1252 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?

Kérdés: Létesíthető jogszerűen munkaviszony a gondnoki feladatok ellátására egy munkavállalóval abban az esetben, ha ugyanazzal a kft.-vel már érvényben van egy napi 8 órás munkaszerződése targoncás munkakörre? Abban az esetben, ha nincs jogi akadálya ennek a megoldásnak, hány órában foglalkoztatható a dolgozó?

Kérdés: Milyen összegű tételes adót kell megfizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki 2020. március 30-áig rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, új munkaviszonyt pedig április 6-án létesít? Minősülhet nem főállású kisadózó egyéni vállalkozónak március-április hónapokban, tekintettel arra, hogy csak néhány napig nincs munkahelye, vagy meg kell fizetnie az 50 ezer forint arányos részét a kieső napokra? Az érintett egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.

Kérdés: Hogyan számít bele a kisadózó vállalkozásból származó jövedelem a kereseti korlátba egy nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott esetében, akinek a nyugellátása szünetel?

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az ügyvezető után annak a betéti társaságnak, amelyik jelenleg semmilyen tevékenységet nem folytat? Az ügyvezetést az öregségi nyugdíjban részesülő beltag látja el, aki a tevékenységéért nem vesz fel jövedelmet. A betéti társaság működésének idején a társaság a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonyra tekintettel egészségügyi hozzájárulást fizetett a beltag után.

Kérdés: Mentesülhet továbbra is a minimumjárulékok megfizetése alól egy kft. tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha jelenleg teljes munkaidős munkaviszonyban állóként biztosított, illetve nem főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 25 000 forintos tételes adót, de 2020. március 1-jétől a munkaviszonyában csak napi 4 órát fog dolgozni, és főállású kisadózó egyéni vállalkozóként fizetné meg az 50 ezer forintos havi tételes adót?

Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló biztosítása, egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága, illetve hogyan kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha egy vállalkozás havonta változó időtartamban foglalkoztat egy olyan munkavállalót, aki más jogviszonnyal nem rendelkezik?
A dolgozó néha csak havi egy napot dolgozik, de az is előfordul, hogy 20 munkanapja van, és ezen belül van olyan nap, hogy 4-5 órát, de előfordul olyan is, hogy csak egyet kell dolgoznia.

Kérdés: Jogosult a fizetés nélküli szabadság első fél évére ismét a szabadságára az a munkavállaló, aki 2019. november 3-ig, gyermeke 3. életévének betöltéséig GYES-en volt, majd visszatért dolgozni, amely tényt a munkáltató tudomásul vette, de csak a szabadságát töltötte le, mert ezen idő alatt gyermeke tartós betegségére tekintettel ismét megigényelte a GYES-t, melyet 2020. október 31-ig meg is kapott? A munkavállaló a szabadsága lejártát követő naptól ismét kérte a munkáltatótól a fizetés nélküli szabadságot, melyet engedélyeztek a részére.

Kérdés: Figyelembe vehető a jubileumi jutalom és a végkielégítés jogosultsági időként a nők kedvezményes nyugdíjának megállapítása során annak az igénylőnek az esetében, aki 1980. október 7-én kezdett dolgozni, így 2020. október 6-án meglenne a 40 éve, de 37 év köztisztviselői munkaviszony után 3 hónapig munkanélküli-járadékban, majd 3 hónapig foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesült, és azóta folyamatosan dolgozik? Az érintett 3 gyermekével összesen 5 és fél hónapig GYED-ben és GYES-ben részesült. A jubileumi jutalomból és a végkielégítésből a nyugdíjjárulék levonásra került.