Szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető

Kérdés: Le kell vonni az ügyvezető tiszteletdíjából az egyéni járulékokat abban az esetben, ha szolgálati járandóságban részesül?
Részlet a válaszából: […] A konkrét válaszhoz feltétlenül szükséges három információból kettőt egyértelműen tartalmaz a kérdés (nevezetesen, hogy nem saját jogú öregségi nyugdíjas személyről és nem munkaviszonyról van szó), ugyanakkor nem derül ki belőle az a tény, hogy az említett ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Egyéni vállalkozás GYED mellett

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha passzív GYED folyósítása alatt kezdi meg a működését?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja értelmében az egyéni vagy társas vállalkozót abban az esetben lehet kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, ha saját jogú öregségi nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.A GYED-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet alapján járó rokkantsági járadék – amely mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet végezni – nem minősül saját jogú nyugdíjnak, az ebben részesülő nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak. Ebből következően, ha munkaviszonyt létesít, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat egy egyszemélyes kft. magyar-német kettős állampolgárságú tulajdonos ügyvezetője után abban az esetben, ha Magyarországon nincs lakcíme, személyi igazolványa, illetve tajszáma, Németországban rokkantsági nyugdíjat kap, és a kft.-ben semmilyen jövedelemben nem részesül?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-a f) pontjának 2. alpontja alapján a más EGT-tagállamtól nyugellátásban részesülő személyt abban az esetben lehet Magyarországon saját jogú nyugdíjasnak tekinteni, ha az általa kapott ellátás saját jogú öregségi nyugdíjnak minősül. Sajnos jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló

Kérdés: Alkalmazható az öregségi nyugdíjban részesülő munkaviszonyban lévő foglalkoztatottakra vonatkozó kedvező adózási szabály egy 2019. március 1-jétől alkalmazandó szolgálati járandóságban részesülő munkavállalóra is? Le kell vonni az egyéni járulékokat a dolgozótól, vagy csak a személyi jövedelemadót? Vonatkozik valamilyen jövedelmi korlát a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] A szolgálati járandóság nem minősül saját jogú öregségi nyugdíjnak, ezért az abban részesülő személy nem tekinthető öregségi nyugdíjasnak. Ebből következően a szolgálati járandóság mellett keresőtevékenységet folytató Mt. szerinti munkaviszonyban álló személyre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottnak minősül az az 1955-ben született munkavállaló, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de mivel a korábban folyósított rokkantsági ellátásának összege kedvezőbb volt, mint az öregségi nyugdíj, ezért az ellátás továbbfolyósítását választotta? Mentesülhet a járulék-fizetési kötelezettség alól az életkorára való tekintettel, vagy továbbra is le kell vonni tőle az egyéni járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az 1955-ös korosztály már nem kérheti rokkantsági ellátása öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítását, így az e körbe tartozók esetében előfordulhat, hogy az alacsonyabb összegű nyugellátás helyett továbbra is a rokkantsági ellátás mellett maradnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Egészségpénztári adomány

Kérdés: Adómentes juttatásnak minősül a 2019. január hónapban átutalt egészségpénztári adomány abban az esetben, ha a foglalkoztató 2018. évben minden hónapban fizetett dolgozónként 5000 forint értékben ilyen juttatást? Hogyan változik az adomány adózása 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes pénztárba teljesített támogatói adomány adózása 2018-hoz képest megváltozott. A 2018. évben hatályos szabályok szerint a támogatói adomány után az adófizetési kötelezettség a magánszemélyt terhelte, mégpedig úgy, hogy az egyéni számlán jóváírt összeg 84...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: 2019-től bérként adózik az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás. Van értelme ezzel a megemelkedett adóteherrel önkéntes pénztári hozzájárulást fizetni a munkavállalónak, vagy egyszerűbb bérként kifizetni a pluszjuttatást?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes pénztárakba adható munkáltatói támogatás nem egyes más meghatározott juttatásként, hanem bérjövedelemként adózik a 2019-től hatályos szabályok szerint. A bérjövedelem után a munkáltatónak az általános szabályok szerint 19,5 százalék szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Özvegyi nyugdíjas társas vállalkozó

Kérdés: Mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól a nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő, jelenleg kiegészítő tevékenységűnek minősülő társas vállalkozó, aki a jövő évtől munkaviszonyt kíván létesíteni a saját társaságában?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja értelmében a saját jogú nyugdíjason túl kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni vagy társas vállalkozó is, aki özvegyi nyugdíjban részesül, és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Dönthet úgy az átalányadózó egyéni vállalkozó, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat, tekintettel arra, hogy jogszabályok értelmében a járulék alapja legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum, amiből szó szerinti értelmezésben az következik, hogy a járulékalapja ennél magasabb is lehet?
Részlet a válaszából: […] Az átalányadózó egyéni vállalkozó (hasonlóan a személyi jövedelemadó szerinti adózást alkalmazó vállalkozóhoz) nem vállalhatja, hogy a nyugdíjjárulékot a minimálbérnél (garantált bérminimumnál), egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékát pedig a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.
1
4
5
6
12