Szülés GYES alatt

Kérdés: Jogosult lesz egyszerre két ellátásra az az édesanya, akit 2014. június 18-tól 118 000 forint munkabérrel jelentett be a munkáltatója, 2015. januárban már 126 000 forintra volt bejelentve, 2015. február 24-ig munkanélküli volt, 2015. július 17-én megszületett az első gyermeke, aki után jelenleg GYES-ben részesül, és a második gyermek születésének várható időpontja 2017. május 30.? Milyen ellátásokra lehet jogosult az anya ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2015. július 17-én született gyermek után annak 3. életévének betöltéséig jogosult gyermekgondozást segítő ellátásra, azaz gyermekgondozási segélyre. Jelen esetben a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama nem minősül az anya biztosításban töltött idejének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 25.
Kapcsolódó címke:

Átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Keresőképtelenség esetén jogosult lesz betegszabadságra és táppénzre egy teljes munkaidős munkavállaló abban az esetben, ha átmeneti bányászjáradékban is részesül?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Ez azt jelenti, hogy az átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló munkabéréből egyéni járulékként pénzbeli egészségbiztosítási, illetve munkaerőpiaci járulékot is kell vonni. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 11.

Öregségi nyugdíjban részesülő polgármester

Kérdés: Szünetel az ellátás folyósítása abban az esetben, ha egy saját jogú öregségi nyugdíjas személyt egy települési önkormányzat polgármesterévé választanak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...akkor kerülhet sor, ha a jogosult által fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), ami 2016. évben 1 998 000 forint.Az öregségi nyugdíjat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 11.

Kieső idő

Kérdés: Munkabérrel ellátatlanság szempontjából van jelentősége annak, hogy a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, vagy az általánostól eltérően, a szombat és a vasárnap akár beosztása szerinti munkanap is lehet? Hogyan kell bejelenteni a 1608-as bevallásban a munkabérrel ellátatlan kieső időszakot abban az esetben, ha egy általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló igazolatlan távolléten van 2016. július 1-jén és július 4-én? A július 1-jét és július 4-ét, tehát a beosztása szerinti munkanapokat kell jelenteni 46-os kóddal, mint kieső időt, vagy egybefüggő 4 naptári napot kell közölni? Hogyan kell eljárni, ha ugyanez a munkavállaló 2016. július 4-től 2016. július 8-ig fizetés nélküli szabadságot kért?
Részlet az állásfoglalásából: […] Jelen esetben a bérrel való ellátatlanságnak, kieső (tehát nem biztosítási) idő szempontjából van jelentősége, amit a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás vonatkozásában használ fel az adóhatóság. A '08-as bevallás erre vonatkozó adatának meg kell egyeznie a 'T1041-es...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Milyen jövedelem lesz a baleseti táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. április 6-tól áll a munkáltató alkalmazásában napi 8 órás munkaviszonyban 1000 forint/óra munkabérért, és 2016. július 5-én munkavégzés közben balesetet szenvedett? A keresőképtelenségről szóló igazoláson a keresőképtelenség első napja július 5., de erre a napra a munkavállaló munkabért kapott, mert a baleset a munkavégzés hatodik órájában történt, ezért a baleseti táppénzre július 6-tól jogosult. A munkavállaló előző jogviszonya 2015. június 16-án szűnt meg.
Részlet az állásfoglalásából: […] Először nézzük meg, hogy a baleseti táppénz összegének megállapításához mi az irányadó és mi a számítási időszak. Jelen esetben mind az irányadó, mind a számítási időszak a 2016. április 6-tól 2016. április 30-ig terjedő időtartam. Mivel ezen időtartamon belül nincs...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...választ a leírtak alapján úgy foglalhatjuk tömören össze, hogy a két tag részére a 20 órás munkaviszonyukra tekintettel kifizetett munkabér után a kft.-t a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó, míg a biztosítottakat a 10 százalékos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a végén. A késedelmi kamat a késedelmesen teljesített bérfizetés (elmaradt munkabér) jogkövetkezménye, ezért nem minősül sem jövedelemnek, sem kártérítésnek. Számítását a Ptk. 6:48. §-a határozza meg, mely szerint pénztartozás esetén a kötelezett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Megállapodás alapján nyugdíj- járulékot fizető magánszemély munkavállalása

Kérdés: Levonják a munkabérből a nyugdíjjárulékot abban az esetben, ha egy szolgálati idő és jövedelem szerzése érdekében megállapodás alapján járulékot fizető személy szeptemberben munkaviszonyt létesít? Amennyiben igen, akkor a nyugdíj megállapításánál kétszeresen veszik figyelembe azt az időt, amely alatt a megállapodás alapján és a munkabérből is fizette a nyugdíjjárulékot?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben valakinek nincs munkája, ezáltal nem biztosított, vagy a biztosítása szünetel, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése érdekében 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 30.

Tévesen utalt bérpótlék visszavonása

Kérdés: Jogszerűen járt el a foglalkoztató, amikor a munkavállaló munkabéréből levonta az elmúlt hónapban tévesen többletként utalt bérpótlékot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...válasz megadás előtt néhány nem említett szempontot szükséges tisztázni, mert a munkáltató a munkavállalónak kifizetett munkabérből a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetében levonhatja a követelését.A munkáltató legnagyobb igyekezete ellenére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 30.

Közalkalmazott béren kívüli juttatása

Kérdés: Jogosult cafeteriajuttatásra egy kórházi ápolóként dolgozó közalkalmazott?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...béren kívüli juttatások a béren felül adhatók, a cafeteria nem önálló juttatási jogcím. A cafeteria a teljesítménytől függetlenül a munkabér kiegészítéseként adható.A béren kívüli juttatás fő szabályként nem kötelező. A munkáltatónak akkor van kötelezettsége,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 9.
1
…
73
74
75
…
166