Keresőképtelenség felmondási idő alatt

Kérdés: Munkáltató a munkavállalót a 90 napos felmondási idő felére a munkavégzés alól felmentette. A dolgozó a 21. naptól a felmondási idő végéig keresőképtelen. Milyen ellátást kell a számára számfejteni, és mikor kell eho-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] A felmondási idő 21. napjától keresőképtelen dolgozó részére a munkaviszony fennállása alatt először – amennyiben ebben az évben még nem vette igénybe – a 15 munkanap betegszabadság, majd ennek letelte után táppénz jár.A táppénz igénybevételét nem befolyásolja az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Felmondás nyugdíjas munkavállalónak

Kérdés: Létszámleépítés miatti felmondás esetén milyen járandóságra jogosult az az 1944. június 26-án született, előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő nő munkavállaló, akinek munkaviszonya 1962. június 7-től folyamatos, és jelenleg is teljes munkaidős nyugdíjasként dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Az előrehozott öregségi nyugdíj egy véglegesen megállapított nyugellátási forma. Az egyszer már megállapított öregségi nyugdíj folyósítását és összegét a fennálló munkaviszony megszüntetése nem érinti. A munkaviszony megszüntetésére, a felmentési időre és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Szabadságmegváltás

Kérdés: Melyek a szabadságmegváltás szabályai a munkaviszony megszűnésekor? Egy hónapos munkaviszony után jár-e az egy hónapra jutó szabadságmegváltás a kilépő dolgozónak? Meddig van állományban a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 136. § (1) bekezdése értelmében a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Szabadságmegváltás kifizetése táppénzfolyósítás idején

Kérdés: A dolgozó egy év betegállomány után, nyugdíjigénye miatt, megszünteti a munkaviszonyát. Az egyéni járulék levonásánál hogyan kell elbírálni a 2001. évről maradt, valamint a 2002. évi szabadságának pénzbeli megváltásaként kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjazása miatt kilépő munkavállaló számára járó, szabadságmegváltás címén kifizetett összegből egyéni járulékot nem kell vonni. Ennek oka az, hogy a járulék levonásánál és fizetésénél a kifizetés időpontjában érvényben lévő jogszabályokat kell alkalmazni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Elmaradt bér kifizetése

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a 2001. december 31-én megszűnt munkaviszony alapján 2002. április hóban kifizetett 30 000 Ft összegű elmaradt bér után? Mi az eljárás a NYENYI adatszolgáltatás esetében, mely időszakra kell közölni a bért?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnése után – jelen esetben 2002. április hóban – kifizetett, elmaradt munkabér után a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot a kifizetés hónapjában érvényes szabályok szerint kell megfizetni. Az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Egyéni járulékfizetés szabadságmegváltás esetén

Kérdés: A munkavállaló egy év betegállomány után a nyugdíjigénye miatt megszünteti a munkaviszonyát. A 2001. évről maradt és a 2002. évi szabadságát pénzbeli megváltással kapja. 2002. évben nincs ledolgozott napja. Hogyan bíráljuk el az egyéni járulékfizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv.-ben foglaltak alapján a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.A kérdésben jelölt szabadságmegváltás esetében a 2002. évben nincs egyéni járulékfizetési kötelezettség az alábbiak miatt:A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Szabadságmegváltás szabályai

Kérdés: Melyek a szabadságmegváltás szabályai? Meddig kell a munkavállalót állományban számon tartani?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, amely a munkavállaló 25. évétől a 45. évéig évente 1-1 nappal nő.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

A táppénz százalékos mértéke

Kérdés: A dolgozó 1979-től 1993. december 31-ig folyamatos munkaviszonyban állt. 1994-től 1996. december 7-ig gyermekgondozási segélyben részesült. 1996. december 8-tól 2001. december 10-ig főállású anya volt (gyermeknevelési támogatást kapott), majd 2001. december 11-től 2002. augusztus 22-ig munkanélküli-segélyben részesült. 2002. augusztus 23-tól ismét munkaviszonyban áll, és 2002. október 14-én megbetegedett. Milyen mértékben, és milyen összeg figyelembevételével kaphatja a táppénzt?
Részlet a válaszából: […] A táppénzre való jogosultság és a táppénz mértékének megállapítása szempontjából a dolgozó 2001. december 11-től rendelkezik folyamatos biztosítási idővel. Az 1979-től 1993. december 31-ig fennálló biztosítási idejét az Eb-tv. 46. § (7) bekezdésében foglaltakra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Előre kifizetett munkabér járulékai

Kérdés: A munkavállaló (jelen esetben köztisztviselő) jogviszonya 2003. május 3-án szűnik meg. Utolsó munkában töltött napja 2002. november 13., amikor is a munkavállalóval el kell számolni és részére a jövedelmet ki kell fizetni. Ebben az esetben milyen mértékkel és milyen felső határ figyelembevételével történik az egyéni járulék levonása, és miként történik a NYENYI adatszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Az egyénijárulék-fizetési kötelezettség problémáját két jogszabályi hely segítségül hívásával tudjuk egyértelműen megoldani: a Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy a járulékokat a kifizetéskor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni, a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, aki nem tud dolgozni, azonban az orvosi szakvélemény szerint munkaképességének csökkenése "csak" 50 százalékos, így rokkantsági nyugdíjra nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] A hatályos jogszabályok szerint rokkantsági nyugdíj csak annak a személynek állapítható meg, aki a munkaképességét legalább 67 százalékos mértékben elvesztette, és az egyéb jogosultsági feltételeknek is megfelel. Az a személy, aki munkaképességét 50 százalékban vesztette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
…
29
30
31