úgy tudta, hogy minden rendben van a szolgálati idejével, de 2016-ban az adategyeztetés során kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítás rendszerében nem szerepel ez a 3 év, mert a volt munkáltató erre az időszakra nem jelentette be. A munkáltató jogutódjának tudomása van az ügyről, a Munkaügyi Bíróság vizsgálata során el is ismerte, hogy korábban ebben az ügyben volt egy legfelsőbb bírósági határozat, amit a jogelőd vállalat nem hajtott végre. A munkavállaló ez alapján kérte a jogutódot, hogy váltsa meg számára a hiányzó 3 évet, illetve fizessen számára sérelemdíjat, tekintettel arra, hogy ez az időszak hiányozni fog a szolgálati idejéből, azonban a jogutód vállalkozás úgy véli, hogy nem neki kell helytállnia, annak ellenére, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentumokat neki kellett volna megőriznie. Hogyan hozható helyre a munkavállalót ért sérelem ebben az esetben? Érdemes esetleg pert indítania a jogutód cég ellen? A Munkaügyi Bíróság utasította a kormányhivatalt egy új eljárás megindítására és az érintett időszak figyelembevételére.
24. cikk / 221 1957-ben született személy
Kérdés: Mikor lesz jogosult nyugellátásra egy 1957-ben született személy, aki 2015 óta rokkantsági ellátásban részesül, és mellette dolgozik? Van arra lehetőség, hogy továbbra is a rokkantsági ellátást kapja a nyugdíj helyett?
25. cikk / 221 Nyugdíjelőleg összege
Kérdés: Lehetséges, illetve érdemes fellebbezéssel élni a nyugdíjelőleg-megállapító határozat ellen abban az esetben, ha a nyugdíjigényt benyújtó egyéni vállalkozó úgy véli, hogy a határozat elkészítése során a 2016. december 31-ét követő időszakot figyelmen kívül hagyta a nyugdíjbiztosítás, ami azt jelenti, hogy hiányzik 3 év szolgálati idő, illetve az előleg összegének megállapítása is a tényleges összegnél alacsonyabb átlagkereset alapján történt?
26. cikk / 221 Nyugdíjjogosultság
Kérdés: Mikortól válhat jogosulttá a nők kedvezményes nyugdíjára az az 50. életévét betöltött nő, aki 17 és 25 éves kora között dolgozott, majd 5 hónap táppénz után szült, GYES-ben részesült, 3 év múlva ikrei születtek, ezután összesen 10 évig GYES-en volt, majd 11 évig ápolási díjban részesült, jelenleg pedig a gyermekek otthongondozási díját kapja súlyosan beteg gyermeke után? Hány évet kell igazolni az ellátás érdekében?
27. cikk / 221 Hozzátartozói nyugellátások
Kérdés: Jogosult lehet hozzátartozói ellátásra az elhunyt személy feleségének gyermeke, valamint özvegy édesanyja? Az elhunyt bizonyíthatóan évek óta nevelte házastársa gyermekét, illetve 3 éve közös háztartásban élt a felesége édesanyjával is, akit jelentős mértékben anyagilag is támogatott.
28. cikk / 221 Kanadában élő, 1959-ben született személy
Kérdés: Jogosult lehet Magyarországon nyugellátásra egy 1959-ben született, jelenleg Kanadában élő személy, aki iparitanuló- és katonaéveit is beleértve összesen 12 év szolgálati idővel rendelkezik? Amennyiben igen, akkor hogyan kell igényelnie az ellátást?
29. cikk / 221 Nyugdíjas munkavállaló béren kívüli juttatása
Kérdés: Hogyan kell eljárni a munkavállaló SZÉP Kártyájára utalt, illetve ezután utalásra kerülő összeggel abban az esetben, ha 2019. április 28-ától nyugdíjasnak minősül? A dolgozó még nem kapta meg a határozatot a nyugdíjas státuszáról, de már betöltötte a korhatárt, így a munkáltató attól az időponttól a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazza. Helyesen járt el a munkáltató, ha a dolgozó kijelentése megtörtént, az április havi munkabérét pedig megosztották az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó helyes megfizetésének érdekében?
30. cikk / 221 Nyugdíjas személy ápolási díja
Kérdés: Jogosult lehet ápolási díjra az a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy, aki édesanyja ápolására tekintettel szeretné igényelni az ellátást, de azt a felvilágosítást kapta, hogy a nyugellátás kizárja a jogosultságot, viszont az egyik ismerőse együtt kapja a két ellátást?